A bért, illetve bérköltséget érintő állami intézkedések hatása a munkaerőpiacra, valamint az állami bevételekre

Hamary Dániel (2020) A bért, illetve bérköltséget érintő állami intézkedések hatása a munkaerőpiacra, valamint az állami bevételekre. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of végleges szakdoga 2.0.pdf] PDF
végleges szakdoga 2.0.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of javaslat.pdf] PDF
javaslat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (359kB)
[thumbnail of szakdolgozati bírálat.pdf] PDF
szakdolgozati bírálat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (301kB)
[thumbnail of Témavázlat és összefoglalás.pdf] PDF
Témavázlat és összefoglalás.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (391kB)

Absztrakt (kivonat)

<p>Dolgozatom a munkabérről szólt, mely választást – ami főként az aktualitás, illetve, hogy közelinek érzem a témát – részletesen kifejtettem szakdolgozatom bevezetésében. Véleményem szerint ez a téma mindenképp megér némi betekintést a munkajogba is, így egy rövid fejezet erejéig kitértem erre is, bemutatva. A szakdolgozat gerincét természetesen maga a bér adja. Bemutattam, hogy a bruttó bér hogyan épül fel munkáltatói, illetve munkavállalói szempontból egyaránt. Ehhez nagy segítségemre voltak a jogszabályok. Típusonként (szja, járulékok) kitértem arra, hogy az elmúlt években hogy épült fel az adott adónem/járulék, illetve milyen változásokon ment keresztül, mekkora a jelenlegi nagysága. Természetesen kitértem a minimálbérre, illetve a cafeteriara is, és néhol igyekeztem a táblázatokkal bemutatni a változásokat. A továbbiakban a korábban említett változások hatását mutattam be. Elsőként a személyi jövedelemadót vizsgáltam meg részletesebben: szemügyre vettem magának a bevételeknek az alakulását, összehasonlítottam az ÁFA bevétel változásával, azt feltételezve, hogy az egyik csökkentése a másik növelésével járt, korrigálva a kieső bevételeket. Az inflációt is használtam némely számításomnál, úgy gondolom, hogy ezekkel a vizsgálatokkal viszonylag pontos képet kaptam az adónem alakulásáról az elmúlt 10 évben. A minimálbért, illetve az átlagbért is górcső alá vettem, kíváncsi voltam a gazdasági lendület mekkora volt az elmúlt években, ha a bérezésről van szó. Szerettem volna látni, hogy az átlagbérünk valóban olyan magas, mint az tűnik egyes statisztikákon. Érdekelt, hogy a minimálbérünk mire elég, mekkora különbségek lehetnek bérezés terén, milyen hatással voltak a személyi jövedelemadón eszközölt változtatások. A munkaerőpiacon bekövetkező változásokra is érdemesnek tartottam kitekinteni, illetve információt kapni arról, hogy mennyire számít egyedinek az országunkban lejátszódó gazdasági lendület, és mennyire színezett esetleg a kép. Belföldi vizsgálatot tekintve megnéztem a ki- illetve bevándorlás helyzetét, meg szerettem volna vizsgálni, hogy a változtatások érdemben befolyásolták-e a külföldön szerencsét próbáló magyarokat. Mivel úgy gondolom, hogy pontos képet a gazdasági intézkedésekről csak akkor kaphatok, ha nem csak az országot vizsgálom, hanem belevonom Európát, főként a környező országokat, ezért a következő fejezetben azt vizsgáltam meg, hogy ebben a viszonylatban miként teljesítünk. A minimálbér, az adóék, illetve a vásárlóerő-standardok segítségével hasonlítottam össze a régió országait , illetve ezen kívül a foglalkoztatottság is szerepet kapott. Szerintem a legjobb mérő eszköz, hogyha látjuk szomszédjaink milyen úton haladnak, és hozzájuk képest mi hogyan teljesítünk – ezért is kevésbé tartottam relevánsnak, hogy a német gazdasággal hasonlítsam össze a miénk, hiszen egyértelműem mások a célok, illetve másképpen haladunk. Igyekeztem a várható változások alapján felvázolni, hogy mekkora bevételeket várok a következő évben/években, valamint hogy az állam mit tervez, illetve mi várható a későbbiekben terv szinten. Dolgozatom, illetve kalkulációm javarésze még az előtt íródott, hogy a világon bekövetkezett volna a COVID-19 okozta világjárvány, leállítva ezzel szinte az egész világgazdaságot. Erre külön is kitértem a dolgozatomban, azonban a számításaim benne hagytam, hiszen az elmúlt évek alapján, a nyújtott teljesítményt figyelembe véve, azokat éreztem reálisnak.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Török Martina Zsófia
Belső
egyetemi tanársegéd, Számvitel Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: bér - bérezés, bérelemzés, foglalkoztatottság, személyi jövedelemadó, törvények
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Nov. 27. 04:41
Utolsó módosítás: 2021. Már. 29. 11:01

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet