Portfólió Menedzsment Rendszer működése és fejlesztési lehetőségei a változó igényekhez

Szűcs Kinga Katalin (2020) Portfólió Menedzsment Rendszer működése és fejlesztési lehetőségei a változó igényekhez. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szucs_Kinga_Katalin_JODWZQ_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 18.. Download (1MB)
	PDF Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (123kB)
	PDF BA_TO_Szucs_Kinga_Katalin_JODWZQ.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 18.. Download (857kB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban a versenyhelyzetben lévővállalatok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a piacon lévő helyzetüketmegtartsák, és ha lehetséges előnyüket növeljék. A cél megvalósításának azegyik fő pillére az IT területek hatékonyságának és a belső kommunikációjának anövelése. Eszközéül sok esetben az agilis módszertant és ezzel együtt az agilisszervezeti felépítés bevezetését választják. Ez a választás logikusnak tűnik,hiszen az IT és az üzleti területek között szorosabb együttműködést és gyorsabbfejlesztési stratégiát ígér. 2019 elejétől a vállalatunknál is elkezdődöttaz agilis módszertanra és az agilis szervezetre való átállás. Ez a változás azIT terület egészére hatással van, azokra a területekre egyértelműen, amelyekbeépültek az agilis tribe-ok életébe, de azoknak a munkáját is befolyásolja,akik még nem az agilis módszertan szerint működnek. Ez a hatás több szempontbólmegmutatkozik, hiszen vannak közös fejlesztési igények, vagy projektek,valamint a változások a szervezet egészére hoztak új eljárásokat, szabályokat.Ilyen szabály például a negyedéves tervezés, amelyhez az egész közösségnekalkalmazkodnia kell.A Portfólió Menedzsment Rendszer (PPM) működéseés fejlesztési lehetőségei a változó igényekhez témájára azért esett aválasztásom, mert a rendszert jelenleg az agilis és nem-agilis IT területekegyaránt használják a fejlesztési és az operatív igényeik menedzselésére, ezérthatással vannak a fejlődésére az agilitás eszméi. Érdekes és hasznos voltmegfigyelni, hogy a hagyományos módszertanra épülő rendszer, amely a bevezetéseóta folyamatos változás alatt van, hogyan tud alkalmazkodni az agilismódszertan igényeihez.Ehhez a gondolathoz kapcsolódik ahipotézisem is, miszerint a PPM rendszerre a jövőben is szükség lesz. Azelengedhetetlen fejlesztésekkel kiegészítve a rendszer képes lesz rugalmasankövetni a változásokat, optimálisabban segíteni minden felhasználó operatív munkáját,valamint gyorsabb lesz a teljes fejlesztési igény folyamat.A szakdolgozatom felvetését többszempontból igyekeztem megvizsgálni. Fontosnak tartottam az általános ismeretiháttér feltérképezését a hagyományos és az agilis módszertan összevetésével. Acégspecifikus szervezeti felépítés rövid bemutatásával igyekeztem áttekinteni aszervezeti változás főbb szempontjait. Majd a rendszerfolyamatok alapos tanulmányozásakövetkezett, amely magában foglalta a PPM logikai felépítését, folyamatainakáttekintését és a rendszerrel kapcsolatban álló társrendszerekkommunikációjának, valamint a rendszer vállalaton belüli összefüggéseinekbemutatását. Szemügyre vettem az agilis módszertan hatását a rendszerfolyamataira, ezen belül a negyedéves tervezés és a kvóta bevezetésénekfejleményeit. Felvázoltam azokat a változásokat a rendszer folyamataiban,amelyeket már az agilis átállás és az ezzel együtt járó negyedéves tervezéshatása generált. Fontosnak tartottam, hogy essen pár szó a várható PPMfejlesztésekről, ezért röviden áttekintettem két nagyobb fejlesztés lépéseit,amelyek várhatóan a közeljövőben megvalósításra kerülnek. Az utolsó előtti pontban összefoglaltam aPPM-et használó kollégákkal folytatott interjú eredményeit. Az interjúalanyaimat igyekeztem különböző felhasználási területről kiválasztani fele-felearányban agilis és nem-agilis területen, valamint mindannyian más szerepkörbendolgoznak, hogy ezáltal több szemszögből megmutatkozzanak a rendszer lehetőségeivagy akadályai. Az