Csoportmunka-segítő rendszerek nagyvállalati környezetben

Zala Bence Péter (2020) Csoportmunka-segítő rendszerek nagyvállalati környezetben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Csoportmunka_segito_rendszerek_nagyvallalati_kornyezetben_Szakdolgozat_ZalaBencePeter_TE2N8X.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Zala_Bence_Peter_TE2N8X.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (190kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a csoportmunka-segítő rendszereket vizsgáltam, három különböző irányból, ezeken belül is a Microsoft termékeit. A második fejezetemben bemutattam a három vizsgált szoftvert, a vállalatok csoportmunkáját elősegítő Microsoft SharePoint, a Microsoft Project szoftvert, illetve a szoftverfejlesztési csoportmunka-segítő rendszert, a Microsoft Azure DevOps-ot. Elemeztem, hogy milyen képességeik vannak, hol hasznosíthatóak, bevezettem az alapfogalmakat, amik ezen rendszerekhez szorosan kötődnek. Felvázoltam az előnyöket-hátrányokat, erősségeket, gyengeségeket. A fejezet végén pedig röviden bemutattam, hogy mit is jelent a felhő szolgáltatási struktúra, milyen típusai, és jellemzői vannak ezeknek. Dolgozatom későbbi fejezetében részletesen kitértem az SaaS (Software as a Service) és az On-Premises alapú felhők közti költségoldali eltérések vizsgálatára is, ezért szükséges volt már az elején definiálni ezeket.  A harmadik fejezetben a szakirodalomkutatás, illetve a saját, a rendszerek használatában szerzett jártasság alapján megvizsgáltam, hogy mit is jelent a hatékonyság, illetve a produktivitás, mint önálló fogalom, milyen tényezők alapján lehet azokat értékelni, illetve milyen tényezők vannak, amik erre hátrányosan hatnak. Kitértem a hatékonyságnövelési lehetőségekre, amelyet egy csoportmunka-segítő rendszer, ezen belül is a SharePoint vagy Project képes nyújtani. Röviden elemeztem a munkafolyamatok optimalizálásának lehetőségeit, és ennek hosszútávú hatásait a szervezet életében. A produktivitás mérésére használható lehetőségeket, illetve a folyamatra fordított idő hosszát is vizsgáltam ebben a fejezetben. Megoldást és választ kaptam arra kutatásaim során, hogy a fent felsorolt tényezők mennyire nagy szerepet játszanak a munka során, és milyen egyszerű is lenne ezen tényezőkön emelni, ha az ember jó eszközt használ erre a célra.  A negyedik fejezetben csak röviden megvizsgáltam (mivel szakdolgozatom fő témája, és kutatási iránya nem erről szól), hogy egy szoftverfejlesztési csoportmunka-segítő rendszer, például a Microsoft Azure DevOps milyen pozitív hatással lehet a fejlesztők életére, illetve a teljes projekt futására. Röviden bemutattam a csoportos fejlesztési projekteknél használt főbb módszertanokat, illetve a fontosabb csoportmunka támogató eszközöket is bemutattam. Kitértem a minőségbiztosítási lehetőségekre is, hiszen itt is nagyon fontos, hogy jó terméket szállítson a szervezet az ügyfeleinek. A kutatás végére megbizonyosodtam arról, hogy ténylegesen jó hatással lehet a projekt egészére, és a fejlesztők egyéni munkájára is, ha a fejlesztési ciklus közben Azure DevOps-ot hívnak segítségül. A CollabIT Zrt.-nél, az egyik vezető fejlesztővel lefolytatott beszélgetés nagy segítséget nyújtott számomra a kapott eredmények hitelesítésére.  Az ötödik, és egyben utolsó fejezetben megvizsgáltam, hogy ha egy 1000 fős, szállítmányozással foglalkozó vállalat úgy dönt, hogy csoportmunka-segítő rendszert, ezen belül is Microsoft SharePoint-ot és Microsoft Project-et szeretne bevezetni a cég életébe, akkor egy 10 éves időtartamban ennek milyen költségei vannak, ha három különböző esetet vizsgálunk: 1. eset: On-Premises alapú rendszer bevezetése, éves gyakorisággal ismétlődő szoftverkövetéssel 2. eset: On-Premises alapú rendszer bevezetése, szoftverkövetés nélkül 3. eset: SharePoint Online használata, mint SaaS rendszer A felsorolt eseteknél a bevezetett megoldások azonosak, ez már csak szoftverfejlesztési kérdés, hogy On-Premises alapra, vagy SaaS alapra írják meg a fejlesztők a kódot. Funkcionalitásában, használatában is teljesen azonos a két eltérő platformra készült megoldás A vizsgált szervezet egy fiktív vállalat, melynek meglévő infrastruktúráját szimuláltam. A szimuláció pontosságáért áttekintettem a Microsoft által kiadott specifikációkat, rendszer sztenderdeket, és ezeket az általam megszerzett tapasztalat miatt, ha kellett, módosítottam.  Bemutattam külön-külön a rendszer architektúrát, szükséges mentési lehetőségeket, kitértem a virtuális platform előnyeire, megterveztem a teljes infrastruktúrát, amelyet ábrákkal és táblázatokkal, illetve számításokkal támasztottam alá.  A specifikáció során pontosan ügyeltem a két rendszer szükségleteire, illetve az átlagtól eltérő működés esetén a hardverkövetelményekre is (erőtartalék tudatos tervezése a rendszerbe). Kifejtettem a főbb szoftverlicencelési módszertanokat, és összehasonlítást végeztem közöttük. A humánerőforrás szükségletet is pontos, 2020-ban reális számítások útján adtam meg.  Ezután, a saját számításaim alapján elemeztem az adatokat, amelyek táblázatok, és diagram formájában is megosztottam az olvasóval. A végeredmény pedig az, hogy hiába tűnik elsőre olcsóbbnak egy SaaS rendszer használata, 10 éves távlatban még mindig az On-Premises rendszer az, ami kevesebbet kér, és sokkal költséghatékonyabb a használata. A diagramról leolvasható, hogy melyik rendszer, hány évnél lesz költséghatékonyabb a másiknál, itt a projekt hossza is befolyásolhatja a választást.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	csoportmunka, hatékonyság, Microsoft, On-Premises, produktivitás, SharePoint, szoftverfejlesztés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:38
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:46

Actions (login required)

Tétel nézet