A nyugdíjrendszer fenntarthatósága és a nyugdíjak elégségessége

Vizvári Zsanett (2020) A nyugdíjrendszer fenntarthatósága és a nyugdíjak elégségessége. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Vizvári Zsanett-Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (864kB)
	PDF BA_TO_Vizvári_Zsanett_CH35J0.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (270kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat részletesvázlata: Dolgozatomcélja, hogy átfogó képet kapjunk a jelenlegi nyugdíj helyzetéről.Szakdolgozatombanelső körben kitérnék az öregségi nyugdíj rendszerváltás előtti helyzetére majdaz azt követő változásokat ismertetem. Eztkövetően az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról írok. Mivel egy öregedő társadalomalakult ki ennek jelenlegi és várható következményeit úgy gondolom fontosmegismernünk. Dolgozatom negyedik pontjában az öngondoskodás alakulását,fontosságát mutatnám be.Végülpedig egy kérdőív segítségével mérném fel egyes korosztályokra lebontva nyugdíjcélúmegtakarítási szokásaikat 1.    Bevezetés 2.     Öregséginyugdíj 2.1.  Anyugdíjrendszer 1989 előtt           2.1.1.Azelső egységes nyugdíj törvény2.1.2.Amásodik egységes nyugdíj törvény2.1.3.Aharmadik egységes nyugdíj törvény2.2.  Arendszerváltás után           2.3.  Korhatárok3.     Azállami nyugdíjrendszer fenntarthatósága3.1.  Afenntarthatóság 3.2.  Magyarországjelenlegi helyzete - Öregedő Magyarország3.2.1.     Minekis köszönhető az öregedő társadalom és milyen    következményekkel jár? 4.     Öngondoskodás4.1.  Öngondoskodáslehetőségeinek változása4.2.  Miértlétszükséglet?4.3.  Nyugdíjcélúmegtakarítások4.3.1.     Önkénteskölcsönös biztosítópénztár – nyugdíjpénztárak 4.3.2.     NyugdíjElőtakarékossági Számla (NYESZ)4.3.3.     Nyugdíjbiztosítás5.     Nyugdíjcélúmegtakarítási szokások, öngondoskodás          6.     Összefoglalás     ÖSSZEFOGLALÁS  Anyugdíjrendszer fenntarthatósága és a nyugdíjak elégségességeVizváriZsanettNappali/Pénzügyés számvitel szak/ pénzintézeti  Tanulmányaim befejezéseként a szakdolgozatomelkészítésével célom volt, hogy egy valós képek kapjunk a nyugdíjrendszeralakulásáról az elmúlt évek alatt, valamint a fenntarthatóságáról. Mivel ajelenlegi öregedő társadalom igencsak a fentarthatatlanság felé viszi az államinyugdíjrendszert. Valamint, nagyobb betekintést szerettem volna nyerni azöngondoskodási szokásokba, hogy e helyzet fennállása következtében az aktívdolgozói réteg mennyire előrelátó és mit tesz annak érdekében, hogy nyugdíjaséveikben is megfelelő életszínvonalat tudjanak teremteni maguknak. Ez utóbbikérdésekben a kérdőíves kutatásom nyújtott segítséget. A nyugdíjrendszer amindennapjaink része, így igencsak fontos alkotóeleme az életnek.Magyarországon az 1920-as évek második felében bevezetett kötelezőnyugdíjbiztosítás az évek alatt sok változáson ment keresztül, mire elérte maiformáját. A rendszer fenntarthatóságaszámos tényezőtől függ. 2010 és 2012 között a fenntarthatóság érdekébenlépéseket kellet tenni. Ilyen lépés az államosítás. Pontosabban amagánnyugdíjpénztári tagság kötelező jellegének megszüntetése volt. Eztulajdonképpen a járulékok átcsoportosításáról szólt, de ez az államosítássokak bizalmát megrendítette a nyugdíjcélú takarékoskodásban. Viszont afenntarthatóság és a költségvetés szempontjából is ez a lépés volt alegmegfelelőbb megoldás. Ez jelentette az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.Ennek következménye volt, hogy a munkát terhelő adókat csökkentették és családiadókedvezmények is bevezetésre kerültek. Az öregedőtársadalom sajnos még mindig problémákat okoz a rendszer fenntarthatóságában.Láthatóan ez a legnagyobb probléma, de nem csak hazánkban, hanem másországokban is. Hiszen egyre több idős embert kell eltartania kevesebb aktívdolgozónak.A nyugdíjrendszerbonyolultsága sem hagyható figyelmen kívül, emiatt sokan nem is tudják még csakmegközelítőleg sem meghatározni, hogy milyen összegű nyugdíjra számíthatnakmajd. