A társadalmi felelősségvállalás környezeti dimenziója – a fenntarthatóság elérésének lehetőségei

Fabiné Borbás Anikó (2020) A társadalmi felelősségvállalás környezeti dimenziója – a fenntarthatóság elérésének lehetőségei. Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF BA_Fabiné_Borbás_Anikó_NDB14F.pdf Download (4MB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat-szakdolgozat-nyilvanossa-tetelerol_2020_Fabine_Borbas_Aniko_NDB14F.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (45kB)
Előnézet	PDF BA_TO_Fabiné_Borbás_Anikó-NDB14F.pdf Download (628kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat részletesvázlata:1.           Bevezetés2.          Afenntartható fejlődés2.1.      Afenntartható fejlődés meghatározása2.2.      Meghatározásegy közösség szempontjából2.3.      Meghatározásaz egyén szempontjából3.   Azoktatási, nevelési intézmények lehetőségei, felelőssége, illetve szerepe afenntarthatóságban és a fenntarthatóságra nevelésben4.   Aháztartások felelőssége és szerepe a fenntarthatóságban4.1.      Tudatosvásárlás a háztartásoknál4.1.1.   Vászontáska,textilzacskó, újraszalvéta / újratasak stb.4.2.     Étkezés ésfőzés egyebek a fenntarthatóság tükrében4.2.1.  Étkezés ésfőzés4.2.2. Kulacs, ételtartódoboz, evőeszközkészlet4.3.     Ruházkodás,és a kapszulagardrób mozgalom4.4.     Energiatakarékossága háztartásban4.5.     Víztakarékossága háztartásban4.6.     Haszonkert4.7.      Környezetkímélőtakarítás, tisztálkodás4.7.1.  Környezetkímélőtakarítás4.7.2. Környezetkímélőtisztálkodás4.8.     Hulladék aháztartásoknál4.8.1.  Zero-wastemozgalom, nullahulladék (közeli) életmód4.8.2. Csomagolásmentes üzletek, csomagolás mentes vásárlás4.8.3. Szelektívhulladék gyűjtés4.8.4. Biodegradálhatóhulladékok, komposztálás4.8.5. Higiéniaitermékek a hulladékmentesség jegyében4.9.     Szemléletformálókampányok, mozgalmak a fenntarthatóság jegyében5.   Kérdőívalapján kapott válaszok összesítése, áttekintése6.   Összefoglalás ÖsszefoglalásA fenntartható fejlődés fogalmáttöbben, több nézőpontból szemlélve, és többféleképpen meghatározták az elmúltévtizedekben. A lényegi megfogalmazás azonban mindig tartalmazza azt azalapgondolatot, hogy csak úgy lehetséges fenntarthatóan fejlődnünk, ha vigyázunktermészeti értékeinkre, kíméletesen bánunk az erőforrásokkal, és óvjuk a Földet.A fenntartható fejlődést csak úgytudjuk elérni, ha az egyének, a különböző csoportok és közösségek, azintézmények, a vállalatok, a különböző térségek, az országok, az államok, azegész világ minden egyes résztvevője felelősséget vállal, és a fenntarthatóságicélok és azáltal fenntarthatóság megvalósításában. A fenntarthatósági célokat, és a célokáltal kijelölt feladatokat senkinek nem szabadna figyelmen kívül hagynia,hiszen globális szinten minden összeadódik. Azzal, hogy valahol a természetből erőforrástvonunk el, azzal összességében elveszünk valamit, ami mindannyiunké volt, éslett volna a jövőben. Az erőforrások felhasználásánál fontos a mértéktartás is,és annak figyelembevétele, hogy a felhasznált erőforrás pótlása megvalósul-e aszükséges időn belül akár megújulás, akár a technológiai fejlődés eredményekéntmás forrásból. Azért is fontos a mértéktartás, mert a szükséges időt, amikorraújra szükségünk lesz az erőforrásra, és a technológiai fejlődés alakulását semtudhatjuk előre. A közös Földünk jövője és mindannyiunk jóléte közös