A megváltozott munkaképességű munkavállalók karrier elképzelései és karrierútja

Baranya Renáta (2020) A megváltozott munkaképességű munkavállalók karrier elképzelései és karrierútja. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Baranya Renáta_MM39NF_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 14.. Download (1MB)
	PDF Baranya Renáta_titkosítás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Baranya_Renáta_MM39NF.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 14.. Download (449kB)

Absztrakt (kivonat)

            Szakdolgozatom témája akkor fogalmazódott meg bennem, amikorjelenlegi munkahelyemmel részt vettünk egy hátrányos helyzetű embereknekrendezett állásbörzén 2019 áprilisában. Amikor kijöttem a helyszínről, ésvégiggondoltam a napom, az a kérdés merült fel bennem, hogy az a sok nehézsorsú ember, aki itt most nem kapott állást, innen hova megy, és mit csinál?Hogyan oldja meg? Így elhatároztam, hogy bele kell látnom ebbe, hogy hogyan isműködik.            Dolgozatom elején a szakirodalom és a törvényeksegítségével vizsgáltam, hogy mit is jelent pontosan a fogyatékosság és amegváltozott munkaképesség, mely összességében tevékenységek végzésének azakadályozottságát, képtelenségét jelenti, és ennek egészségügyi okai vannak,ennek több típus különböztethető meg, ami például lehet látássérültség,mozgássérültség, pszichés sérültség, és ezek az egészségügyi problémák vagyszületési rendellenességből fakadnak, vagy később alakulhatnak ki. Súlyosságukszerint a törvény kategóriákba osztja őket, attól függően, hogy az egészségügyiállapotuk hány százalékos.            A szakirodalom és a statisztikai adatok alapjánvizsgáltam az MMK emberek munkaerő-piaci helyzetét. A világban a lakosság kb.15%-a fogyatékossággal élő, Magyarországon pedig az utolsó adatok alapján kb.408 ezer fő, de mindezt befolyásolja, hogy hogy az adott felmérésnél hányanvallják magukat fogyatékossággal élőnek. A KSH (2011) adatai alapján kiderül,hogy a fogyatékossággal élők alulfoglalkoztatottnak számítanak afoglalkoztatható emberek közül a munkaerőpiacon. Foglalkoztatásuk 2011-ben18%-os volt, azonban ez azóta várhatóan növekedett, pedig a munkavállalóknaknyitottabbaknak kéne lenniük foglalkoztatásukra. A hátrányos munkaerő-piacihelyzetük főként az egészségügyi korlátozásaiktól és az alacsony iskolaivégzettségekből adódik.            A kormány feladata elsősorban, hogy kezelje az MMKszemélyek hátrányos helyzetét, erre jött létre a szociális ellátások rendszere,és a rehabilitációs ellátás, mely a munkaerő-piaci integrációt segíti elő.Keresőtevékenységüket nem korlátozzák, tehát a rokkantsági járadék mellettvállalhatnak munkát, de háromhavi bérük nem haladhatja meg a minimálbér150%-át. Emellett a törvény a munkáltatókat is támogatja, amennyibenalkalmaznak MMK személyt. Mindezek ellenére a munkavállalást akadályozza amegfelelő munkakör megtalálása, akadálymentesítés hiánya, és az alacsonyvégzettségek, a munkáltatók pedig nem megfelelően informáltak az MMKszemélyektől, így tartanak foglalkoztatásuktól.            A következő elméleti résznél vizsgáltam a karrierfogalmát, értelmezéseit és típusait. Kiderült, hogy ez egyénenként eltérő, ígynem lehet egy definíciót rávetíteni mindenkire. Azonban meghatározzák a célok,képességek, készségek, törekvések, és a környezet. A karrier életutat vagyéletszakaszt jelent, és annak is a munkával kapcsolatos részét. Akarriertípusokat több szakirodalom alapján vizsgáltam, összességében vannaksikeres, felfelé ívelő karrierek, és sikertelen, lefelé ívelő karrierek, ésezen belül pedig különféle típusok különböztethetőek meg, például aszerint,hogy az előmenetel mennyire gyors vagy lassú, vagy egyáltalán van-e előmenetel.Az új típusú karriertípus például nem folytonosan felfelé ívelő, ésmegszakítások jellemzik.            