Kommunikációs különbségek az üzleti életben férfiak és nők esetében

Jusztin Roland (2020) Kommunikációs különbségek az üzleti életben férfiak és nők esetében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Jusztin_Roland_HBHQ8A.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Jusztin_Roland_HBHQ8A.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (333kB)

Absztrakt (kivonat)

<p><p>Napjainkban az üzleti életben nélkülözhetetlen szerepe van a kommunikációnak. A magyar üzleti környezetben nők és férfiak egyaránt részt vesznek, dolgoznak, ezért egyre fontosabb, hogy a nemek közti kommunikációs különbségeket megértsük, vizsgáljuk. Szakmai gyakorlati helyemen a cég történetének első férfi nemű alkalmazottja lettem. Megtapasztaltam, milyen, ha férfiként nőkkel kommunikálok a munkahelyemen nap, mint nap, ezért úgy döntöttem, mélyrehatóan megvizsgálom a témát, amire a szakdolgozat kiváló lehetőséget biztosított.</p> <p>A kommunikációs különbségek megértéséhez relevánsnak tartottam kultúraelméleti modellek vizsgálatát. Kiindulási alapként szükséges volt néhány interkulturális kommunikációt érintő fontosabb szakirodalom alapos tanulmányozása. Edward T. Hall (1966) főként a nonverbális kommunikációt vizsgálta, melyre „rejtett dimenzióként” hivatkozik. Fons Trompenaars (1993) hét dimenziós modellje és Geert Hofstede (1991) hat dimenziós modellje különböző aspektusokból vizsgálták a kultúrát. A kapott eredmények okainak feltárásánál nagyban támaszkodtam a megismert modellekre.</p> <p>Később a férfi és női sztereotípiákat vizsgáltam, David Schneider (2004) művei alapján. A férfi és női kommunikációs különbségek, stílusok két legismertebb vizsgálója Deborah Tannen (1990) és John Gray (1992). Az elméleteik szintén fontosnak bizonyultak a kutatási eredmények megértéséhez. </p> <p>Magyarországon kevesen kutatták előttem a témát, így főként külföldi irodalmakból dolgoztam. </p> <p> </p> <p> Dolgozatomban a férfi-női kommunikáció vizsgálatának részletes bemutatására törekedtem. </p> <p>A szakirodalmi elemzés során egy, az Egyesült Arab Emírségekben végzett kutatást találtam, mely pontos hátteret biztosított a hipotéziseim felvetéséhez, arra számítva, hogy az eredmények itthon is hasonlóak lesznek. </p> <p>Vizsgálataimat folytatva primer kutatást végeztem, online kérdőív formájában.</p> <p>A kérdőíves kutatás a férfiak és nők között végbemenő kommunikációt illetően fogalmazott meg 23 kérdést.</p> <p>Kutatásom célja az volt, hogy a  férfiak és nők közti kommunikációs különbségeket, és azok okait az üzleti életre szűkítve elemezzem, a lehetséges problémákra megoldást találjak, melyek hatékonyabbá tehetik a vállalkozások működését. </p> <p>Együttesen 38 férfi (37,6%) és 63 nő (62,4%) töltötte ki a kérdőívem, mely nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen a 101 elemű mintavétel csekély ahhoz, hogy a magyar üzleti életre általánosítsak. Több résztvevő bevonásával pontosabb képet kaphatnánk a vizsgált területről, és tovább lehetne elemezni és értelmezni a kapott adatokat. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a kapott eredmények jó eséllyel relevánsak, ebben az esetben pedig azok okainak megértése, értelmezése segíthet felismerni esetleges kommunikációt érintő problémákat cégen, vállalkozáson belül. </p> <p>A válaszok statisztikai analízisét diagramok készítésével véglegesítettem, melyek átláthatóan reprezentálják a beérkezett válaszok megoszlását. </p> <p> </p> <p>A nőkre vonatkozóan megállapítást nyert, hogy a férfiakkal összehasonlítva szívesebben és hosszabb ideig kommunikálnak telefonon. </p> <p>Érzelmeiket, érzéseiket nagyobb arányban fedik fel munkahelyi kommunikáció során. Szerintük magánéleti problémákat is meg lehet beszélni a munkahelyen. Amennyiben azzal szembesülnek, hogy hibáztak, érzékenyebben érinti őket, mint a férfiakat.</p> <p>A férfiakra vonatkozóan igaznak bizonyultak azon felvetések a nőkkel szemben, hogy aktívabban figyelnek a testbeszédre, és a férfi vezetők nagyobb arányban szidják le alkalmazottjaikat, mint a női vezetők.</p> <p>Kiderült továbbá, hogy a munkát nem érintő beszélgetésekben hasonló témák kerülnek elő nők és férfiak esetében. </p> <p>A nemek egymáshoz hasonlóan, több feladatot végeznek párhuzamosan egy időben.</p> <p>Ha éppen kollégával beszélgetést folytatnak, jellemzően nem veszi fel a telefont egyik biológiai nem tagja sem.</p> <p>Az arab kutatás eredményeit a saját kutatásom eredményeivel összevetve döntően hasonló eredmények születtek, voltak azonban különbségek is.</p> <p>Az első eltérés a személyes interakciót vizsgálva figyelhető meg. Vizsgálataim alapján Magyarországon a nők is a férfiakhoz közelítő arányban preferálják a személyes találkozót. </p> <p>Különbözőség továbbá, hogy Magyarországon a férfiak, hasonlóan a nőkhöz munkahelyükön több tevékenységet végeznek párhuzamosan.</p> <p>Egy értekezlet során a magyar férfiak mellett a nők is bátran felszólalnak megbeszélés közben, szemben az arab nőkkel.</p> <p>Hofstede (1991) kulturális dimenzióin keresztül a 4. fejezetben összehasonlítottam a két ország kultúráját, hiszen a kapott eredmények különbözőségét nagyban befolyásolják a társadalmi kulturális eltérések hatásai is. </p> <p>A differenciákról összességében elmondható, hogy igazodtak a Hofstede (1991) által létrehozott kultúra-modell eltéréseihez.</p> <p>Összességében elmondható, hogy a kiinduló hipotézisek döntő többsége igazolást nyert a kutatás során. Az eredmények a szakirodalmak által bemutatott modellekkel magyarázhatók voltak, igazodtak a kitöltők kulturális vonásaihoz, normáihoz.</p> <p> </p> <p>Kutatásom eredményeképpen kiderült, hogy mindkét biológiai nem másképpen kommunikál verbálisan és nonverbálisan is. Léteznek a kommunikáció stílusára vonatkozóan különbségek a nemek között, melyek félreértéseket, félrecsúszott kommunikációt, következésképpen pedig romló munkamorált, fluktuációt eredményezhetnek. Mindezt szem előtt tartva szakdolgozatom utolsó szakaszában javaslataimat összegzem. </p> <p>Első javaslatom a sztereotípiák témakörét érintette. Tudat alatt előítéletek befolyásolhatják a másik nemmel való közös munkát, melyek gátolhatják a termelékenységet. Ezen gátakat áttörve használhatók ki a különböző nemekkel való együttműködés előnyei. A sztereotípiákat tudatosan mellőzni szükséges akkor, amikor új kollégával, alkalmazottal bővül a csapat, célszerű előbb megismerni az adott személyt.</p> <p>Vizsgálataim alapján a nők számára könnyebb érzelmeiket megosztani kommunikáció során. Lényeges számukra, hogy férfiakkal való interakciót lényegre törően végezzék. Célszerű előbb végiggondolni a kulcs üzenetet és azt kihangsúlyozni, valamint a következtetéseket is integrálni az üzenetbe, hiszen a férfiak a tényekre koncentrálnak, érzéseikről kevésbé szívesen beszélnek. A nők szeretik meghallgatni és elmondani a mindennapos történéseket, míg a férfiak lényegre törően, jellemzően szűkszavúbban kommunikálnak.</p> <p>A férfiak számára azt javaslom, tanulják meg felfedni érzelmeiket, elmondani részletesebben gondolataikat, ne ugorjanak át rögtön a következtetésekre. A nőknek célszerű hamarabb a tárgyra térni, amennyiben férfi nemű kollégával kommunikálnak.</p> <p>A nonverbális kommunikáció egy tanulható megnyilvánulási forma. Interakció során hatalmas előnyre tehet szert az, aki aktívan használja, értelmezi azt. Amennyiben szükséges, javaslom a képesség fejlesztését, számos érdekes sikerkönyv, cikk létezik, melyek elolvasása, áttanulmányozása segít ebben.</p> <p>A női vezetők hajlandóak együttműködni a személyes kapcsolatok ápolásának érdekében. A férfiak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a státusznak, cégen belüli hierarchiának. Egy lehetséges probléma, hogy a nők szerint a férfiak túlságosan a hatalomra fókuszálnak, míg a férfiak a női vezetőket az együttműködési attitűd miatt gyengének látják. (Borai, H. 2017) </p> <p>Mindkét nem tanulhat a másik nem vezetési technikáiból, megoldást az aranyközépút megtalálása jelenti. </p> <p>Kutatásom eredményét bemutatva számos megállapítást tettem a nemek közti kommunikáció tekintetében. A téma heterogenitása miatt általánosítások nélkül nem lehetett volna vizsgálni azt. Számos egyéb körülmény meghatározhatja, hogy egy adott szituációban egy adott személy miként viselkedik, hogyan dönt. Az eredményeket nagyon nagy mértékben befolyásolhatta többek között az egyén neveltetése, egyénisége, a lelkiállapota, kedve, hangulata. Mindezek ellenére úgy vélem, kiindulási alapot adhat, ha a dolgozatomban feltárt karakterisztikákat, attitűdöket megismerjük, felismerjük.</p> <p>Záró gondolatként kiemelném, hogy az üzleti élet komplexitásával és diverzitásával bárki nap, mint nap szembesülhet. A nemek közti kommunikációt érintő eltérések elkerülhető problémákat rejtenek magukban. Megfigyelésükkel, megértésükkel, és a kapcsolódó problémákra való odafigyeléssel, azok aktív megoldásával gördülékenyebb lehet a közös munka.</p><br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	emberi kommunikáció, interkulturális kommunikáció, kommunikáció, kultúra, kultúraközi kommunikáció, üzleti kommunikáció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:36
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:37

Actions (login required)

Tétel nézet