érdekünk, ígyközös felelősségünk is kell legyen. Saját felelősségünk az is, hogy közvetlenkörnyezetünkben mit teszünk, milyen célt tudunk megvalósítani, de az is, hogyegyéni forrásfelhasználásunkkal, egyéni megvalósításainkkal, egyéni teljesítményünkkelhogyan hatunk tágabb környezetünkre, tágabb élőhelyünkre, a társadalom többitagjára, vagy összességére, Földünk egészére.Kutatásomhoz az Agenda 2030 céljaiközül az alábbi hármat választottam:  „2. cél: Az éhezés megszüntetése, az élelmezés­biztonságés a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaságtámogatása12. cél: Fenntartható fogyasztási és termelési mintákkialakítása15. cél: A szárazföldi ökoszisztémák fenntarthatóhasználatának védelme, visszaállítása és támogatása, az erdők fenntarthatóhasználata, az elsivatagosodás leküzdése, a talajromlás megállítása és apusztulás visszafordítása, és a biológiai sokféleség további csökkenésénekmegállítása” (Forrás: https://www.ksh.hu/sdg, hozzáférés: 2020.05.10)A választásom azért esett a fentebbemlített, kiragadott fenntartható fejlődésre vonatkozó célokra, mivel ezek azén értelmezésemben logikailag jól kapcsolódnak egymáshoz. A fenti célok külön-különértelmezett megvalósítására tett lépéseink, a többi kiragadott cél megvalósításátis szolgálják (közvetve, vagy közvetlenül). A fenntartható fogyasztási éstermelési minták kialakítására tett törekvéseink segítenek abban is, hogy egyfenntarthatóbb ökoszisztémát hozzunk létre. A talajromlás megállítására, abiodiverzitás szinten tartására tett intézkedéseink összessége hozzájárul ahhoz,hogy egy fentarthatóbb mezőgazdaságot építsünk és támogassunk, ami által csökkenthetjükaz éhezést, jobb minőségű táplálékhoz jutunk. Az értelmezéssel kapcsolatosfenntartási fejlődési célok megvalósítása a fenti példa alapján segítik a többimegvalósítását is.A célok elérése azonban csak úgylehetséges, ha minden eszközzel azon vagyunk, hogy a szükséges változásokat előtudjuk idézni. Ennek pedig egyik feltétele, hogy a célokat, és a hozzájuk kapcsolódófeladatokat széles körben ismertté tegyük, az elért részcélok és célokismertetésével, és az eredmények, és azok hatásainak bemutatásával együtt. A fenntartható fejlődésmegvalósítására irányuló célok között szerepel „Az inkluzív, méltányos ésminőségi oktatás biztosítása, valamint az egész életen át tartó tanuláslehetőségeinek elősegítése mindenki számára” cél is. Ennek értelmében atársadalmat folyamatosan képezni kell, hogy annak minden tagja megismerje acélokat, a hozzá kapcsolódó feladatokat követendőnek tartsa, ésmegvalósításukban segíteni tudjon. Fontos megértetni a társadalommal,hogy mindenkinek cselekednie kell, és felelősséget kell vállalnia. Nem mutogathatunkmásokra, kimentve magunkat a feladatok és a felelősség alól.  Primer kutatásomon keresztül is bizonyítást nyert számomra,hogy a társadalom tagjai vagy nem mindig rendelkeznek a tudatos döntésekmeghozatalához szükséges összes információval, vagy nem képesek és hajlandóakfelelősséget vállalni a döntéseikért.  