A nyugdíjrendszer fenntarthatósága és a nyugdíjak elégségessége

Vizvári Zsanett (2020) A nyugdíjrendszer fenntarthatósága és a nyugdíjak elégségessége. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Vizvári Zsanett-Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (864kB)
	PDF BA_TO_Vizvári_Zsanett_CH35J0.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (270kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p><b>A szakdolgozat részletes vázlata:</b></p> <p><b> </b></p> <p>Dolgozatom célja, hogy átfogó képet kapjunk a jelenlegi nyugdíj helyzetéről.</p> <p>Szakdolgozatomban első körben kitérnék az öregségi nyugdíj rendszerváltás előtti helyzetére majd az azt követő változásokat ismertetem. </p> <p>Ezt követően az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról írok. Mivel egy öregedő társadalom alakult ki ennek jelenlegi és várható következményeit úgy gondolom fontos megismernünk. Dolgozatom negyedik pontjában az öngondoskodás alakulását, fontosságát mutatnám be.</p> <p>Végül pedig egy kérdőív segítségével mérném fel egyes korosztályokra lebontva nyugdíjcélú megtakarítási szokásaikat</p> <p><b> </b></p> <p><b>1.     </b><b>Bevezetés </b></p> <p><b>2.     </b><b>Öregségi nyugdíj </b></p> <p>2.1.  A nyugdíjrendszer 1989 előtt<u>           </u></p> <p>2.1.1.Az első egységes nyugdíj törvény</p> <p>2.1.2.A második egységes nyugdíj törvény</p> <p>2.1.3.A harmadik egységes nyugdíj törvény</p> <p>2.2.  A rendszerváltás után<u>           </u></p> <p>2.3.  Korhatárok</p> <p><b>3.     </b><b>Az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága</b></p> <p>3.1.  A fenntarthatóság </p> <p>3.2.  Magyarország jelenlegi helyzete - Öregedő Magyarország</p> <p>3.2.1.     Minek is köszönhető az öregedő társadalom és milyen </p> <p>   következményekkel jár? <u></u></p> <p><b>4.     </b><b>Öngondoskodás</b></p> <p>4.1.  Öngondoskodás lehetőségeinek változása</p> <p>4.2.  Miért létszükséglet?</p> <p>4.3.  Nyugdíjcélú megtakarítások</p> <p>4.3.1.     Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár – nyugdíjpénztárak </p> <p>4.3.2.     Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ)</p> <p>4.3.3.     Nyugdíjbiztosítás</p> <p><b>5.     </b><b>Nyugdíjcélú megtakarítási szokások, öngondoskodás<u>          </u></b></p> <p><b>6.     </b><b>Összefoglalás</b></p> <p><b> </b></p> <p align="center"><b> </b></p> <p align="center"><b> </b></p> <p><b> </b></p> <p align="center"><b> </b></p> <p align="center"><b>ÖSSZEFOGLALÁS</b></p> <p align="center"> </p> <p align="center"> </p> <p align="center"><b>A nyugdíjrendszer fenntarthatósága és a nyugdíjak elégségessége<br /> <br /> </b></p> <p align="center"><b>Vizvári Zsanett</b></p> <p align="center"><b>Nappali/Pénzügy és számvitel szak/ pénzintézeti</b></p> <p> </p> <p> </p> <p>Tanulmányaim befejezéseként a szakdolgozatom elkészítésével célom volt, hogy egy valós képek kapjunk a nyugdíjrendszer alakulásáról az elmúlt évek alatt, valamint a fenntarthatóságáról. Mivel a jelenlegi öregedő társadalom igencsak a fentarthatatlanság felé viszi az állami nyugdíjrendszert. Valamint, nagyobb betekintést szerettem volna nyerni az öngondoskodási szokásokba, hogy e helyzet fennállása következtében az aktív dolgozói réteg mennyire előrelátó és mit tesz annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikben is megfelelő életszínvonalat tudjanak teremteni maguknak. Ez utóbbi kérdésekben a kérdőíves kutatásom nyújtott segítséget. </p> <p>A nyugdíjrendszer a mindennapjaink része, így igencsak fontos alkotóeleme az életnek. Magyarországon az 1920-as évek második felében bevezetett kötelező nyugdíjbiztosítás az évek alatt sok változáson ment keresztül, mire elérte mai formáját. </p> <p>A rendszer fenntarthatósága számos tényezőtől függ. 2010 és 2012 között a fenntarthatóság érdekében lépéseket kellet tenni. Ilyen lépés az államosítás. Pontosabban a magánnyugdíjpénztári tagság kötelező jellegének megszüntetése volt. Ez tulajdonképpen a járulékok átcsoportosításáról szólt, de ez az államosítás sokak bizalmát megrendítette a nyugdíjcélú takarékoskodásban. Viszont a fenntarthatóság és a költségvetés szempontjából is ez a lépés volt a legmegfelelőbb megoldás. Ez jelentette az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Ennek következménye volt, hogy a munkát terhelő adókat csökkentették és családi adókedvezmények is bevezetésre kerültek. </p> <p>Az öregedő társadalom sajnos még mindig problémákat okoz a rendszer fenntarthatóságában. Láthatóan ez a legnagyobb probléma, de nem csak hazánkban, hanem más országokban is. Hiszen egyre több idős embert kell eltartania kevesebb aktív dolgozónak.</p> <p>A nyugdíjrendszer bonyolultsága sem hagyható figyelmen kívül, emiatt sokan nem is tudják még csak megközelítőleg sem meghatározni, hogy milyen összegű nyugdíjra számíthatnak majd. