A sharing economy vállalatok szerepe az Európai Unióban és Magyarországon

Fatér Dávid András (2020) A sharing economy vállalatok szerepe az Európai Unióban és Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_SZD_Fatér.Dávid.SLHUUJ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Fatér_Dávid_András_SLHUUJ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (271kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><div title="Page 5"> <div> <div> <p>Szakdolgozatomban a közösségi gazdaságot, annak gazdasági és társadalmi hatását mutatom be részletesen az Európai Unióban, illetve Magyarországon. A sharing economy egy viszonylag új modell, ebből kifolyólag több egymástól eltérő meghatározás született vele kapcsolatban az elmúlt években. Én a dolgozatom kiindulópontjának a Cockayne féle definíciót veszem: A közösségi gazdaság terminusa azokat a digitális platformokat testesíti meg, amelyek a fogyasztókat egy szolgáltatáshoz vagy áruhoz kapcsolják mobilalkalmazás vagy weboldal használata révén” (COCKAYNE, D. G. 2016, IDÉZI DUDÁS- BOROS P. 117). Ennek a definíciónak ugyanúgy megfelel az Airbnb, mint a magyar Oszkár telekocsi, ebből kifolyólag ahogy a vállalatok működése, úgy a megítélésük is nagyon változó. A közösségi gazdasággal szembeni legfőbb kritikák három olyan problémából erednek, amiket véleményem szerint hosszútávon lehet kezelni. </p> <p>Az első, és talán leggyakrabban elhangzó bírálat a sharing economy cégekkel szemben, hogy a szolgáltatók (a közösségi gazdaság kínálatát biztosító́ magánszemélyek és mikró-, illetve makró kisvállalkozások) gyakran képezik adózási, illetve foglalkoztatási szempontból a szürkegazdaság részét. Bár a világ számos területén látszik a javulás, a tendencia egylőre lassú, és sok kérdés maradt még nyitva. Észtország például, aki Európában az innováció egyik éllovasa, megkövetelte a legnagyobb sharing economy cégektől, az Uber-től és az Airbnb-től, hogy az oldalukon egyértelmű iránymutatással segítség a szolgáltatókat az adófizetésben. Több országban elvárják a platform vállalatoktól, hogy információt nyújtsanak a náluk regisztrált szolgáltatókról. Ezek a modellek könnyen alkalmazhatóak a legtöbb szektorban akár egymást <span style="font-size: 0.9375rem;">kombinálva is, ezzel biztosítva, hogy minden szolgáltató megfizesse maga után a szükséges adókat, járulékokat.</span></p></div></div></div><div title="Page 6"><div><div> <p>A legtöbb sharing economy vállalat már meglévő szektorban kezdte meg működését, annak megreformálásával, újraértelmezésével. Az innováció gyakran egyenlőtlen versenyhelyzetet teremtet, amit a konkurens cégek nem néztek jó szemmel. Ezeknek a cégeknek a szabályozása mind szektorspecifikus, de az általánosan elmondható, hogy az adott országnak két választása van: az új belépőktől elvárja a szektorban működőkre vonatkozó szabályokat vagy a meglévő szabályozáson lazít, ahogy ezt Finnország tett az Uber esetén. </p> <p>A biztonsági, minőségi kockázat kapcsolódik az előbb említett szabályozási problémához, azzal a különbséggel, hogy az elsődleges cél itt a felhasználók védelme és érdekei, nem a konkurens vállalatok szembeni egyenlő verseny megteremtése. Számos szolgáltatás a működési modell újszerűsége miatt nehezen definiálható, ami nehézséget okoz a szabályozó szerveknek. A közösségi gazdaság képviselői az értékelési rendszert, mint egyfajta önszabályozót szokták ellenérvként felhozni. Egy olyan Airbnb lakást, ami nem felel meg a higiéniai elvárásoknak valószínűleg senki nem fog kibérelni a negatív értékelések miatt. A felhasználók a platformok segítségével informálják egymást a szolgáltatók minőségéről, ezáltal a piac kiszűri azokat, akik nem felelnek meg az elvárásoknak. Észtország egyedüli országként, felvállalva a konfliktust a klasszikus személyszállítással foglalkozó cégekkel, az Uber-t nem vette egy kalap alá a hagyományos taxiszolgáltatókkal. A kormány azzal érvelt, hogy a cég applikációja, a beépített értékeléssel, az előre látható útvonallal és viteldíjjal annyira átláthatóvá teszi a működést, hogy nincs szükség állami beavatkozásra. Az Airbnb szolgáltatás a legtöbb uniós országban az esték számában van korlátozva apartmanonként. Véleményem szerint ez a típusú korlátozás átültethető lenne nagyon sok platform szolgáltatóival szemben, és az adómértéket, illetve a rájuk vonatkozó szabályok betartatását a szolgáltatás nyújtásának gyakoriságához lehetne kötni. Nem gondolom, hogy ha valaki havonta egyszer-kétszer lakásétteremnek szeretné használni az ebédlőjét akkor rá ugyanazok a szabályok kellene, hogy vonatkozzanak, mint egy hivatalos étteremre. Fontos, hogy különbséget tegyen a szabályozó környezet a „hobbi vállalkozók”, akik csak ki szeretnék magukat valami újban próbálni, és a hivatásos szolgálatók között. </p> <p>A közösségi gazdaság sokszínűsége miatt a modell előnyeit talán még nehezebb pontokba szedni, mint az ellene felhozott kritikákat. Általánosságban elmondható, hogy a vállalatok innovatív megoldásai rákényszerítik a klasszikus modellben dolgozó cégeket is a <span style="font-size: 0.9375rem;">fejlesztésre. A kiélezett verseny legnagyobb nyertese a fogyasztó, aki jobb és/ vagy olcsóbb termékhez jut hozzá, mint azelőtt. Emellett számos vállalat, mint a Blablacar (www.blablacar.com), vagy a magyar Miutcánk (www.miutcank.hu) jó hatással van a környezetre azzal, hogy csökkenti az autók számát, vagy segít visszaszorítani az értelmetlen fogyasztást. Nem utolsó sorban a közösségi gazdaság új munkahelyeket teremt azoknak, akiknek a flexibilitás fontosabb, mint az alkalmazotti biztonság.</span></p></div></div></div><div title="Page 7"><div><div> <p>A sharing economy számos gazdasági, társadalmi és környezeti problémára képes megoldást nyújtani, ezért úgy vélem, hogy a közösségi gazdaságnak igenis fontos helye van a mindennapi életünkben. A megfelelő szabályozási környezet lehetővé tudja tenni, hogy a lehető legtöbb ember haszonélvezője és ne károsultja legyen ennek a gazdasági forradalomnak. </p> </div> </div> </div><br>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA) Táv

Konzulens(ek)

Konzulens neve

Konzulens típusa

Beosztás, tudományos fokozat, intézmény

Eckert Bálint

Belső

Mestertanár, Menedzsment Tanszék, PSZK

eckert.balint@uni-bge.hu

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Airbnb, Európai Unió, közösségi gazdaság, megosztás, Sharing Economy, UBER
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:39
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:49

Actions (login required)

Tétel nézet