Számomra a ruhabeszerzési kérdés, illetve a kérdésre adott válaszokmegoszlása mutatott arra rá, hogy lehetséges, hogy nincs elég információja atársadalomnak a ruhaipar káros hatásairól, vagy csak felelősségvállalási szintjüknem kielégítő. A kérdőívet kitöltők ugyanis a „csak új ruhát vásárolok” válaszokaránya számomra irreálisan magas 48% volt. Lehetséges, hogy mások azismereteink és realitásaink is, de a kérdésre nem ilyen arányú „csak új ruhátvásárolok” válaszra számítottam. Persze a kérdés nem vizsgálta, hogy milyengyakran vásárol a megkérdezett személy ruhát, vagy mennyit költ ruházkodásra. Vannak olyan vizsgált témák, kérdések, amelyek azt mutatjákszámomra, hogy egy-egy kiragadott termék tekintetében a társadalom tagjai jól tájékozottak,és felelősségvállalási szintjük is közel kiváló. Ilyen kérdés volt a műanyag hulladékokszelektív gyűjtése vonatkozó kérdés, amelyből kiderült, hogy a válaszadók 87%-aszelektíven gyűjti a hulladékot, ami azt feltételezi, hogy (legalább részben,de) ismeri a műanyag hulladékok problémakörét, és hajlandó tenni azért, hogy a hulladékszelektálva legyen, ezáltal az pedig feldolgozásra kerüljön ahelyett, hogy élővilágunkatszennyezné, vagy szemétégetőkben végezné be életciklusát.  Vannak olyan vizsgáltkérdéscsoportok, amelyek megítélésem szerint kapcsolódnak egymáshoz, aválaszokból azonban nem feltétlenül következtetek erre. Ennek jellemző példája volt azalábbi két kérdés: „Fontosnak tartja-e Ön, hogy lehetősége szerint csomagolásmentesenvásároljon?” Eldöntendő kérdésként, igen, illetve nem válaszadási lehetőséggelalkalmaztam a kérdést. A válaszok értelmezése egyértelmű volt, a válaszadók 63%-afelelt igennel.  A kapcsolódó kérdés, amelynek válaszait viszonyítani szerettemvolna a fentebb említett kérdéshez: „Visz-e Ön magával bevásárlókosarat/táskát/szatyrot/hátizsákot, illetve szütyőt, fedeles dobozt (egyszerhasználatos nylon tasakok kiváltására)?” A kérdésnél három válaszlehetőségetadtam meg, melyek közül a harmadik volt az egyértelmű nemleges válasz, az elsőkettő pedig differenciált a két igen között, azaz az első igen a csak táskát,szatyrot, hátizsákot jelentette, a második igen, pedig a kérdésben felsoroltösszes termék használatát. A válaszadók ~5,5% (8 fő) jelölte a nem választ, míg64%-uk csak táskát, szatyrot, illetve hátizsák opciót választotta, így a mindenterméket használó válaszadók aránya ~ 30,5% (45 fő) volt. Számomra az elsőkérdésre adott válaszok ismeretében (37% nemleges válasz) nem volt logikus a másodikkérdésre adott „nem” válasz alacsony (~5,5%-os) aránya.  A kutatásomhoz a kérdőívet igyekeztem rövidre éskönnyen megválaszolhatóra összeállítani. A kérdések egyszerűségét, és a válaszlehetőségekkorlátozását azért használtam, hogy könnyebben és hatékonyan elemezhető adathalmaztkapjak. A tervezett kérdéseimet a kérdőív összeállításánál szűkítenem kellett,hogy vállalható legyen a kitöltése. Véleményem szerint a túl sok válaszlehetőségetkínáló, átláthatatlan kérdőívek kitöltését a válaszadók jelentős része vagy nemtölti ki, vagy csak odafigyelés nélkül végig kattintgatja, csak hogy túl legyenrajta.  A kérdőívben az általános kérdésekkel együtt 40 kérdésmaradt, bár ennél több kérdést is szívesen elemeztem volna. A kérdések közül teljesegészében kimaradtak az energiatakarékosságra, megújuló energiaforrásokra és aközlekedésre vonatkozó kérdések is. A kérdőív túl hosszúra szabásánakelkerülése érdekében a fűtéssel, hűtéssel kapcsolatos kérdéskört is kihagytam. Érdekeslett volna elemezni, hogy a kitöltők milyen fogalmakat társítanak a fenntarthatósághoz,a fenntartható fejlődéshez. Szívesen kérdeztem volna még a kitöltőket acsomagolásmentes vásárlással kapcsolatos tapasztalataikról, észrevételeikről is.Kíváncsi lettem volna a