A visegrádi országok költségvetési fenntarthatóságának összehasonlító elemzése

Halász Zoltán Ádám (2020) A visegrádi országok költségvetési fenntarthatóságának összehasonlító elemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Halász Zoltán Ádám_Diplomamunka_Pénzügy_MSc_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Halász Zoltán Ádám_Diplomamunka_összefoglaló_Pénzügy_MSc_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (315kB)

Absztrakt (kivonat)

Az állami költségvetéssel szemben manapság az egyiklegfontosabb követelménye, hogy fenntartható legyen. Ez nem jelent mást, mintazt, hogy ne növelje az államadósságot túlzott mértékben és kerülje el afizetésképtelenséget. Ezt a kérdéskört jártam végig a kutatásom során. Ennekkeretében bemutatom az állam által ellátott gazdasági funkciókat, vagyis azallokációt, redisztribúciót és stabilizációt, és az államháztartás felépítését.Kitérek az államadósság és az államok eladósodásának lehetőségére és költségvetésiegyenlegek típusaira, mivel a fenntarthatóság szempontjából ez a legfontosabbmakroökonómiai fundamentum, illetve magának a költségvetési gazdálkodásmegítélésének is fontos indikátorai.Az állami működés, az államadósság és a költségvetésbemutatását követően szót ejtettem a költségvetési szabályokról. Ezek olyanállampénzügyi intézmények, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják oly módon,hogy a döntéshozók számára korlátozzák a költségvetési mozgásteret. Különbözőmakroökonómiai mutatóhoz szokták ezeket rendelni, például az államadósságot aGDP-hez viszonyított bizonyos szintjében maximalizálják. Ez a megoldás segítheta költségvetési kockázatok kezelésében is. Az említett költségvetésikockázatokat a pénzügyi intézmények kockázataiból eredeztettem, mivelvéleményem szerint sok a hasonlóság köztük. A kockázatok feltárása során kitértema rövid és a hosszú távú kockázattípusokra is és bemutattam az azonosságokat ésa különbségeket a pénzintézetekkel.Az alapok lefektetése után térhettem rá a főtémára, ami aköltségvetési fenntarthatóság kérdése. A fogalom értelmezését többmegközelítésből is bemutattam, valamint kitértem azokra a sajátosságokra,amelyek az állami működésből erednek. A költségvetési fenntarthatóságot végsősoron úgy lehet definiálni, hogy az az állam fizetőképességének fenntartásaúgy, hogy az ennek megőrzésére irányuló erőfeszítések belső indíttatásbólfakadjanak, ne a piac által az államra kényszerített változtatásokból, illetveaz államnak külső gazdasági segítségre se legyen szüksége. Ezt az elméletikoncepciót azonban úgy kellett formálni, hogy az a gyakorlatban is alkalmazhatólegyen, vagyis a fenntarthatóságot az elemzések során valahogy mérni lehessen,illetve előre jelezni. Ennek a feloldására fejlesztették ki a költségvetési korlátdefinícióját, aminek rövid algebrai levezetését is prezentáltam. Aköltségvetési korlátra építve több neves közgazdász is kidolgozott egyszerűbbvagy szofisztikáltabb módszereket a fenntarthatóság mérése érdekében. Öt ilyenmódszert mutattam be, amiket aztán a saját elemzésem során is felhasználtam. Azelső három Blanchard nevéhez kötődik, ezek az elsődleges költségvetési rés,valamint a közép- és a hosszú-távú adórés. Ezek közül a hosszú-távú adórésrevonatkozóan nem készítettem saját számítást. Croce és Juan-Ramon költségvetésifenntarthatóság indikátorát szintén figyelemre méltónak találtam és azelemzésemben fontos szerepet töltött be. Utoljára Bohn fiskális reakciófüggvényét hagytam, amit a legérdekesebb módszernek találtam és véleményemszerint nagy lehetőségek rejlenek még ebben a módszerben, ha sikerültmegfelelően kiaknázni őket.Ezek után rátérhettem az elemzésre. Először fontosnaktartottam azonban ismertetni a visegrádi országok társadalmi és gazdaságihelyzetét, ezek között a költségvetést érintő néhány fontos mutatószámmalegyütt, hogy igazoljam az összehasonlíthatóságot. Valóban úgy találtam, hogyezen négy állam nem tér el annyira egymástól a főbb faktorokban, hogyalkalmasak az összevetésre. Majd az elemzésbe bevont makromutatók rövid ismertetésétkövetően előbb értékeltem, hogy a vizsgált országok költségvetései milyenkockázatokkal nézhetnek szembe. Ebből a szempontból Csehország szerepelt alegjobban és Magyarország a legrosszabbul. A további elemzés már a bemutatottmódszerek alapján történt. 1999-től 2018-ig kiszámoltam a visegrádiakelsődleges költségvetési rését, közép-távú adórését és a költségvetésifenntarthatóság indikátorát. Ezek alapján – a szakirodalommal összhangban – nemtaláltam fenntarthatónak a költségvetési gazdálkodásukat az elmúlt 20 évrevonatkozóan.Ezután tovább mentem és a fiskális reakció függvénnyel iskészítettem becsléseket. Több változóra is leteszteltem a szakirodalom alapjána reakció függvényt. Ezek eredménye a fenntartható fiskális politikát igazoltaCsehország, Magyarország és Szlovákia esetében, míg Lengyelország esetében nem.Összességében az a kép alakult ki, hogy nem igazolható az afeltevés, hogy a visegrádi országok fenntartható költségvetési gazdálkodástfolytattak volna. Ebben a tekintetben viszont Magyarország helyzete valóbanhasonló, hiszen nem emelkedik ki a többiek közül, és nem teljesített rosszabbula húsz éves időszakot nézve.Végül azEurópai Unió és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzéseit megtekintve ésfigyelembe véve az elmúlt időszak fejleményeit kifejtettem véleményem arról,hogy a következő években fenntartható marad-e a visegrádi országokköltségvetése. A mostani válság ellenére valószínűleg nem fognak külsősegítségre szorulni, a gazdasági visszaesés és ismét növekvő pályára álló államadósságegy sokkal jobb helyzetben és gazdasági környezetben éri ezen államokat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami költségvetés, költségvetés, költségvetési gazdálkodás, költségvetési politika, közpénzügyek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:42
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:07

Actions (login required)

Tétel nézet