A társadalmi felelősségvállalás környezeti dimenziója – a fenntarthatóság elérésének lehetőségei

Fabiné Borbás Anikó (2020) A társadalmi felelősségvállalás környezeti dimenziója – a fenntarthatóság elérésének lehetőségei. Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF BA_Fabiné_Borbás_Anikó_NDB14F.pdf Download (4MB) \| Előnézet
	PDF Nyilatkozat-szakdolgozat-nyilvanossa-tetelerol_2020_Fabine_Borbas_Aniko_NDB14F.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (45kB)
Előnézet	PDF BA_TO_Fabiné_Borbás_Anikó-NDB14F.pdf Download (628kB) \| Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat részletes vázlata: 1. Bevezetés 2. A fenntartható fejlődés 2.1. A fenntartható fejlődés meghatározása 2.2. Meghatározás egy közösség szempontjából 2.3. Meghatározás az egyén szempontjából 3. Az oktatási, nevelési intézmények lehetőségei, felelőssége, illetve szerepe a fenntarthatóságban és a fenntarthatóságra nevelésben 4. A háztartások felelőssége és szerepe a fenntarthatóságban 4.1. Tudatos vásárlás a háztartásoknál 4.1.1. Vászontáska, textilzacskó, újraszalvéta / újratasak stb. <a>4.2. Étkezés és főzés egyebek a fenntarthatóság tükrében</a> 4.2.1. Étkezés és főzés 4.2.2. Kulacs, ételtartó doboz, evőeszközkészlet 4.3. Ruházkodás, és a kapszulagardrób mozgalom 4.4. Energiatakarékosság a háztartásban 4.5. Víztakarékosság a háztartásban 4.6. Haszonkert 4.7. Környezetkímélő takarítás, tisztálkodás 4.7.1. Környezetkímélő takarítás 4.7.2. Környezetkímélő tisztálkodás 4.8. Hulladék a háztartásoknál 4.8.1. Zero-waste mozgalom, nullahulladék (közeli) életmód 4.8.2. Csomagolás mentes üzletek, csomagolás mentes vásárlás 4.8.3. Szelektív hulladék gyűjtés 4.8.4. Biodegradálható hulladékok, komposztálás 4.8.5. Higiéniai termékek a hulladékmentesség jegyében 4.9. Szemléletformáló kampányok, mozgalmak a fenntarthatóság jegyében 5. Kérdőív alapján kapott válaszok összesítése, áttekintése 6. Összefoglalás<a> </a><a> Összefoglalás</a> A fenntartható fejlődés fogalmát többen, több nézőpontból szemlélve, és többféleképpen meghatározták az elmúlt évtizedekben. A lényegi megfogalmazás azonban mindig tartalmazza azt az alapgondolatot, hogy csak úgy lehetséges fenntarthatóan fejlődnünk, ha vigyázunk természeti értékeinkre, kíméletesen bánunk az erőforrásokkal, és óvjuk a Földet. A fenntartható fejlődést csak úgy tudjuk elérni, ha az egyének, a különböző csoportok és közösségek, az intézmények, a vállalatok, a különböző térségek, az országok, az államok, az egész világ minden egyes résztvevője felelősséget vállal, és a fenntarthatósági célok és azáltal fenntarthatóság megvalósításában. A fenntarthatósági célokat, és a célok által kijelölt feladatokat senkinek nem szabadna figyelmen kívül hagynia, hiszen globális szinten minden összeadódik. Azzal, hogy valahol a természetből erőforrást vonunk el, azzal összességében elveszünk valamit, ami mindannyiunké volt, és lett volna a jövőben. Az erőforrások felhasználásánál fontos a mértéktartás is, és annak figyelembevétele, hogy a felhasznált erőforrás pótlása megvalósul-e a szükséges időn belül akár megújulás, akár a technológiai fejlődés eredményeként más forrásból. Azért is fontos a mértéktartás, mert a szükséges időt, amikorra újra szükségünk lesz az erőforrásra, és a technológiai fejlődés alakulását sem tudhatjuk előre. A közös Földünk jövője és mindannyiunk jóléte közös érdekünk, így közös felelősségünk is kell legyen. Saját felelősségünk