Portfólió Menedzsment Rendszer működése és fejlesztési lehetőségei a változó igényekhez

Szűcs Kinga Katalin (2020) Portfólió Menedzsment Rendszer működése és fejlesztési lehetőségei a változó igényekhez. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szucs_Kinga_Katalin_JODWZQ_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 18.. Download (1MB)
	PDF Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (123kB)
	PDF BA_TO_Szucs_Kinga_Katalin_JODWZQ.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 18.. Download (857kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>Napjainkban a versenyhelyzetben lévő vállalatok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a piacon lévő helyzetüket megtartsák, és ha lehetséges előnyüket növeljék. A cél megvalósításának az egyik fő pillére az IT területek hatékonyságának és a belső kommunikációjának a növelése. Eszközéül sok esetben az agilis módszertant és ezzel együtt az agilis szervezeti felépítés bevezetését választják. Ez a választás logikusnak tűnik, hiszen az IT és az üzleti területek között szorosabb együttműködést és gyorsabb fejlesztési stratégiát ígér. </p> <p>2019 elejétől a vállalatunknál is elkezdődött az agilis módszertanra és az agilis szervezetre való átállás. Ez a változás az IT terület egészére hatással van, azokra a területekre egyértelműen, amelyek beépültek az agilis tribe-ok életébe, de azoknak a munkáját is befolyásolja, akik még nem az agilis módszertan szerint működnek. Ez a hatás több szempontból megmutatkozik, hiszen vannak közös fejlesztési igények, vagy projektek, valamint a változások a szervezet egészére hoztak új eljárásokat, szabályokat. Ilyen szabály például a negyedéves tervezés, amelyhez az egész közösségnek alkalmazkodnia kell.</p> <p>A Portfólió Menedzsment Rendszer (PPM) működése és fejlesztési lehetőségei a változó igényekhez témájára azért esett a választásom, mert a rendszert jelenleg az agilis és nem-agilis IT területek egyaránt használják a fejlesztési és az operatív igényeik menedzselésére, ezért hatással vannak a fejlődésére az agilitás eszméi. Érdekes és hasznos volt megfigyelni, hogy a hagyományos módszertanra épülő rendszer, amely a bevezetése óta folyamatos változás alatt van, hogyan tud alkalmazkodni az agilis módszertan igényeihez.</p> <p>Ehhez a gondolathoz kapcsolódik a hipotézisem is, miszerint a PPM rendszerre a jövőben is szükség lesz. Az elengedhetetlen fejlesztésekkel kiegészítve a rendszer képes lesz rugalmasan követni a változásokat, optimálisabban segíteni minden felhasználó operatív munkáját, valamint gyorsabb lesz a teljes fejlesztési igény folyamat.</p> <p>A szakdolgozatom felvetését több szempontból igyekeztem megvizsgálni. Fontosnak tartottam az általános ismereti háttér feltérképezését a hagyományos és az agilis módszertan összevetésével. A cégspecifikus szervezeti felépítés rövid bemutatásával igyekeztem áttekinteni a szervezeti változás főbb szempontjait. </p> <p>Majd a rendszerfolyamatok alapos tanulmányozása következett, amely magában foglalta a PPM logikai felépítését, folyamatainak áttekintését és a rendszerrel kapcsolatban álló társrendszerek kommunikációjának, valamint a rendszer vállalaton belüli összefüggéseinek bemutatását. Szemügyre vettem az agilis módszertan hatását a rendszer folyamataira, ezen belül a negyedéves tervezés és a kvóta bevezetésének fejleményeit. Felvázoltam azokat a változásokat a rendszer folyamataiban, amelyeket már az agilis átállás és az ezzel együtt járó negyedéves tervezés hatása generált. Fontosnak tartottam, hogy essen pár szó a várható PPM fejlesztésekről, ezért röviden áttekintettem két nagyobb fejlesztés lépéseit, amelyek várhatóan a közeljövőben megvalósításra kerülnek. </p> <p>Az utolsó előtti pontban összefoglaltam a PPM-et használó kollégákkal folytatott interjú eredményeit. Az interjú alanyaimat igyekeztem különböző felhasználási területről kiválasztani fele-fele arányban agilis és nem-agilis területen, valamint mindannyian más szerepkörben dolgoznak, hogy ezáltal több szemszögből megmutatkozzanak a rendszer lehetőségei vagy akadályai. Az interjú összefoglalása után javaslatokat tettem a rendszer funkcióinak és folyamatainak javítására. Végül a következtetéseimet írtam le reflektálva a dolgozat elején megfogalmazott hipotézisemre.