Az életszínvonal statisztikai elemzése a visegrádi országokban 2010-től napjainkig

Illés Gyula Tamás (2020) Az életszínvonal statisztikai elemzése a visegrádi országokban 2010-től napjainkig. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat Illés Gyula Tamás JWHT4B.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Temavazlat-es-osszefoglalas Illés Gyula Tamás JWHT4B.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (251kB)

Absztrakt (kivonat)

<p>A szakdolgozatomban azt vizsgáltam meg, hogyan alakult a válságot követően a V4 országaiban az életszínvonal. A kutatásomat több szempont alapján végeztem. Először a háztartásstatisztikai adatokat felhasználva, megvizsgáltam Magyarországon a háztartások összetételét. A későbbiekben azt hasonlítottam össze, hogy a háztartásokban élők száma, hogyan változott a visegrádi országokban és próbáltam okokat találni az országok közötti különbségekre. Ezt a gyermekvállalásra és a különböző kulturális okokra vezettem vissza.  Lengyelországban és Szlovákiában a háztartásokban élők átlagos száma 2010-től 2,8 – 2,9 fő, míg Magyarországon és Csehországban ez a szám csupán 2,4 fő átlagosan. Ezután a munkaerőpiacot mutattam be, a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási ráta segítségével. Mind a két ráta esetében a „legjobb munkaképes korúakat” (25 – 54 éveseket) és a munkanélküliség során a 15 és 74 évesek, a foglalkoztatottság során pedig a 15 és 64 évesek közt vizsgáltam a munkaerőpiacot, így egy teljes képet kaptunk az országok közötti különbségekről.  A válság utáni időszakban a visegrádi országokban egységesen magas volt 2010-ben a munkanélküliségi ráta, amit a későbbiekben minden ország csökkenteni tudott. A különböző kormányzati intézkedések hatására a munkanélküliségi ráta a V4 országaiban átlagosan 3,6% volt a 15 és 74 évesek között, 3,3% pedig a 25 és 54 évesek közt. A foglalkoztatási ráta is hasonlóan jó értékeket mutatott 2019-re. A visegrádi országoknak átlagában közel 10 százalékponttal nőtt a munkaképes korúak és 7 százalékponttal nőtt a 25 és 54 éves korosztályban a foglalkoztatottság. </p><p>Ezután a háztartások jövedelmeit vizsgáltam meg, először Magyarországon, ahol külön elemeztem a munkajövedelem és társadalmi jövedelmek alakulását. Jól látható volt a növekvő jövedelmek mértéke. A visegrádi országokban a háztartások átlagos medián ekvivalens nettó jövedelmet vizsgáltam meg euróban, ahol azt a következtetést lehetett levonni, hogy Csehországban a legmagasabb a jövedelem a vizsgált időszakban. Csehországot követően Szlovákiában volt az euróban számolt legnagyobb jövedelem, majd Lengyelországban és végül Magyarországon volt a legkevesebb. A jövedelmeket PPS-ben mérve is összehasonlítottam és ilyen esetben is Csehországban volt a legmagasabb a háztartások átlagos medián ekvivalens jövedelme a V4 országaiban, majd a cseheket követte Lengyelország, Szlovákia és végül Magyarország. </p><p>Az infláció alakulását vizsgáltam meg, először részletesen Magyarországon. Ehhez a fogyasztóiár-index mutatót használtam. Az elemzésemből kiderült, hogy a háztartási energiák ára 2012 után nagy mértékben csökkent. Ez volt Magyarországon a „rezsi csökkentés”. A harmonizált fogyasztóiár-index segítségével összehasonlítottam a V4 országaiban az infláció alakulását, a 2015-ös bázisévhez képest. Megállapítottam, hogy az infláció mértéke Magyarországon volt a legmagasabb 2019-ben, hazánkat követve pedig Csehországban. </p><p>Az egy főre jutó GDP alakulása is fontos tényezője, hogy megállapítsam az életszínvonalat az országok között, ezért mind euróban, mind