az is, hogy közvetlen környezetünkben mit teszünk, milyen célt tudunk megvalósítani, de az is, hogy egyéni forrásfelhasználásunkkal, egyéni megvalósításainkkal, egyéni teljesítményünkkel hogyan hatunk tágabb környezetünkre, tágabb élőhelyünkre, a társadalom többi tagjára, vagy összességére, Földünk egészére. Kutatásomhoz az Agenda 2030 céljai közül az alábbi hármat választottam: „2. cél: Az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása 12. cél: Fenntartható fogyasztási és termelési minták kialakítása 15. cél: A szárazföldi ökoszisztémák fenntartható használatának védelme, visszaállítása és támogatása, az erdők fenntartható használata, az elsivatagosodás leküzdése, a talajromlás megállítása és a pusztulás visszafordítása, és a biológiai sokféleség további csökkenésének megállítása” (Forrás: <a href="https://www.ksh.hu/sdg">https://www.ksh.hu/sdg</a>, hozzáférés: 2020.05.10) A választásom azért esett a fentebb említett, kiragadott fenntartható fejlődésre vonatkozó célokra, mivel ezek az én értelmezésemben logikailag jól kapcsolódnak egymáshoz. A fenti célok külön-külön értelmezett megvalósítására tett lépéseink, a többi kiragadott cél megvalósítását is szolgálják (közvetve, vagy közvetlenül). A fenntartható fogyasztási és termelési minták kialakítására tett törekvéseink segítenek abban is, hogy egy fenntarthatóbb ökoszisztémát hozzunk létre. A talajromlás megállítására, a biodiverzitás szinten tartására tett intézkedéseink összessége hozzájárul ahhoz, hogy egy fentarthatóbb mezőgazdaságot építsünk és támogassunk, ami által csökkenthetjük az éhezést, jobb minőségű táplálékhoz jutunk. Az értelmezéssel kapcsolatos fenntartási fejlődési célok megvalósítása a fenti példa alapján segítik a többi megvalósítását is. A célok elérése azonban csak úgy lehetséges, ha minden eszközzel azon vagyunk, hogy a szükséges változásokat elő tudjuk idézni. Ennek pedig egyik feltétele, hogy a célokat, és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat széles körben ismertté tegyük, az elért részcélok és célok ismertetésével, és az eredmények, és azok hatásainak bemutatásával együtt. A fenntartható fejlődés megvalósítására irányuló célok között szerepel „Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára” cél is. Ennek értelmében a társadalmat folyamatosan képezni kell, hogy annak minden tagja megismerje a célokat, a hozzá kapcsolódó feladatokat követendőnek tartsa, és megvalósításukban segíteni tudjon. Fontos megértetni a társadalommal, hogy mindenkinek cselekednie kell, és felelősséget kell vállalnia. Nem mutogathatunk másokra, kimentve magunkat a feladatok és a felelősség alól. Primer kutatásomon keresztül is bizonyítást nyert számomra, hogy a társadalom tagjai vagy nem mindig rendelkeznek a tudatos döntések meghozatalához szükséges összes információval, vagy nem képesek és hajlandóak felelősséget vállalni a döntéseikért. Számomra a ruhabeszerzési kérdés, illetve a kérdésre adott válaszok megoszlása mutatott arra rá, hogy lehetséges, hogy nincs elég információja a társadalomnak a ruhaipar káros hatásairól, vagy csak felelősségvállalási szintjük nem kielégítő. A kérdőívet kitöltők ugyanis a „csak új ruhát vásárolok” válaszok aránya számomra irreálisan magas 48% volt. Lehetséges, hogy mások az ismereteink és realitásaink is, de a kérdésre nem ilyen arányú „csak új ruhát vásárolok” válaszra számítottam. Persze a kérdés nem vizsgálta, hogy milyen gyakran