A sharing economy vállalatok szerepe az Európai Unióban és Magyarországon

Fatér Dávid András (2020) A sharing economy vállalatok szerepe az Európai Unióban és Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_SZD_Fatér.Dávid.SLHUUJ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Fatér_Dávid_András_SLHUUJ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (271kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a közösségi gazdaságot, annak gazdasági és társadalmi hatásátmutatom be részletesen az Európai Unióban, illetve Magyarországon. A sharing economy egyviszonylag új modell, ebből kifolyólag több egymástól eltérő meghatározás született velekapcsolatban az elmúlt években. Én a dolgozatom kiindulópontjának a Cockayne féledefiníciót veszem: A közösségi gazdaság terminusa azokat a digitális platformokat testesítimeg, amelyek a fogyasztókat egy szolgáltatáshoz vagy áruhoz kapcsolják mobilalkalmazásvagy weboldal használata révén” (COCKAYNE, D. G. 2016, IDÉZI DUDÁS- BOROS P.117). Ennek a definíciónak ugyanúgy megfelel az Airbnb, mint a magyar Oszkár telekocsi,ebből kifolyólag ahogy a vállalatok működése, úgy a megítélésük is nagyon változó. Aközösségi gazdasággal szembeni legfőbb kritikák három olyan problémából erednek, amiketvéleményem szerint hosszútávon lehet kezelni. Az első, és talán leggyakrabban elhangzó bírálat a sharing economy cégekkel szemben,hogy a szolgáltatók (a közösségi gazdaság kínálatát biztosító́ magánszemélyek és mikró-,illetve makró kisvállalkozások) gyakran képezik adózási, illetve foglalkoztatási szempontból aszürkegazdaság részét. Bár a világ számos területén látszik a javulás, a tendencia egylőre lassú,és sok kérdés maradt még nyitva. Észtország például, aki Európában az innováció egyikéllovasa, megkövetelte a legnagyobb sharing economy cégektől, az Uber-től és az Airbnb-től,hogy az oldalukon egyértelmű iránymutatással segítség a szolgáltatókat az adófizetésben. Többországban elvárják a platform vállalatoktól, hogy információt nyújtsanak a náluk regisztráltszolgáltatókról. Ezek a modellek könnyen alkalmazhatóak a legtöbb szektorban akár egymást kombinálva is, ezzel biztosítva, hogy minden szolgáltató megfizesse maga után a szükségesadókat, járulékokat. A legtöbb sharing economy vállalat már meglévő szektorban kezdte meg működését,annak megreformálásával, újraértelmezésével. Az innováció gyakran egyenlőtlenversenyhelyzetet teremtet, amit a konkurens cégek nem néztek jó szemmel. Ezeknek acégeknek a szabályozása mind szektorspecifikus, de az általánosan elmondható, hogy az adottországnak két választása van: az új belépőktől elvárja a szektorban működőkre vonatkozószabályokat vagy a meglévő szabályozáson lazít, ahogy ezt Finnország tett az Uber esetén. A biztonsági, minőségi kockázat kapcsolódik az előbb említett szabályozásiproblémához, azzal a különbséggel, hogy az elsődleges cél itt a felhasználók védelme ésérdekei, nem a konkurens vállalatok szembeni egyenlő verseny megteremtése. Számosszolgáltatás a működési modell újszerűsége miatt nehezen definiálható, ami nehézséget okoz aszabályozó szerveknek. A közösségi gazdaság képviselői az értékelési rendszert, mint egyfajtaönszabályozót szokták ellenérvként felhozni. Egy olyan Airbnb lakást, ami nem felel meg ahigiéniai elvárásoknak valószínűleg senki nem fog kibérelni a negatív értékelések miatt. Afelhasználók a platformok segítségével informálják egymást a szolgáltatók minőségéről, ezáltala piac kiszűri azokat, akik nem felelnek meg az elvárásoknak. Észtország egyedüli országként,felvállalva a konfliktust a klasszikus személyszállítással foglalkozó cégekkel, az Uber-t nemvette egy kalap alá a hagyományos taxiszolgáltatókkal. A kormány azzal érvelt, hogy a cégapplikációja, a beépített értékeléssel, az előre látható útvonallal és viteldíjjal annyiraátláthatóvá teszi a működést, hogy nincs szükség állami beavatkozásra. Az Airbnb szolgáltatása legtöbb uniós országban az esték számában van korlátozva apartmanonként. Véleményemszerint ez a típusú korlátozás átültethető lenne nagyon sok platform szolgáltatóival szemben,és az adómértéket, illetve a rájuk vonatkozó szabályok betartatását a szolgáltatás nyújtásánakgyakoriságához lehetne kötni. Nem gondolom, hogy ha valaki havonta egyszer-kétszerlakásétteremnek szeretné használni az ebédlőjét akkor rá ugyanazok a szabályok kellene, hogyvonatkozzanak, mint egy hivatalos étteremre. Fontos, hogy különbséget tegyen a szabályozókörnyezet a „hobbi vállalkozók”, akik csak ki szeretnék magukat valami újban próbálni, és ahivatásos szolgálatók között. A közösségi gazdaság sokszínűsége miatt a modell előnyeit talán még nehezebbpontokba szedni, mint az ellene felhozott kritikákat. Általánosságban elmondható, hogy avállalatok innovatív megoldásai rákényszerítik a klasszikus modellben dolgozó cégeket is a fejlesztésre. A kiélezett verseny legnagyobb nyertese a fogyasztó, aki jobb és/ vagy olcsóbbtermékhez jut hozzá, mint azelőtt. Emellett számos vállalat, mint a Blablacar(www.blablacar.com), vagy a magyar Miutcánk (www.miutcank.hu) jó hatással van akörnyezetre azzal, hogy csökkenti az autók számát, vagy segít visszaszorítani az értelmetlenfogyasztást. Nem utolsó sorban a közösségi gazdaság új munkahelyeket teremt azoknak,akiknek a flexibilitás fontosabb, mint az alkalmazotti biztonság. A sharing economy számos gazdasági, társadalmi és környezeti problémára képesmegoldást nyújtani, ezért úgy vélem, hogy a közösségi gazdaságnak igenis fontos helye van amindennapi életünkben. A megfelelő szabályozási környezet lehetővé tudja tenni, hogy alehető legtöbb ember haszonélvezője és ne károsultja legyen ennek a gazdasági forradalomnak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA) Táv

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Airbnb, Európai Unió, közösségi gazdaság, megosztás, Sharing Economy, UBER
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:39
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:49

Actions (login required)

Tétel nézet