Kommunikációs különbségek az üzleti életben férfiak és nők esetében

Jusztin Roland (2020) Kommunikációs különbségek az üzleti életben férfiak és nők esetében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Jusztin_Roland_HBHQ8A.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Jusztin_Roland_HBHQ8A.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (333kB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban az üzleti életbennélkülözhetetlen szerepe van a kommunikációnak. A magyar üzleti környezetbennők és férfiak egyaránt részt vesznek, dolgoznak, ezért egyre fontosabb, hogy anemek közti kommunikációs különbségeket megértsük, vizsgáljuk. Szakmaigyakorlati helyemen a cég történetének első férfi nemű alkalmazottja lettem. Megtapasztaltam,milyen, ha férfiként nőkkel kommunikálok a munkahelyemen nap, mint nap, ezértúgy döntöttem, mélyrehatóan megvizsgálom a témát, amire a szakdolgozat kiválólehetőséget biztosított.A kommunikációs különbségekmegértéséhez relevánsnak tartottam kultúraelméleti modellek vizsgálatát.Kiindulási alapként szükséges volt néhány interkulturális kommunikációt érintőfontosabb szakirodalom alapos tanulmányozása. Edward T. Hall (1966) főként anonverbális kommunikációt vizsgálta, melyre „rejtett dimenzióként” hivatkozik.Fons Trompenaars (1993) hét dimenziós modellje és Geert Hofstede (1991) hatdimenziós modellje különböző aspektusokból vizsgálták a kultúrát. A kapotteredmények okainak feltárásánál nagyban támaszkodtam a megismert modellekre.Később a férfi és nőisztereotípiákat vizsgáltam, David Schneider (2004) művei alapján. A férfi ésnői kommunikációs különbségek, stílusok két legismertebb vizsgálója DeborahTannen (1990) és John Gray (1992). Az elméleteik szintén fontosnak bizonyultaka kutatási eredmények megértéséhez. Magyarországon kevesen kutattákelőttem a témát, így főként külföldi irodalmakból dolgoztam.   Dolgozatomban a férfi-női kommunikációvizsgálatának részletes bemutatására törekedtem. A szakirodalmi elemzés során egy,az Egyesült Arab Emírségekben végzett kutatást találtam, mely pontos hátteretbiztosított a hipotéziseim felvetéséhez, arra számítva, hogy az eredményekitthon is hasonlóak lesznek. Vizsgálataimat folytatva primerkutatást végeztem, online kérdőív formájában.A kérdőíves kutatás a férfiak ésnők között végbemenő kommunikációt illetően fogalmazott meg 23 kérdést.Kutatásom célja az volt, hogya  férfiak és nők közti kommunikációskülönbségeket, és azok okait az üzleti életre szűkítve elemezzem, a lehetségesproblémákra megoldást találjak, melyek hatékonyabbá tehetik a vállalkozásokműködését. Együttesen 38 férfi (37,6%) és 63nő (62,4%) töltötte ki a kérdőívem, mely nem tekinthető reprezentatívnak,hiszen a 101 elemű mintavétel csekély ahhoz, hogy a magyar üzleti életreáltalánosítsak. Több résztvevő bevonásával pontosabb képet kaphatnánk avizsgált területről, és tovább lehetne elemezni és értelmezni a kapottadatokat. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a kapott eredmények jó eséllyelrelevánsak, ebben az esetben pedig azok okainak megértése, értelmezése segíthetfelismerni esetleges kommunikációt érintő problémákat cégen, vállalkozásonbelül. A válaszok statisztikai analízisétdiagramok készítésével véglegesítettem, melyek átláthatóan reprezentálják abeérkezett válaszok megoszlását.  A nőkre vonatkozóan megállapítástnyert, hogy a férfiakkal összehasonlítva szívesebben és hosszabb ideigkommunikálnak telefonon. Érzelmeiket, érzéseiket nagyobbarányban fedik fel munkahelyi kommunikáció során. Szerintük magánéleti problémákatis meg lehet beszélni a munkahelyen. Amennyiben azzal szembesülnek, hogyhibáztak, érzékenyebben érinti őket, mint a férfiakat.A férfiakra vonatkozóan igaznakbizonyultak azon felvetések a nőkkel szemben, hogy aktívabban figyelnek atestbeszédre, és a férfi vezetők nagyobb arányban szidják le alkalmazottjaikat,mint a női vezetők.Kiderült továbbá, hogy a munkátnem érintő beszélgetésekben hasonló témák kerülnek elő nők és férfiak esetében.A nemek egymáshoz hasonlóan, többfeladatot végeznek párhuzamosan egy időben.Ha éppen kollégával beszélgetéstfolytatnak, jellemzően nem veszi fel a telefont egyik biológiai nem tagja sem.Az arab kutatás eredményeit asaját kutatásom eredményeivel összevetve döntően hasonló eredmények születtek,voltak azonban különbségek is.Az első eltérés a személyesinterakciót vizsgálva figyelhető meg. Vizsgálataim alapján Magyarországon a nőkis a férfiakhoz közelítő arányban preferálják a személyes találkozót. Különbözőség továbbá, hogyMagyarországon a férfiak, hasonlóan a nőkhöz munkahelyükön több tevékenységetvégeznek párhuzamosan.Egy értekezlet során a magyarférfiak mellett a nők is bátran felszólalnak megbeszélés közben, szemben azarab nőkkel.Hofstede (1991) kulturálisdimenzióin keresztül a 4. fejezetben összehasonlítottam a két országkultúráját, hiszen a kapott eredmények különbözőségét nagyban befolyásolják atársadalmi kulturális eltérések hatásai is. A differenciákról összességébenelmondható, hogy igazodtak a Hofstede (1991) által létrehozott kultúra-modelleltéréseihez.