vásárol a megkérdezett személy ruhát, vagy mennyit költ ruházkodásra. Vannak olyan vizsgált témák, kérdések, amelyek azt mutatják számomra, hogy egy-egy kiragadott termék tekintetében a társadalom tagjai jól tájékozottak, és felelősségvállalási szintjük is közel kiváló. Ilyen kérdés volt a műanyag hulladékok szelektív gyűjtése vonatkozó kérdés, amelyből kiderült, hogy a válaszadók 87%-a szelektíven gyűjti a hulladékot, ami azt feltételezi, hogy (legalább részben, de) ismeri a műanyag hulladékok problémakörét, és hajlandó tenni azért, hogy a hulladék szelektálva legyen, ezáltal az pedig feldolgozásra kerüljön ahelyett, hogy élővilágunkat szennyezné, vagy szemétégetőkben végezné be életciklusát. Vannak olyan vizsgált kérdéscsoportok, amelyek megítélésem szerint kapcsolódnak egymáshoz, a válaszokból azonban nem feltétlenül következtetek erre. Ennek jellemző példája volt az alábbi két kérdés: „Fontosnak tartja-e Ön, hogy lehetősége szerint csomagolásmentesen vásároljon?” Eldöntendő kérdésként, igen, illetve nem válaszadási lehetőséggel alkalmaztam a kérdést. A válaszok értelmezése egyértelmű volt, a válaszadók 63%-a felelt igennel. A kapcsolódó kérdés, amelynek válaszait viszonyítani szerettem volna a fentebb említett kérdéshez: „Visz-e Ön magával bevásárló kosarat/táskát/szatyrot/hátizsákot, illetve szütyőt, fedeles dobozt (egyszer használatos nylon tasakok kiváltására)?” A kérdésnél három válaszlehetőséget adtam meg, melyek közül a harmadik volt az egyértelmű nemleges válasz, az első kettő pedig differenciált a két igen között, azaz az első igen a csak táskát, szatyrot, hátizsákot jelentette, a második igen, pedig a kérdésben felsorolt összes termék használatát. A válaszadók ~5,5% (8 fő) jelölte a nem választ, míg 64%-uk csak táskát, szatyrot, illetve hátizsák opciót választotta, így a minden terméket használó válaszadók aránya ~ 30,5% (45 fő) volt. Számomra az első kérdésre adott válaszok ismeretében (37% nemleges válasz) nem volt logikus a második kérdésre adott „nem” válasz alacsony (~5,5%-os) aránya. A kutatásomhoz a kérdőívet igyekeztem rövidre és könnyen megválaszolhatóra összeállítani. A kérdések egyszerűségét, és a válaszlehetőségek korlátozását azért használtam, hogy könnyebben és hatékonyan elemezhető adathalmazt kapjak. A tervezett kérdéseimet a kérdőív összeállításánál szűkítenem kellett, hogy vállalható legyen a kitöltése. Véleményem szerint a túl sok válaszlehetőséget kínáló, átláthatatlan kérdőívek kitöltését a válaszadók jelentős része vagy nem tölti ki, vagy csak odafigyelés nélkül végig kattintgatja, csak hogy túl legyen rajta. A kérdőívben az általános kérdésekkel együtt 40 kérdés maradt, bár ennél több kérdést is szívesen elemeztem volna. A kérdések közül teljes egészében kimaradtak az energiatakarékosságra, megújuló energiaforrásokra és a közlekedésre vonatkozó kérdések is. A kérdőív túl hosszúra szabásának elkerülése érdekében a fűtéssel, hűtéssel kapcsolatos kérdéskört is kihagytam. Érdekes lett volna elemezni, hogy a kitöltők milyen fogalmakat társítanak a fenntarthatósághoz, a fenntartható fejlődéshez. Szívesen kérdeztem volna még a kitöltőket a csomagolásmentes vásárlással kapcsolatos tapasztalataikról, észrevételeikről is. Kíváncsi lettem volna a ruhavásárlási szokások válaszainak okaira is, csak úgy, mint arra, hogy tudták-e vajon a kitöltők, hogy miért tettem fel a kert felásásra vonatkozó kérdésemet. Érdekelt volna az is, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a válaszadók a permakultúra, vagy az ásás nélküli kertművelés, illetve a mélymulcsos növénytermesztés témakörökben. Érdemes lett volna azt is vizsgálni, hogy ki mit ért a tudatos vásárló, fogyasztó kifejezés alatt. A szappan készítési kérdés helyett pedig célszerűbb lett volna arra rákérdezni, hogy milyen arányban használnak a válaszadók tömb-, illetve folyékony szappant, illetve miért. Meglátásom szerint ezekből is izgalmas következtetéseket lehetett volna levonni. Kérdőívem elemzésekor tapasztaltam, hogy néhány kérdésnél esetleg magyarázó szöveggel, vagy egyértelműbb válaszlehetőségekkel segíthettem volna a kitöltőket. Volt olyan kérdés, amelynél talán az adott válaszlehetőségek nem voltak egyértelműen megfogalmazva, ezáltal lehetséges, hogy ez az eredményeket torzította. (Ruházkodásra vonatkozó kérdés). Összességében elmondhatom, hogy a kitöltések számosságával elégedett vagyok, és a kérdéseimre választ kaptam. A kutatásom eredményeként kapott adatok segíthetnek rávilágítani a megoldandó problémakörökre. A fenntarthatósággal foglalkozó egyéneknek és csoportoknak is szolgáltathat adatot. A dolgozatom megírása során az elméleti, illetve irodalmi rész kidolgozása által az ismereteim bővültek, mindamellett, hogy nagyban tudtam támaszkodni a gyakorlatban szerzett tapasztalataimra. Úgy hiszem, hogy mások számára is hasznos lehet a dolgozat tanulmányozása, mivel alkalmas az elméleti ismeretek bővítésére, rendszerezésére. Az általam megfogalmazott gyakorlati eljárások megismerésének lehetősége segíthet másokat a fenntarthatóbb életvitel megvalósításában.Kérdőívem elemzésekor tapasztaltam, hogy néhány kérdésnél esetleg magyarázó szöveggel, vagy egyértelműbb válaszlehetőségekkel segíthettem volna a kitöltőket. Volt olyan kérdés, amelynél talán az adott válaszlehetőségek nem voltak egyértelműen megfogalmazva, ezáltal lehetséges, hogy ez az eredményeket torzította. (Ruházkodásra vonatkozó kérdés). Összességében elmondhatom, hogy a kitöltések számosságával elégedett vagyok, és a kérdéseimre választ kaptam. A kutatásom eredményeként kapott adatok segíthetnek rávilágítani a megoldandó problémakörökre. A fenntarthatósággal foglalkozó egyéneknek és csoportoknak is szolgáltathat adatot. A dolgozatom megírása során az elméleti, illetve irodalmi rész kidolgozása által az ismereteim bővültek, mindamellett, hogy nagyban tudtam támaszkodni a gyakorlatban szerzett tapasztalataimra. Úgy hiszem, hogy mások számára is hasznos lehet a dolgozat tanulmányozása, mivel alkalmas az elméleti ismeretek bővítésére, rendszerezésére. Az általam megfogalmazott gyakorlati eljárások megismerésének lehetősége segíthet másokat a fenntarthatóbb életvitel megvalósításában.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA) Táv

Konzulens(ek)

Konzulens neve

Konzulens típusa

Beosztás, tudományos fokozat, intézmény

Dr. Győri Zsuzsanna

Belső

egyetemi docens, Menedzsment Tanszék, PSZK

gyori.zsuzsanna@uni-bge.hu

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fenntartható fejlődés, fenntartható fogyasztás, fenntartható növekedés, fenntarthatóság, környezeti menedzsment
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:40
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:56
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27249	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27249

Actions (login required)

Tétel nézet