A munkába való beillesztés módszereit is vizsgáltam,melyből kiderült, hogy a vállalatoknak nagy szerepük van abban, hogy hogyanítélik meg az MMK embereket. Emellett a fogyatékossággal élők fejlődéseszempontjából fontos a munka, ezáltal csökkenhet a hátrányos megkülönböztetésés a társadalom elfogadott tagjainak érezhetik magukat. Fontos a munkaadókinformáltsága, hogy mi kell ahhoz, hogy MMK személyt alkalmazzanak, mertsokszor nem olyan komplikált, ahogyan elképzelik, de fontos ismerni például azMMK személyek korlátozásait, hogy ezáltal ki tudjanak alakítani számukramegfelelő munkaköröket. Hiszen fontos, hogy az adott személyhez passzoljon amunka és végezhető legyen számára, ehhez mindkét félt alaposan meg kellismerni, a munkaadót és a munkavállalót is.AzMMK személyek foglalkoztatásának vannak előnyei és hátrányai is, előnynek számíta például az állam anyagi támogatása, az életvitelből fakadó kompetenciák és afoglalkoztatásból adódó jó hírnév. Ezzel szemben hátrányai is lehetnek, magasköltsége lehet a munkakörnyezet átalakításának, az MMK személyek sok esetbeneltérő bánásmódot és átalakított munkakört igényelnek, ez esetleg ellenszenvetis kiválthat a munkatársakból. Viszont amíg a munkáltatók nem informálódnakminderről, addig nem lesznek nyitottabbak feléjük.Kutatásomarra irányult, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük az MMK személyekneka mai munkaerőpiacon, emellett milyen tényezők gátolják és segítik őketkarrierútjuk során. Az interjúk alapján arra jutottam, hogy a munkaadókinformációhiánya valós, ezáltal igazából sokszor az MMK személyek el sem jutnakaddig, hogy be kelljen illeszteni őket egy munkahelyre. A legjobban akadályozótényező a diszkrimináció, ebből kifolyólag legtöbbször visszajelzést sem kapnakaz MMK személyek, ha jelentkeznek egy munkára, nem kapják meg az esélyt, hogybizonyíthassák képességeiket. Szerencsére vannak kivételek, ahogyan azinterjúalanyaim között is volt olyan, aki arról számolt be, hogy a vezetőjemegadta neki ezt az esélyt, és sikeres elhelyezkedés lett belőle.Amásik akadályozó tényező, hogyha bekerülnek egy munkahelyre, akkorszakképesítéseiket nem veszik figyelembe, kevés fizetésért dolgoznak, mely nemfedezi a megélhetésüket. Azt tapasztaltam, hogy amelyik esetben a szervezetalkalmazott MMK személyt, akkor interjúalanyaim arról számoltak be, hogylegtöbb esetben megvoltak a megfelelő körülmények a munkavégzésükhöz. Tehát ígya munkáltatók viselkedése egyaránt sorolható a segítő és a gátló tényezőkhöz,azt tudom megállapítani, hogy ez is egyénfüggő, akárcsak a karrier értelmezése.Támogató tényezőknél a család szerepelt a legtöbb esetben, ők segítették hozzáinterjúalanyaimat ahhoz, hogy a lehető legjobb úton lehessenek, második helyrepedig az iskolák kerülnek, a támogató tanárok és diáktársak. Amintám természetesen nem fedheti le a valóságot, de egy szelete annak, ésüzenetet közvetít. Üzenetet arról, hogy lássunk messzebbre, informálódjunk,ismerjük fel a problémát, és a legjobb tudásunk szerint segítsünk, hogymindannyian egyenlőnek érezhessük magunkat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	foglalkoztatás - foglalkoztatottság, fogyatékkal élők, karrier, karriertervezés, megváltozott munkaképesség
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:37
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:42

Actions (login required)

Tétel nézet