Adózás hatása a feketegazdaságra

Jónás Zoltán (2020) Adózás hatása a feketegazdaságra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Jónás Zoltán_G819UF_PSZK_Pü_Msc_Szakdolgozat_2020.pdf] PDF
Jónás Zoltán_G819UF_PSZK_Pü_Msc_Szakdolgozat_2020.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (3MB)
[thumbnail of Jónás Zoltán_G819UF_PSZK_PÜ_Msc_Összefoglalás_2020.pdf] PDF
Jónás Zoltán_G819UF_PSZK_PÜ_Msc_Összefoglalás_2020.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (502kB)

Absztrakt (kivonat)

<p><p><p>Szakdolgozatom témájának egy manapság aktuális témakört választottam, az adózás hatását a feketegazdaságra. Arra próbáltam megtalálni a választ, hogy melyek azok a befolyásoló tényezők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki részesévé váljon a rejtett gazdaságnak. Ezen kérdések megválaszolásában dolgozatom során szekunder adatok voltak segítségemre. A feketegazdaság – vagy, ahogy más néven is ismeretes, rejtett gazdaság – manapság a világ számos pontján, így hazánkban is, a mindennapjaink részévé vált. Számtalan területen találkozhatunk vele és akár nem tudatosan, de részeivé is válhatunk. Köztudott tény, hogy a feketegazdasághoz általában egy adó kikerülési, adó megtakarítási szándék kapcsolódik.  Az adófizetés „mellőzése” azonban nem csak hazánk gazdaságát érinti negatívan, hanem az egész világban hatalmas problémákat jelent. Magyarországon éves szinten közel 8000 milliárd forint adót nem fizetnek meg, jelentős kárt okozva ezzel a költségvetésnek.<br></p><p><p>Dolgozatom első részében bemutattam az adózás fogalmát, a 4 alapelvet, összefoglaltam a hazai adózás rövid történetét és a főbb adóreformokat. Ezt követően részletesen kitértem a rejtett gazdaság pontos meghatározására valamint annak előnyeire és hátrányaira, hiszen a rejtett gazdaság és gazdaság növekedése között kettős kapcsolat figyelhető meg. Diagramokon szemléltetve bemutattam a rejtett gazdaság GDP-hez viszonyított arányát hazánkban és Európában, az adó- és járulékbevételek a GDP százalékában való alakulását, valamint szemléltettem az IMF kutatásának eredményét is a szürkegazdaság méretére vonatkozóan. </p> <p>A lakosság rejtett gazdasághoz való hozzáállásának vizsgálatához felhasználtam a Debreceni Egyetem munkatársai Bence Gréta és Karcagi-Kováts Andrea által készített felmérés eredményeit. A felmérés a lengyel és magyar társadalom a rejtett gazdasághoz való hozzáállását vizsgálta. A kérdőíves megkérdezésben 803 lengyel és 2053 magyar lakos vett részt. Dolgozatom ezt követő fejezetében kutatásuk eredményeit mutattam be.</p> Mivel az adóelkerülésnek természetesen rendszerfüggő okai is lehetnek, ezért ezeket az okokat részletesen is vizsgáltam dolgozatom következő szakaszában. Kitértem a fehér-, szürke- és feketefoglalkoztatásra is, hiszen ezek is mind hatással vannak a feketegazdaság méretére. Véleményem szerint az egyik nagy oka lehet, hogy magyar munkaerő piacon sokan dolgoznak feketefoglalkoztatás és szürkefoglalkoztatás keretein belül, hogy hazánkban rendkívül magas a foglalkoztatásra rakodó állami elvonások aránya. 2018-ban ez az arány a hatodik legmagasabbnak számított Európában, ráadásul a magyar állam harmadikként vonja el a legtöbb pénzt adók és járulékok formájában az alacsony keresetűektől.<br></p><p><p>Szakdolgozatom következő részében a hazai költségvetés számára egyik legfontosabb bevételéül szolgáló két adónemet mutattam be: az általános forgalmi adót és a társasági adót. A rendkívül magas áfakulcsnak köszönhetően azonban sokan megpróbálnak ügyeskedni, hogy valahogyan kikerüljék az általános forgalmi adónak a megfizetését, amellyel szintén hozzájárulnak a feketegazdaság növekedéséhez.</p> A multinacionális vállalatok is jelentős hatással vannak a magyar gazdaság eredményességére, így ismertetésük alapvető fontosságú volt dolgozatom következő fejezetében.<br></p><p>Természetesen Magyarország is felismerte a rejtett gazdaság problémáját, így az elmúlt években számos lépést tett annak érdekében, hogy fehérítse a gazdaságot. Ezen tevékenységek eredményessége jól kimutatható, így dolgozatomban én is összegyűjtöttem és bemutattam őket. Mivel hazánk is felkerült a világ legkártékonyabb adóparadicsomok listájára a Corporate Teax Heaven index értékei alapján, ezért egy rövid fejezetben ismertettem az adóparadicsomokat napjainkban.<br></p><p>Összefoglalásként pedig elmondható, hogy véleményem szerint Magyarországon inkább pszichológiai, emberi okai vannak annak, hogy könnyebben elfogadjuk az adócsalást vagy hogy könnyebben veszünk részt benne, mint gazdasági okai. Nem feltételen az adórendszer befolyásolja az adómorálunkat, hanem az adózáshoz való hozzáállásunk, történelmi múltunk. Az adók vagy illetékek csökkentése akár egy jó módszere is lehetne a gazdaság fehéredésének elősegítésére. Ha kevesebb adót vagy illetéket kellene valamiért fizetnünk, akkor talán sokan inkább a legális utat választanák, ugyan valamivel kevesebb maradna a pénztárcákban, azonban nem annyival, amennyiért megérné kockáztatni.<br></p> <p> </p><br></p><br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Kozma Gábor
Belső
Adj.dr-i fok, Pénzügy Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adó, adózás, feketegazdaság, foglakoztatás, rejtett gazdaság
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Nov. 27. 04:37
Utolsó módosítás: 2021. Már. 29. 10:41

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet