A végelszámolás jogi, számviteli és adózási lépései vállalati példán bemutatva

Szabó Katinka (2020) A végelszámolás jogi, számviteli és adózási lépései vállalati példán bemutatva. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of A végelszámolás jogi, számviteli és adózási lépései vállalati példán bemutatva.pdf] PDF
A végelszámolás jogi, számviteli és adózási lépései vállalati példán bemutatva.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Összefoglalás_A végelszámolás jogi, számviteli és adózási lépései vállalati példán bemutatva.pdf] PDF
Összefoglalás_A végelszámolás jogi, számviteli és adózási lépései vállalati példán bemutatva.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (188kB)

Absztrakt (kivonat)

<p><p>Charles Darwin 1859-ben megjelent könyvében, ami A fajok eredete címet viseli, tárgyalja elsőnek azt a természeti jelenséget, amit természetes szelekciónak (másnéven evolúció) hívunk. Vagyis azok a fajok és egyedek maradnak életben, akik a leggyorsabban és legjobban tudnak alkalmazkodni az élővilág változó környezetéhez. Természetesen Darwin megállapításait a természettudomány vonatkozásában tette, de gondolati hatottak más tudományokra is. </p> <p>Meglátásom szerint a természetes szelekció megfigyelhető jelenség a piacgazdaságokban is. Azért korlátozom megállapításomat a piac gazdaságra, mivel a szocializmusra jellemző államosítás képes olyan vállalatokat is tovább működtetni, amik kapitalista alapon nem lennének képesek életben maradni. Egy jól működő piac gazdaságban, ahol az államnak nincs meghatározó befolyása, azok a vállalkozások tudnak hosszútávon működni és profitot termelni, amelyek mindig képesek alkalmazkodni az állandóan változó gazdasági, jogi és technológiai környezethez. Azok a vállalkozások, akik nem bírják tartani a lépést, megszűnnek. A megszűnésnek két fő fajtája lehetséges a jogutóddal és a jogutód nélkül.</p> <p>Dolgozatomban az utóbbival foglalkozok, azon belül is a végelszámolással. A végelszámolás két altípussal rendelkezik: az egyszerűsített és a normál végelszámolás. Mindkét típust bemutatom kezdve a jogszabályi háttérrel. A bemutatásban nagy hangsúlyt fektetek a határidők pontos leírására, az eljárás szereplőire, az elvégzendő feladatokra és a felelősségi körökre. Bemutatom a normál eljárási szabályokhoz képest, hol és milyen könnyítések jellemzik az egyszerűsített eljárást.</p> <p>A végelszámolás folyamat bemutatása mellett, röviden foglalkozok a jogutód nélküli megszűnés másik két esetével is: a felszámolással és a kényszertörléssel is. Külön-külön bemutatom a fontosabb eljárási különbségeket és a kapcsolódási pontokat, ahol vannak. Végül ezeket egy összehasonlító táblában összegzem.</p><br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Kardos Barbara
Belső
főiskolai docens, Számvitel Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: gazdasági társaságok megszűnése, jogutód nélküli megszűnés, megszűnés, végelszámolás, végelszámolási eljárás
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Nov. 27. 04:36
Utolsó módosítás: 2021. Már. 29. 10:40

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet