Varga Dalma (2020) Egy mezőgazdasági vállalkozás komplex elemzése az éves beszámolója alapján. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (933kB) |
|
PDF
BA_TO_Varga_Dalma_PTEH1C.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (498kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatomban a Huszár és Társa Kft komplex elemzését készítettem el a 2016-tól<br>2018-ig tartó időszakra. A Huszár és Társa Kft egy Somogy megyei mezőgazdasági társaság, mely<br>fő tevékenységében mezőgazdasági növénytermeléssel, mezőgazdasági szolgáltatás nyújtással,<br>mezőgazdasági termékkereskedelemmel és közúti teherszállítással foglalkozik.<br>A dolgozatom elején bemutattam a társaságot, hogy két tulajdonosa van, hogyan alakul<br>a jegyzett tőkéje, illetve, hogy mikor alakult. A következő fejezetben a bemutattam a társaság<br>számviteli politikájának felépítését és tartalmát, ismertettem, hogy a vállalkozás egyszerűsített<br>éves beszámolót készít, illetve, hogy mind a mérlegét, mind az eredménykimutatását „A”<br>változatban készíti.<br>Ezt követően általánosan bemutattam a komplex elemzés alapját képező beszámoló<br>felépítését, tartalmát, illetve a fajtáit, külön fejezetben ismertetve az egyszerűsített éves<br>beszámolót. A beszámoló bemutatása után tértem át a komplex elemzésre.<br>Először is a vállalkozás vagyoni helyzetét vizsgáltam meg. Látható volt, hogy a vállalkozás<br>közel azonos arányban rendelkezik befektetett eszközökkel és forgóeszközökkel. A befektetett<br>eszközök nagyrésze a termeléshez, míg a készleteké a kereskedelmi tevékenységéhez szükséges.<br>Vizsgáltam továbbá a forgóeszközökön belüli arányokat is, mely során látható volt, hogy a<br>követelések teszik ki a legnagyobb részét a forgóeszközöknek. Ezt követően vizsgáltam a<br>vállalkozás passzíváinak arányát is. A vállalkozás a vagyon fedezetéül mind saját, mind pedig<br>idegen forrásokat igénybe vesz. A vizsgált években a saját tőke aránya meghaladta az idegen<br>forrásokét.<br>A vagyoni helyzet elemzését követően áttértem a pénzügyi helyzetre. A pénzügyi helyzet elemzésénél külön vizsgáltam a hosszú és rövidtávú helyzetét. A hosszútávú pénzügyi helyzet vizsgálatakor a vállalkozás adósságállományát elemeztem. Megállapítottam, hogy a vállalkozás nincs eladósodva, a hosszútávú pénzügyi helyzete stabilnak tekinthető, bár az eredménye nem képes fedezni az esedékes törlesztőrészleteket, melynek oka a csökkenő eredmény volt.<br>A rövidtávú pénzügyi helyzet elemzése során a vállalkozás likviditását vizsgáltam, mely során megállapítható volt, hogy a vállalkozás likviditási helyzete ugyan elég ingadozó volt, de azért még elfogadhatónak tekinthető.<br>Az elemzés során megfigyelhető volt, hogy 2018-ra nagymértékben emelkedtek mind a hosszú, mind pedig a rövid lejáratú kötelezettségek értéke, mely változás a pénzügyi helyzet romlását okozta. A romlás oka a beruházások finanszírozásához használt idegenforrások és ezáltal az esedékes törlesztőrészletek növekedése.<br>A pénzügyi helyzet bemutatását követően áttértem a vállalkozás jövedelmezőségi helyzetének a vizsgálatára. Az elemzés során bemutattam a vállalat bevétel-, tőke-, élőmunka-, bér-, eszközarányos és komplex jövedelmezőségi mutatókat. Az elemzett mutatók majdnem mindegyike a vállalkozás romló jövedelmezőségi helyzetére hívja fel a figyelmet, melynek oka a vállalkozás eredményének nagymértékű romlása a vizsgált években.<br>A jövedelmezőségi helyzet után áttértem a vállalkozás hatékonyságának vizsgálatára, mely szoros összefüggésben áll a jövedelmezőséggel, így számítani lehetett, hogy a hatékonysági mutatók vizsgálatakor is csökkenést tapasztalhatunk. A romló hatékonyságnak, hasonlóan az előzőhöz itt is az eredmény csökkenő tendenciája volt az oka. Az elemzés során vizsgáltam élőmunka-, bér-, tőke-, eszközhatékonyság és termelési költségszint mutatókat. A vizsgálat rámutatott, hogy a vállalkozás egyre csökkenő állományi létszám mellet egyre magasabb bérköltséget számolt el, mely a bérezési rendszer problémájára utal.<br>Az utolsó fő fejezetben a vállalkozás jövedelmezőségi és hatékonysági helyzetét rontó eredmény elemzését végeztem el. Bemutattam, hogy a vállalkozás árbevétele hogyan épül fel és hogyan változott az összetétele a vizsgált években. Bemutattam továbbá azt, hogy a vállalkozás valamennyi ráfordításának értéke nagymértékben emelkedett a vizsgált években.<br>A vállalkozás romló helyzetéért tehát a stagnáló árbevétel mellett növekvő ráfordítások okozták, mely a vállalkozás helytelen gazdálkodásának köszönhető.<br>Remélhetően a vállalkozás a következő időszakban ezeket javítani fogja és ezáltal növekvő tendenciát ér el mind az eredményében, mind pedig jövedelmezőség és hatékonysági helyzetében.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Számvitel Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | beszámoló(k) elemzése, elemzés(ek), hatékonyság elemzése, jövedelmezőség elemzése, komplex elemzés, mezőgazdaság, pénzügyi helyzet |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2020. Nov. 27. 04:39 |
Utolsó módosítás: | 2021. Már. 29. 10:52 |
Actions (login required)
Tétel nézet |