Összességében elmondható, hogy akiinduló hipotézisek döntő többsége igazolást nyert a kutatás során. Azeredmények a szakirodalmak által bemutatott modellekkel magyarázhatók voltak,igazodtak a kitöltők kulturális vonásaihoz, normáihoz. Kutatásom eredményeképpenkiderült, hogy mindkét biológiai nem másképpen kommunikál verbálisan ésnonverbálisan is. Léteznek a kommunikáció stílusára vonatkozóan különbségek anemek között, melyek félreértéseket, félrecsúszott kommunikációt, következésképpenpedig romló munkamorált, fluktuációt eredményezhetnek. Mindezt szem előtttartva szakdolgozatom utolsó szakaszában javaslataimat összegzem. Első javaslatom a sztereotípiáktémakörét érintette. Tudat alatt előítéletek befolyásolhatják a másik nemmelvaló közös munkát, melyek gátolhatják a termelékenységet. Ezen gátakat áttörvehasználhatók ki a különböző nemekkel való együttműködés előnyei. Asztereotípiákat tudatosan mellőzni szükséges akkor, amikor új kollégával,alkalmazottal bővül a csapat, célszerű előbb megismerni az adott személyt.Vizsgálataim alapján a nők számárakönnyebb érzelmeiket megosztani kommunikáció során. Lényeges számukra, hogyférfiakkal való interakciót lényegre törően végezzék. Célszerű előbbvégiggondolni a kulcs üzenetet és azt kihangsúlyozni, valamint akövetkeztetéseket is integrálni az üzenetbe, hiszen a férfiak a tényekrekoncentrálnak, érzéseikről kevésbé szívesen beszélnek. A nők szeretikmeghallgatni és elmondani a mindennapos történéseket, míg a férfiak lényegretörően, jellemzően szűkszavúbban kommunikálnak.A férfiak számára azt javaslom,tanulják meg felfedni érzelmeiket, elmondani részletesebben gondolataikat, neugorjanak át rögtön a következtetésekre. A nőknek célszerű hamarabb a tárgyratérni, amennyiben férfi nemű kollégával kommunikálnak.A nonverbális kommunikáció egytanulható megnyilvánulási forma. Interakció során hatalmas előnyre tehet szertaz, aki aktívan használja, értelmezi azt. Amennyiben szükséges, javaslom aképesség fejlesztését, számos érdekes sikerkönyv, cikk létezik, melyekelolvasása, áttanulmányozása segít ebben.A női vezetők hajlandóakegyüttműködni a személyes kapcsolatok ápolásának érdekében. A férfiak nagyobbjelentőséget tulajdonítanak a státusznak, cégen belüli hierarchiának. Egylehetséges probléma, hogy a nők szerint a férfiak túlságosan a hatalomrafókuszálnak, míg a férfiak a női vezetőket az együttműködési attitűd miattgyengének látják. (Borai, H. 2017) Mindkét nem tanulhat a másik nemvezetési technikáiból, megoldást az aranyközépút megtalálása jelenti. Kutatásom eredményét bemutatvaszámos megállapítást tettem a nemek közti kommunikáció tekintetében. A témaheterogenitása miatt általánosítások nélkül nem lehetett volna vizsgálni azt.Számos egyéb körülmény meghatározhatja, hogy egy adott szituációban egy adottszemély miként viselkedik, hogyan dönt. Az eredményeket nagyon nagy mértékbenbefolyásolhatta többek között az egyén neveltetése, egyénisége, alelkiállapota, kedve, hangulata. Mindezek ellenére úgy vélem, kiindulási alapotadhat, ha a dolgozatomban feltárt karakterisztikákat, attitűdöket megismerjük,felismerjük.Záró gondolatként kiemelném, hogyaz üzleti élet komplexitásával és diverzitásával bárki nap, mint napszembesülhet. A nemek közti kommunikációt érintő eltérések elkerülhetőproblémákat rejtenek magukban. Megfigyelésükkel, megértésükkel, és a kapcsolódóproblémákra való odafigyeléssel, azok aktív megoldásával gördülékenyebb lehet aközös munka.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	emberi kommunikáció, interkulturális kommunikáció, kommunikáció, kultúra, kultúraközi kommunikáció, üzleti kommunikáció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:36
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:37

Actions (login required)

Tétel nézet