Digitálisan és hitelesen magánszemélyeknek

Fenyvesi Krisztián (2020) Digitálisan és hitelesen magánszemélyeknek. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF digitálisan és hitelesen magánszemélyeknek.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Témavázlat és összefoglalás_2020május.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (341kB)

Absztrakt (kivonat)

Az ügyfélkiszolgálás átültetése a digitális térbe egy ideje már elérte a pénzügyi szektort. Bankok, biztosítók, pénzügyi intézmények versenyeznek folyamatosan, és igyekeznek különféle megoldásokkal megjelenni a digitális csatornákon, hogy kielégítsék ügyfeleik növekvő igényeit. Legyen szó számlanyitásról, befektetésről, hitelfelvételről, biztosításról vagy szimpla ügyintézésről. A pénzügyi szektor ezirányú törekvése ésszerű és kívánatos, hiszen az elmúlt évek során szépen lassan hozzászoktunk ahhoz, hogy életünk mindennapi adminisztratív feladatait egy okostelefonon vagy számítógépen végezzük. Továbbá a bankok, biztosítók kirendeltségeinek látogatottsága napról napra csökkenni látszik. Ennek a megvalósítása korántsem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek azt elsőre gondolnánk. Számos elengedhetetlen elemnek kell alkotnia ezt a „szerkezetet” ahhoz, hogy a lehető legtöbb szempontnak megfeleljen. A két legfontosabb elem: az ügyfél átvilágítása és aláírásának kezelése elektronikusan. Diplomamunkámmal olyan kérdésekre próbálok választ adni, mint: Létezhet-e a teljeskörű bankolás a digitális térben? Milyen technológiák, és jogszabályi környezet áll ma rendelkezésre ehhez? Hogyan működik az elektronikus aláírás? Digitalizálható-e az ügyfél-átvilágítás? Mi szükséges ahhoz, hogy a teljeskörű digitális bankolás megvalósuljon? Nyitottak-e egyáltalán az ügyfelek az elektronikus ügyintézésre? Tudtommal Magyarországon egy pénzügyi intézmény sem rendelkezik olyan szolgáltatással, amely univerzális alternatívát kínál, ezért szakdolgozatom témája a fentiekben megfogalmazott kérdésekre adott válaszokon túl egy olyan informatikai megoldás ismertetése, amely véleményem szerint alkalmas lehet a teljeskörű ügyfélkiszolgálás digitalizálására. Annak érdekében, hogy megértsük hol tart jelenleg a bankszektor az ügyfélkiszolgálás terén, górcső alá kell vennünk e tekintetben a pénzügyi intézményeket. Legyen szó az új ügyfelek ügyfél átvilágításáról, vagy a meglévő ügyfelek azonosításáról és kiszolgálásáról. Az elmúlt évek során számtalan rendelet és törvény lépett hatályba, melyek szorosan kapcsolódnak a témakörhöz. Informatikai szempontból a kétfaktoros azonosítás és a tokenek használata valósítja meg a mai biztonságos bankolás fogalmát. Az ügyfél átvilágítás, szerződéskötés, és aláírás digitalizálásához azonban újabb technológiák és informatikai rendszerek alkalmazása szükséges. Ez a technológia a nyilvános kulcsú infrastruktúrára épül, és ahhoz hogy jobban megértsük szükséges egy kitekintést tenni a kriptográfia világába. A nyilvános kulcsú infrastruktúra (angol nevén: public key infrastructure, röviden: PKI) szerepek, irányelvek, eljárások sorozata, amely ahhoz szükséges, hogy létrehozzunk, kezeljünk, terjesszünk, használjunk, tároljunk és visszavonjunk digitális tanúsítványokat, illetve alkalmazzuk a nyílt kulcsú titkosításokat. A nyilvános kulcsú infrastruktúra a nyilvános kulcsú kriptográfiai kódolásokra épül. A kódolástechnikák olyan matematikai műveletek, amelynek során egy dokumentumot egy másik, kódolt dokumentummá alakítunk át. A kódolás alkalmával kulcsot használunk, a kódolás e kulcs segítségével kapcsolódik a nyilvános kulcsú infrastruktúra valamely szereplőjéhez. A PKI által tud megvalósulni az elektronikus aláírás. Illetve ennek alkalmazásához szükségesek jogszabályok is. Ahhoz hogy hosszú távon működőképes megoldást tudjuk használni a digitális aláírásra egy távolabbi perspektívából kell erre tekintenünk. Erre azért van szükség, mert addig ameddig az aláírásunk ténylegesen a valóságban képződött, sokkal nehezebb volt megmásítani, reprodukálni, vagy megállapítani, hogy egy adott dokumentumot nem a tényleges tulajdonosa/aláírója írta alá. A virtuális térben sokkal több a kiskapu, a támadó, és a lehetőség arra, hogy valaki akár a nevünkben nyisson egy bankszámlát, igényeljen hitelt, vagy intézze közigazgatási ügyeinket. Ezért kiemelten fontos, hogy további eljárások alkalmazásával válik egy elektronikus aláírás minősítetté. A legfontosabb, elektronikus aláírásról szóló jogszabály az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, amely az ún. eIDAS rendeletre épül. Ez váltotta fel