vásárlóerő-paritáson az EU 27 átlagához viszonyítva megvizsgáltam azt. 2010 után a válság utóhatásaitól szenvedve, különböző kormányzati beruházások segítségével, gazdaságélénkítő csomagokkal mindegyik országban nőtt az egy főre eső GDP. A legmagasabb Csehországban volt, megelőzve Szlovákiát. Magyarországot és Lengyelországot. </p><p>Végezetül a háztartások fogyasztását vizsgáltam meg a V4 országaiban, először felhasználási cél szerint. A vizsgálatból kiderült, milyen különbségek vannak az egyes országok háztartási fogyasztási szokásai között A COICOP osztályozási rendszer segítségével azt vizsgáltam, hogy a 12 fogyasztói kosár közül, a kiadások hány százalékát fordítják az egyes osztályozási csoportra. </p><p>Ezt követően arra voltam kíváncsi, hogy a jövedelem befolyásolja-e a fogyasztást és ha igen, milyen mértékben. Ezért megvizsgáltam az egy főre jutó átlagos fogyasztás alakulását, az egy főre jutó jövedelem függvényében a V4 országaiban PPS-ben. A determinációs együttható segítségével jól látható volt, hogy Szlovákia kivételével mindenhol nagyon magas százalékban magyarázza a jövedelem a fogyasztás alakulását, míg Szlovákiban csupán 67,98%-ban. Ennek okáért úgy döntöttem megvizsgálom van-e kapcsolat az egy főre jutó jövedelem és a fogyasztás között Szlovákiában. A korreláció és regresszió számítások során teszteltem a β1 paraméterünket 5%-os szignifikancia szinten t-próbával. A számítások során arra a következtetésre jutottam, hogy van kapcsolat a jövedelem és a fogyasztás között Szlovákiában is.  </p><p>A főbb megállapításaim ismertetése után pedig megállapítottam, melyik országban milyen az életszínvonal. A különböző mutatószámok és következtetések során azt mondhatjuk, hogy Csehországban a legmagasabb az életszínvonal a visegrádi országok között. Ezt támasztja alá, hogy ott a legmagasabb a GDP, a háztartások jövedelme mind euróban, mind PPS-ben mérve. Csehországot követően nagy volt a verseny, de Lengyelországon volt a legmagasabb az életszínvonal. A PPS-ben számított jövedelem a csehek után Lengyelországban a legmagasabb, illetve a GDP alapján is erre lehet következtetni. A munkanélküliségi ráta Csehországot követően itt a legalacsonyabb. Lengyelországot követően Szlovákiában volt a legmagasabb az életszínvonal. A két ország között nagy verseny volt. Szlovákiában volt a legmagasabb a háztartások átlagos jövedelme euróban mérve és az egy főre jutó GDP is szintén euróban mérve. Azonban a PPS-ben számított jövedelem megmutatta az országok árszínvonalában mutatkozó különbségeket és mind a GDP, mind a jövedelem tekintetében alacsonyabb volt, mint Lengyelországban. A munkaerőpiacot vizsgálva, Szlovákiában a legmagasabb a visegrádi országok közül a munkanélküliségi ráta. Az adatok alapján Magyarországon a legrosszabb az életszínvonal a V4-ek közül. Hazánkban a legalacsonyabb a háztartások jövedelme PPS-ben és euróban számolva is és a legmagasabb az infláció mértéke. Hazánkban a GDP kedvezően alakult a különböző kormányzati beruházások miatt, de még így is alacsonynak mondható Csehországhoz képest. Ennek ellenére, ha a jövőben is hasonló ütemben fejlődik a gazdaság, nőnek a jövedelmek, csökkenek az adók, a következő 10 évben nagy mértékben nőhet az életszínvonal.  <br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Alkalmazott Kvantitív Módszertan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ábraelemzés, életszínvonal, GDP, korreláció-regresszió, statisztika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:34
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:10

Actions (login required)

Tétel nézet