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy reménykednek abban az emberek, hogymegfelelő összegű nyugdíjat fognak kapni megélhetésükhöz időskorukban. Azonban,ha a már említett helyzet tovább romlik ez nem biztos, hogy így lesz. Ha megtudnák határozni milyen öregségi nyugdíjra számíthatunk majd, akkor lehetséges,hogy az öngondoskodás vagyis a nyugdíjcélú megtakarítások száma is emelkedne. A mortalitás alakulásaigencsak befolyásolja a rendszer helyzetét, manapság átlagosan 10-20 évignyugdíjas egy személy, de mivel egyre hosszabb életet élnek jelenleg az emberekez a jelenlegi fiatalok esetében majd kitolódhat több mint 20 évre, vagyis arendszernek sokkal hosszabb ideig kell majd ellátni az időskorúakat. E melletta másik befolyásoló tényező a fertilitás alakulása, vagyis a születések száma,ami napjainkban igencsak alacsony. Régebben sokkal több gyermek volt egycsaládban 8-9 vagy akár 10-12 is. Harmadrészt nagyban befolyásolja a rendszerfenntarthatóságát az is, hogy hányan vállalnak munkát külföldön és közülükhányan döntenek a külföldi letelepedés mellett. Hiszen a külföldön letelepedőkmár nem Magyarországon fizetik járulékaikat.A kutatásomeredményéből megállapítható, hogy annak ellenére, hogy a nyugdíjrendszerfenntarthatatlanságával a kitöltők nagyobb része tisztában van, mégsem fordítrá figyelmet. Havi jövedelméből még kisebb összeget sem tesz félre.  Úgy gondolom, ez elég nagy problémát fogjelenteni a jövőben. Főleg, hogy nagy többségben a rendszer fennmaradásátmaximum további 20 évig tudják elképzelni. Az idő előrehaladtával az elöregedőtársadalom várhatóan egyre inkább nehézségeket fog okozni az állami rendszernekés ennek enyhítése érdekében ösztönözni kellene az aktív dolgozói réteget anyugdíjas éveikre való megtakarításra. Az államosítás után azonban úgy gondoloma bizalom megrendülésével az ösztönzés nehézkessé vált és ezt kutatásom isalátámasztja.Annak ellenére,hogy a kitöltők fontosnak tartják az öngondoskodást a kialakult helyzetre valótekintettel, a kitöltők több mint fele nem vesz igénybe nyugdíjcélúmegtakarítást. Így a felvetésem miszerint sokan igénybe vesznek ilyen célúmegtakarítást nem igazolódott be a kitöltők körében. Ez úgy gondolomellentmondásokba ütközik miszerint fontosnak tartják, de mégsem tesznek érte,hogy nyugdíjas éveikre megtakarításaik legyenek. Bár ez, ahogy említettemvalószínű, hogy az állami nyugdíjrendszerbe vetett bizalom megromlásának isköszönhető. Továbbá úgygondolom, hogy ezt okozhatja az is, hogy a fiatalabb korosztály a kitöltők ¼-étteszik ki és ők vélhetően még rövidtávú igényeikre költik a jövedelmüklegnagyobb részét, még nem gondolkodnak nyugdíjas éveiken. A korosztályokelőrehaladtával a kitöltők esetében megfigyelhető, hogy a nyugdíjhoz egyre közelebbálló személyek jövedelmüktől függetlenül nagyobb számban fizetnek ilyen célúmegtakarítást, bár nem olyan nagy számban, mint azt reméltem. A jelenlegiöregedő társadalom helyzetében úgy gondoltam nagy számban választottak ilyencélú megtakarításokat, de ez nem igazolódott be. Ez azzal magyarázható, hogy akitöltők esetében sokaknak jelenlegi anyagi helyzetük miatt okoz gondotfélretenni jövedelmükből.Az igénybe vevőktöbbsége a biztos összeg tudatában választotta meg a megtakarítási formát.Körükben a legkedveltebb az Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár. Úgy gondolomez magyarázható azzal, hogy ez a legrégebbi nyugdíjcélú megtakarítási forma, éshogy az emberek nagyobb bizalmat szavaznak meg ennek. Illetve a feltételeikedvezőek és a kockázata nem magas, mindemellett a minimális havidíja iskifizethetőnek bizonyul, akár akkor is, ha anyagi problémák merülnek fel abefizető életében.A megtakarításiformától függetlenül a válaszadók többsége meg van elégedve a kapotthozamokkal.Az öregedőtársadalom problémájának enyhítésére megemlíthetőek a családi kedvezmények is.Mivel a fiatal aktív dolgozói rétegnek kell eltartania az időseket és jelenlega mérleg az idősek száma felé billen. Bár ezek talán ösztönzőek acsaládalapításra, a több gyermek vállalására, azonban ezek nem jelentenekazonnali megoldást, csak hosszútávon lenne érezhető a kedvező hatás. Hiszen amost születő gyermekek többsége csak 20-25 éves korában fog munkába állni atanulmányok kitolódásának következtében. Így járulékfizetésük is csak akkor fogmegkezdődni. Úgy gondolom, hogymindenképpen tanácsos elkezdenünk megtakarítani nyugdíjas éveinkre.  Hiszen, ha valóban fenntarthatatlanná válik arendszer nem tudhatjuk milyen öregségi nyugdíjra számíthatunk az állam oldalárólmár ha számíthatunk majd rá.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fenntarhatóság, nyugdíj, nyugdíjrendszer, öngondoskodás, önkéntes nyugdíjpénztárak
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:39
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:52

Actions (login required)

Tétel nézet