A megváltozott munkaképességű munkavállalók karrier elképzelései és karrierútja

Baranya Renáta (2020) A megváltozott munkaképességű munkavállalók karrier elképzelései és karrierútja. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Baranya Renáta_MM39NF_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 14.. Download (1MB)
	PDF Baranya Renáta_titkosítás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Baranya_Renáta_MM39NF.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 14.. Download (449kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p></p><p>            Szakdolgozatom témája akkor fogalmazódott meg bennem, amikor jelenlegi munkahelyemmel részt vettünk egy hátrányos helyzetű embereknek rendezett állásbörzén 2019 áprilisában. Amikor kijöttem a helyszínről, és végiggondoltam a napom, az a kérdés merült fel bennem, hogy az a sok nehéz sorsú ember, aki itt most nem kapott állást, innen hova megy, és mit csinál? Hogyan oldja meg? Így elhatároztam, hogy bele kell látnom ebbe, hogy hogyan is működik.</p> <p>            Dolgozatom elején a szakirodalom és a törvények segítségével vizsgáltam, hogy mit is jelent pontosan a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség, mely összességében tevékenységek végzésének az akadályozottságát, képtelenségét jelenti, és ennek egészségügyi okai vannak, ennek több típus különböztethető meg, ami például lehet látássérültség, mozgássérültség, pszichés sérültség, és ezek az egészségügyi problémák vagy születési rendellenességből fakadnak, vagy később alakulhatnak ki. Súlyosságuk szerint a törvény kategóriákba osztja őket, attól függően, hogy az egészségügyi állapotuk hány százalékos.</p> <p>            A szakirodalom és a statisztikai adatok alapján vizsgáltam az MMK emberek munkaerő-piaci helyzetét. A világban a lakosság kb. 15%-a fogyatékossággal élő, Magyarországon pedig az utolsó adatok alapján kb. 408 ezer fő, de mindezt befolyásolja, hogy hogy az adott felmérésnél hányan vallják magukat fogyatékossággal élőnek. A KSH (2011) adatai alapján kiderül, hogy a fogyatékossággal élők alulfoglalkoztatottnak számítanak a foglalkoztatható emberek közül a munkaerőpiacon. Foglalkoztatásuk 2011-ben 18%-os volt, azonban ez azóta várhatóan növekedett, pedig a munkavállalóknak nyitottabbaknak kéne lenniük foglalkoztatásukra. A hátrányos munkaerő-piaci helyzetük főként az egészségügyi korlátozásaiktól és az alacsony iskolai végzettségekből adódik.</p> <p>            A kormány feladata elsősorban, hogy kezelje az MMK személyek hátrányos helyzetét, erre jött létre a szociális ellátások rendszere, és a rehabilitációs ellátás, mely a munkaerő-piaci integrációt segíti elő. Keresőtevékenységüket nem korlátozzák, tehát a rokkantsági járadék mellett vállalhatnak munkát, de háromhavi bérük nem haladhatja meg a minimálbér 150%-át. Emellett a törvény a munkáltatókat is támogatja, amennyiben alkalmaznak MMK személyt. Mindezek ellenére a munkavállalást akadályozza a megfelelő munkakör megtalálása, akadálymentesítés hiánya, és az alacsony végzettségek, a munkáltatók pedig nem megfelelően informáltak az MMK személyektől, így tartanak foglalkoztatásuktól.</p> <p>            A következő elméleti résznél vizsgáltam a karrier fogalmát, értelmezéseit és típusait. Kiderült, hogy ez egyénenként eltérő, így nem lehet egy definíciót rávetíteni mindenkire. Azonban meghatározzák a célok, képességek, készségek, törekvések, és a környezet. A karrier életutat vagy életszakaszt jelent, és annak is a munkával kapcsolatos részét. A karriertípusokat több szakirodalom alapján vizsgáltam, összességében vannak sikeres, felfelé ívelő karrierek, és sikertelen, lefelé ívelő karrierek, és ezen belül pedig különféle típusok különböztethetőek meg, például aszerint, hogy az előmenetel mennyire gyors vagy lassú, vagy egyáltalán van-e előmenetel. Az új típusú karriertípus például nem folytonosan felfelé ívelő, és megszakítások jellemzik.</p> <p>            A munkába való beillesztés módszereit is vizsgáltam, melyből kiderült, hogy a vállalatoknak nagy szerepük van abban, hogy hogyan ítélik meg az MMK embereket. Emellett a fogyatékossággal élők fejlődése szempontjából fontos a munka, ezáltal csökkenhet a hátrányos megkülönböztetés és a társadalom elfogadott tagjainak érezhetik magukat. Fontos a munkaadók informáltsága, hogy mi kell ahhoz, hogy MMK személyt alkalmazzanak, mert sokszor nem olyan komplikált, ahogyan elképzelik, de fontos ismerni például az MMK személyek korlátozásait, hogy ezáltal ki tudjanak alakítani számukra megfelelő munkaköröket. Hiszen fontos, hogy az adott személyhez passzoljon a munka és végezhető legyen számára, ehhez mindkét félt alaposan meg kell ismerni, a munkaadót és a munkavállalót is.</p> <p>Az MMK személyek foglalkoztatásának vannak előnyei és hátrányai is, előnynek számít a például az állam anyagi támogatása, az életvitelből fakadó kompetenciák és a foglalkoztatásból adódó jó hírnév. Ezzel szemben hátrányai is lehetnek, magas költsége lehet a munkakörnyezet átalakításának, az MMK személyek sok esetben eltérő bánásmódot és átalakított munkakört igényelnek, ez esetleg ellenszenvet is kiválthat a munkatársakból. Viszont amíg a munkáltatók nem informálódnak minderről, addig nem lesznek nyitottabbak feléjük.</p> <p>Kutatásom arra irányult, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük az MMK személyeknek a mai munkaerőpiacon, emellett milyen tényezők gátolják és segítik őket karrierútjuk során. Az interjúk alapján arra jutottam, hogy a munkaadók információhiánya valós, ezáltal igazából sokszor az MMK személyek el sem jutnak addig, hogy be kelljen illeszteni őket egy munkahelyre. A legjobban akadályozó tényező a diszkrimináció, ebből kifolyólag legtöbbször visszajelzést sem kapnak az MMK személyek, ha jelentkeznek egy munkára, nem kapják meg az esélyt, hogy bizonyíthassák képességeiket. Szerencsére vannak kivételek, ahogyan az interjúalanyaim között is volt olyan, aki arról számolt be, hogy a vezetője megadta neki ezt az esélyt, és sikeres elhelyezkedés lett belőle.</p> <p>A másik akadályozó tényező, hogyha bekerülnek egy munkahelyre, akkor szakképesítéseiket nem veszik figyelembe, kevés fizetésért dolgoznak, mely nem fedezi a megélhetésüket. Azt tapasztaltam, hogy amelyik esetben a szervezet alkalmazott MMK személyt, akkor interjúalanyaim arról számoltak be, hogy legtöbb esetben megvoltak a megfelelő körülmények a munkavégzésükhöz. Tehát így a munkáltatók viselkedése egyaránt sorolható a segítő és a gátló tényezőkhöz, azt tudom megállapítani, hogy ez is egyénfüggő, akárcsak a karrier értelmezése. Támogató tényezőknél a család szerepelt a legtöbb esetben, ők segítették hozzá interjúalanyaimat ahhoz, hogy a lehető legjobb úton lehessenek, második helyre pedig az iskolák kerülnek, a támogató tanárok és diáktársak. </p> <p>A mintám természetesen nem fedheti le a valóságot, de egy szelete annak, és üzenetet közvetít. Üzenetet arról, hogy lássunk messzebbre, informálódjunk, ismerjük fel a problémát, és a legjobb tudásunk szerint segítsünk, hogy mindannyian egyenlőnek érezhessük magunkat.</p><br />

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	foglalkoztatás - foglalkoztatottság, fogyatékkal élők, karrier, karriertervezés, megváltozott munkaképesség
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:37
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:42

Actions (login required)

Tétel nézet