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy reménykednek abban az emberek, hogy megfelelő összegű nyugdíjat fognak kapni megélhetésükhöz időskorukban. Azonban, ha a már említett helyzet tovább romlik ez nem biztos, hogy így lesz. Ha meg tudnák határozni milyen öregségi nyugdíjra számíthatunk majd, akkor lehetséges, hogy az öngondoskodás vagyis a nyugdíjcélú megtakarítások száma is emelkedne. </p> <p>A mortalitás alakulása igencsak befolyásolja a rendszer helyzetét, manapság átlagosan 10-20 évig nyugdíjas egy személy, de mivel egyre hosszabb életet élnek jelenleg az emberek ez a jelenlegi fiatalok esetében majd kitolódhat több mint 20 évre, vagyis a rendszernek sokkal hosszabb ideig kell majd ellátni az időskorúakat. E mellett a másik befolyásoló tényező a fertilitás alakulása, vagyis a születések száma, ami napjainkban igencsak alacsony. Régebben sokkal több gyermek volt egy családban 8-9 vagy akár 10-12 is. Harmadrészt nagyban befolyásolja a rendszer fenntarthatóságát az is, hogy hányan vállalnak munkát külföldön és közülük hányan döntenek a külföldi letelepedés mellett. Hiszen a külföldön letelepedők már nem Magyarországon fizetik járulékaikat.</p> <p>A kutatásom eredményéből megállapítható, hogy annak ellenére, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságával a kitöltők nagyobb része tisztában van, mégsem fordít rá figyelmet. Havi jövedelméből még kisebb összeget sem tesz félre.  Úgy gondolom, ez elég nagy problémát fog jelenteni a jövőben. Főleg, hogy nagy többségben a rendszer fennmaradását maximum további 20 évig tudják elképzelni. Az idő előrehaladtával az elöregedő társadalom várhatóan egyre inkább nehézségeket fog okozni az állami rendszernek és ennek enyhítése érdekében ösztönözni kellene az aktív dolgozói réteget a nyugdíjas éveikre való megtakarításra. Az államosítás után azonban úgy gondolom a bizalom megrendülésével az ösztönzés nehézkessé vált és ezt kutatásom is alátámasztja.</p> <p>Annak ellenére, hogy a kitöltők fontosnak tartják az öngondoskodást a kialakult helyzetre való tekintettel, a kitöltők több mint fele nem vesz igénybe nyugdíjcélú megtakarítást. Így a felvetésem miszerint sokan igénybe vesznek ilyen célú megtakarítást nem igazolódott be a kitöltők körében. Ez úgy gondolom ellentmondásokba ütközik miszerint fontosnak tartják, de mégsem tesznek érte, hogy nyugdíjas éveikre megtakarításaik legyenek. Bár ez, ahogy említettem valószínű, hogy az állami nyugdíjrendszerbe vetett bizalom megromlásának is köszönhető. </p> <p>Továbbá úgy gondolom, hogy ezt okozhatja az is, hogy a fiatalabb korosztály a kitöltők ¼-ét teszik ki és ők vélhetően még rövidtávú igényeikre költik a jövedelmük legnagyobb részét, még nem gondolkodnak nyugdíjas éveiken. A korosztályok előrehaladtával a kitöltők esetében megfigyelhető, hogy a nyugdíjhoz egyre közelebb álló személyek jövedelmüktől függetlenül nagyobb számban fizetnek ilyen célú megtakarítást, bár nem olyan nagy számban, mint azt reméltem. A jelenlegi öregedő társadalom helyzetében úgy gondoltam nagy számban választottak ilyen célú megtakarításokat, de ez nem igazolódott be. Ez azzal magyarázható, hogy a kitöltők esetében sokaknak jelenlegi anyagi helyzetük miatt okoz gondot félretenni jövedelmükből.</p> <p>Az igénybe vevők többsége a biztos összeg tudatában választotta meg a megtakarítási formát. Körükben a legkedveltebb az Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár. Úgy gondolom ez magyarázható azzal, hogy ez a legrégebbi nyugdíjcélú megtakarítási forma, és hogy az emberek nagyobb bizalmat szavaznak meg ennek. Illetve a feltételei kedvezőek és a kockázata nem magas, mindemellett a minimális havidíja is kifizethetőnek bizonyul, akár akkor is, ha anyagi problémák merülnek fel a befizető életében.</p> <p>A megtakarítási formától függetlenül a válaszadók többsége meg van elégedve a kapott hozamokkal.</p> <p>Az öregedő társadalom problémájának enyhítésére megemlíthetőek a családi kedvezmények is. Mivel a fiatal aktív dolgozói rétegnek kell eltartania az időseket és jelenleg a mérleg az idősek száma felé billen. Bár ezek talán ösztönzőek a családalapításra, a több gyermek vállalására, azonban ezek nem jelentenek azonnali megoldást, csak hosszútávon lenne érezhető a kedvező hatás. Hiszen a most születő gyermekek többsége csak 20-25 éves korában fog munkába állni a tanulmányok kitolódásának következtében. Így járulékfizetésük is csak akkor fog megkezdődni. </p> <p><br /></p> <p>Úgy gondolom, hogy mindenképpen tanácsos elkezdenünk megtakarítani nyugdíjas éveinkre.  Hiszen, ha valóban fenntarthatatlanná válik a rendszer nem tudhatjuk milyen öregségi nyugdíjra számíthatunk az állam oldaláról már ha számíthatunk majd rá.<b></b></p><br />

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fenntarhatóság, nyugdíj, nyugdíjrendszer, öngondoskodás, önkéntes nyugdíjpénztárak
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:39
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:52

Actions (login required)

Tétel nézet