ruhavásárlási szokások válaszainak okaira is, csak úgy,mint arra, hogy tudták-e vajon a kitöltők, hogy miért tettem fel a kertfelásásra vonatkozó kérdésemet. Érdekelt volna az is, hogy milyen ismeretekkelrendelkeznek a válaszadók a permakultúra, vagy az ásás nélküli kertművelés,illetve a mélymulcsos növénytermesztés témakörökben. Érdemes lett volna azt is vizsgálni,hogy ki mit ért a tudatos vásárló, fogyasztó kifejezés alatt. A szappan készítésikérdés helyett pedig célszerűbb lett volna arra rákérdezni, hogy milyenarányban használnak a válaszadók tömb-, illetve folyékony szappant, illetve miért.Meglátásom szerint ezekből is izgalmas következtetéseket lehetett volna levonni. Kérdőívem elemzésekor tapasztaltam, hogynéhány kérdésnél esetleg magyarázó szöveggel, vagy egyértelműbbválaszlehetőségekkel segíthettem volna a kitöltőket. Volt olyan kérdés, amelynéltalán az adott válaszlehetőségek nem voltak egyértelműen megfogalmazva, ezáltallehetséges, hogy ez az eredményeket torzította. (Ruházkodásra vonatkozó kérdés). Összességében elmondhatom, hogy akitöltések számosságával elégedett vagyok, és a kérdéseimre választ kaptam. A kutatásom eredményeként kapottadatok segíthetnek rávilágítani a megoldandó problémakörökre. A fenntarthatósággalfoglalkozó egyéneknek és csoportoknak is szolgáltathat adatot.  A dolgozatom megírása során az elméleti,illetve irodalmi rész kidolgozása által az ismereteim bővültek, mindamellett, hogynagyban tudtam támaszkodni a gyakorlatban szerzett tapasztalataimra. Úgyhiszem, hogy mások számára is hasznos lehet a dolgozat tanulmányozása, mivelalkalmas az elméleti ismeretek bővítésére, rendszerezésére. Az általammegfogalmazott gyakorlati eljárások megismerésének lehetősége segíthet másokat a fenntarthatóbbéletvitel megvalósításában.Kérdőívem elemzésekor tapasztaltam, hogynéhány kérdésnél esetleg magyarázó szöveggel, vagy egyértelműbbválaszlehetőségekkel segíthettem volna a kitöltőket. Volt olyan kérdés, amelynéltalán az adott válaszlehetőségek nem voltak egyértelműen megfogalmazva, ezáltallehetséges, hogy ez az eredményeket torzította. (Ruházkodásra vonatkozó kérdés). Összességében elmondhatom, hogy akitöltések számosságával elégedett vagyok, és a kérdéseimre választ kaptam. A kutatásom eredményeként kapottadatok segíthetnek rávilágítani a megoldandó problémakörökre. A fenntarthatósággalfoglalkozó egyéneknek és csoportoknak is szolgáltathat adatot.  A dolgozatom megírása során az elméleti,illetve irodalmi rész kidolgozása által az ismereteim bővültek, mindamellett, hogynagyban tudtam támaszkodni a gyakorlatban szerzett tapasztalataimra. Úgyhiszem, hogy mások számára is hasznos lehet a dolgozat tanulmányozása, mivelalkalmas az elméleti ismeretek bővítésére, rendszerezésére. Az általammegfogalmazott gyakorlati eljárások megismerésének lehetősége segíthet másokat a fenntarthatóbbéletvitel megvalósításában.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA) Táv

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fenntartható fejlődés, fenntartható fogyasztás, fenntartható növekedés, fenntarthatóság, környezeti menedzsment
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:40
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:56
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27249	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27249

Actions (login required)

Tétel nézet