interjú összefoglalása után javaslatokat tettem a rendszerfunkcióinak és folyamatainak javítására. Végül a következtetéseimet írtam le reflektálvaa dolgozat elején megfogalmazott hipotézisemre.Az agilis módszertan több szempontbólhatással van a rendszerre. Az agilis változások befolyásolják aPPM-ben kialakított szervezeti felépítést, ugyanis a megszokott igazgatóság ésaz alatta lévő főosztályok struktúráját nem tudja ráhúzni az agilis tribe-okra,mivel ezen szervezeti formán belül nincsenek kötött elemek, az alatta létrejöttcsoportok összetétele és megnevezése folyamatosan változik. Egy másik aspektusaennek a változásnak, hogy az eddig jól elkülöníthető IT-s és üzleti szerepkörök/ jogosultságok már az új rendszerben nem alkalmazhatók, egyénenként kellfelülvizsgálni a felhasználók jogosultsági kérelmét.Az agilis módszertan legnagyobb hatása azIT területekre és ezzel együtt a PPM-re a Negyedéves üzleti tervezés (QBR)bevezetésében nyilvánult meg. A fórum célja a fejlesztések prioritásainakmeghatározása egy adott negyedévre, a fejlesztési területek közötti függőségekkezelése, valamint az átfogó stratégiai iránymutatásokkal való összhangbiztosítása. A QBR sok pozitívumot hozott az IT terület életébe, például azadminisztráció ütemezettebbé vált, pontos határidőkhöz vannak kötve a tervezésszakaszai, valamint a visszamérések is folyamatosan fejlődnek. Az újszemléletmód következménye, hogy a PPM-ben néhány funkció feleslegessé vált ésszámos új mező, valamint folyamatrész bevezetésre került.A hipotézisem vizsgálata közben fontos voltmegemlítenem, hogy két nagyobb fejlesztés várható a PPM-ben, amelyelőreláthatólag jelentős változást hoz a rendszer folyamataira. Az első fejlesztés a „PPM - JIRAszinkronizálás és PPM folyamat-racionalizálás”, amely során a PPM státuszlépései jelentősen csökkennek, kivezetésre kerülnek azon státuszok, amelyek márnem adnak plusz információt a folyamathoz; ezzel együtt a felesleges mezőkmegszűnnek; valamint a Fejlesztési Igény (FI) és az alatta lévő AlkalmazásMódosítás (AM) státuszai többé nem függnek egymástól. Ezen fejlesztés után afejlesztési igény életciklusa két szakaszra bontható, a QBR tervezési szakaszttovábbra is a PPM vezérli, viszont az igény megvalósítási szakaszának azirányírása átkerül a JIRA rendszerbe.A másik fejlesztés az ElektronikusTeljesítésigazolás (eTIG) folyamat kialakítása, melynek célja a papír alapúteljesítésigazolás kiváltása.Javaslataim között szerepeltek kisebbfejlesztések, amelyekkel néhány lépést lehetne automatizálni, így csökkentve azadminisztrációs terheket és a hibalehetőségeket. Valamint leírtam olyanváltoztatási ötleteket, amelyek nem igényelnek fejlesztést, inkább szervezetiátmozgatást és szemléletmód váltást, az utóbbi javaslatok célja a folyamatoptimalizálása és gyorsítása.Hipotézisem első felét, hogy a PPM-re ajövőben is szükség lesz középtávra sikerült alátámasztanom. A tervezett ésfolyamatban lévő fejlesztések bizonyítják, hogy a közeljövőben a PPM-melvezetői szinten számolnak, és a rendszer folyamatainak és kapcsolatainakkialakítása egy másik rendszerben nagyon költséges lenne, valamint jelenleg avállalat életében más prioritások szerepelnek, amelyek sok figyelmet éserőforrást követelnek.Az említett folyamatban lévőfejlesztésekkel, sok adminisztrációs lépés kiesik, a PPM folyamatai rövidülnek,így az igény életciklusa csökken, tehát elmondható, hogy a teljes folyamatgyorsabb lesz. Az újításokkal az adminisztráció csökken; az AM és az FIstátuszainak külön életével a folyamat rugalmasabbá válik. A JIRAstátuszvezérlésével és az eTIG bevezetésével a folyamat optimálisabban fogműködni. A felsorolt pontok alapján kimondható, hogy afelvetésem megállta helyét.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fejlesztés eszközei, folyamatelemzés, folyamatfejlesztés, folyamattervezés, portfolio management
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:39
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:50

Actions (login required)

Tétel nézet