</p> <p>Az agilis módszertan több szempontból hatással van a rendszerre. </p> <p>Az agilis változások befolyásolják a PPM-ben kialakított szervezeti felépítést, ugyanis a megszokott igazgatóság és az alatta lévő főosztályok struktúráját nem tudja ráhúzni az agilis tribe-okra, mivel ezen szervezeti formán belül nincsenek kötött elemek, az alatta létrejött csoportok összetétele és megnevezése folyamatosan változik. Egy másik aspektusa ennek a változásnak, hogy az eddig jól elkülöníthető IT-s és üzleti szerepkörök / jogosultságok már az új rendszerben nem alkalmazhatók, egyénenként kell felülvizsgálni a felhasználók jogosultsági kérelmét.</p> <p>Az agilis módszertan legnagyobb hatása az IT területekre és ezzel együtt a PPM-re a Negyedéves üzleti tervezés (QBR) bevezetésében nyilvánult meg. A fórum célja a fejlesztések prioritásainak meghatározása egy adott negyedévre, a fejlesztési területek közötti függőségek kezelése, valamint az átfogó stratégiai iránymutatásokkal való összhang biztosítása. A QBR sok pozitívumot hozott az IT terület életébe, például az adminisztráció ütemezettebbé vált, pontos határidőkhöz vannak kötve a tervezés szakaszai, valamint a visszamérések is folyamatosan fejlődnek. Az új szemléletmód következménye, hogy a PPM-ben néhány funkció feleslegessé vált és számos új mező, valamint folyamatrész bevezetésre került.</p> <p>A hipotézisem vizsgálata közben fontos volt megemlítenem, hogy két nagyobb fejlesztés várható a PPM-ben, amely előreláthatólag jelentős változást hoz a rendszer folyamataira. </p> <p>Az első fejlesztés a „PPM - JIRA szinkronizálás és PPM folyamat-racionalizálás”, amely során a PPM státusz lépései jelentősen csökkennek, kivezetésre kerülnek azon státuszok, amelyek már nem adnak plusz információt a folyamathoz; ezzel együtt a felesleges mezők megszűnnek; valamint a Fejlesztési Igény (FI) és az alatta lévő Alkalmazás Módosítás (AM) státuszai többé nem függnek egymástól. Ezen fejlesztés után a fejlesztési igény életciklusa két szakaszra bontható, a QBR tervezési szakaszt továbbra is a PPM vezérli, viszont az igény megvalósítási szakaszának az irányírása átkerül a JIRA rendszerbe.</p> <p>A másik fejlesztés az Elektronikus Teljesítésigazolás (eTIG) folyamat kialakítása, melynek célja a papír alapú teljesítésigazolás kiváltása.</p> <p>Javaslataim között szerepeltek kisebb fejlesztések, amelyekkel néhány lépést lehetne automatizálni, így csökkentve az adminisztrációs terheket és a hibalehetőségeket. Valamint leírtam olyan változtatási ötleteket, amelyek nem igényelnek fejlesztést, inkább szervezeti átmozgatást és szemléletmód váltást, az utóbbi javaslatok célja a folyamat optimalizálása és gyorsítása.</p> <p>Hipotézisem első felét, hogy a PPM-re a jövőben is szükség lesz középtávra sikerült alátámasztanom. A tervezett és folyamatban lévő fejlesztések bizonyítják, hogy a közeljövőben a PPM-mel vezetői szinten számolnak, és a rendszer folyamatainak és kapcsolatainak kialakítása egy másik rendszerben nagyon költséges lenne, valamint jelenleg a vállalat életében más prioritások szerepelnek, amelyek sok figyelmet és erőforrást követelnek.</p> <p>Az említett folyamatban lévő fejlesztésekkel, sok adminisztrációs lépés kiesik, a PPM folyamatai rövidülnek, így az igény életciklusa csökken, tehát elmondható, hogy a teljes folyamat gyorsabb lesz. Az újításokkal az adminisztráció csökken; az AM és az FI státuszainak külön életével a folyamat rugalmasabbá válik. A JIRA státuszvezérlésével és az eTIG bevezetésével a folyamat optimálisabban fog működni. </p> <p>A felsorolt pontok alapján kimondható, hogy a felvetésem megállta helyét.</p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fejlesztés eszközei, folyamatelemzés, folyamatfejlesztés, folyamattervezés, portfolio management
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:39
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:50

Actions (login required)

Tétel nézet