a korábbi 1999/93/EK EU irányelvet. Magyarország digitális stratégiájának, a célként megfogalmazott digitalizáció részeként a jogalkotó új megoldásokat talál ki a banki digitalizáció egy kardinális eleme, a biztonságos ügyfél- átvilágítás megvalósítására. Ennek a személyes jelenléten túl 2 nagy ága ismert a 45/2018. (XII.17.) MNB rendelet szerint: a valós idejű és a nem valós idejű ügyfél-átvilágítás. A valós idejű ügyfél-átvilágításnak a videóhívást tekintjük, a nem valós idejű megfelelő alkalmazására több lehetőség adott. Kényelmes megoldást jelent az újként bevezetett KAÜ-s vagy „ügyfélkapus” azonosításként is nevezett forma, melynek újdonságereje abban áll, hogy a leendő ügyfél ügyfélkapujának meghívásával, és az abba való bejelentkezéssel bizonyosodhat meg a bank arról, hogy az adott ügyfél a nem valós idejű ügyfél-átvilágítás során megadott adatai hitelesek és valósak, illetve a közhiteles nyilvántartásból a folyamat során lekért adatok megegyeznek az ügyfél által lefotózott okmányok adattartalmával. Ez a megoldás olyan joghatással jár, mint a személyes vagy a valós idejű ügyfél-átvilágítás, azaz kvázi teljes jogú ügyfélként léphet kapcsolatba a bankkal az ügyfél, ellentétben a nem valós idejű ügyfélátvilágítás során elszenvedett korlátozásokkal. Ugyanakkor a fenti könnyítésen túl, létezik egy még komfortosabb, ügyfél-barátabb megoldás, mely a digitalizáció egy új szintjét jelentené az ügyintézés során, ez pedig az eSzemélyi igazolvány használata lenne kombinálva a nem valós idejű ügyfél-átvilágítással. Azaz valamely NFC-re alkalmas eszközzel az eSzemélyi adattartalma beolvashatóvá válna, így akár előtöltve az ügyfél adatait, majd az okmányokról és az ügyfélről készült fotókkal, egy közhiteles nyilvántartásba való bekérdezést követően (személyi adat és lakcímnyilvántartás, valamint okmányérvényességi nyilvántartás) elvégezhető lenne az ügyfél-átvilágítás. Léteznek már olyan informatikai megoldások, amelyek jelenleg Magyarországon rendelkezésre állnak és lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy valamikor a nem túl távoli jövőben átültethető legyen a bankolás teljes egészében a digitális térbe. Érezhető, hogy a hazai bankok próbálkoznak különféle megvalósításokkal, de nem találkoztam még olyan átütő megoldással a piacon, amely meg tudja valósítani, hogy az ügyfelek a lehető legkevesebb informatikai hozzáértéssel, a legminimálisabb technikai feltételekkel (internetsebesség, webkamera megléte, telefon, laptop konfigurációja), a lehető legbiztonságosabban tudjanak hitelesen és authentikáltan bankolni, kényelmesen, a világ bármely pontjáról, a legkevesebb energiabefektetést és időt felhasználva. Ebből kifolyólag szeretnék levezetni, és bemutatni egy olyan informatikai kivitelezést, amely kiválthatja a jövőben a teljeskörű banki ügyintézést, és megpróbálja lefektetni azokat az alapokat, amelyek egy olyan integrált rendszer alapjai lehetnek, amivel az ügyfelek pár másodpercen belül fognak tudni számlát nyitni, szerződéseket aláírni, vagy egyéb banki ügyeket elintézni. A teóriám az, hogy az ügyfél-átvilágítást a jövőben ketté kell választani. Alapvető gondolatom, hogy a személyes ügyfél-átvilágítást sohasem fogjuk tudni elhagyni, de célom szerint ennek számát életünk során a lehető legkevesebb alkalomra minimalizálnám. Az ügyfél-átvilágítás 3. fél általi alkalmazásához törvénymódosítás szükséges, az informatikai megoldás megvalósításához pedig, az hogy az ügyfelek rendelkezzenek tanúsítványokkal. A közhiteles adatbázisba való authentikáláshoz, a titkosított csatornán történő kommunikációhoz, és a szerződések minősített elektronikus aláírással való ellátásához. A dolgozatom elején feltett kérdésre a válaszokat megkaptam. Az általam javasolt informatikai megoldáshoz technológiai szempontból minden adott, már csak a jogszabályi környezet szükséges, hogy meg tudjon valósulni és persze az emberek és gazdasági szereplők hajlandósága arra hogy a jövőben teljesen elektronikusan tudjunk intézni banki ügyeinket.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Konzulens(ek)

Konzulens neve

Konzulens típusa

Beosztás, tudományos fokozat, intézmény

Dr. Dobák Dóra

Belső

főiskolai docens, Gazdaságinformatika Tanszék, PSZK

Dobak.Dora@uni-bge.hu

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	digitális bankolás, elektronikus aláírás, informatikai megoldás, nyilvános kulcsú infrastruktúra, ügyfél-átvilágítás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:38
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:46

Actions (login required)

Tétel nézet