Az állami szerepvállalás megjelenésének hatása a hulladékgazdálkodásban

Serák Péter Martin (2020) Az állami szerepvállalás megjelenésének hatása a hulladékgazdálkodásban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF Szakdolgozat mesterképzés.pdf Download (3MB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat-szakdolgozat-nyilvanossa-tetelerol_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (513kB)
Előnézet	PDF Összefoglalás.pdf Download (514kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p align="center"><b>ÖSSZEFOGLALÁS</b></p> <p align="center"> </p> <p align="center"> </p> <p align="center"> </p> <p align="center">Az állami szerepvállalás megjelenésének hatása a hulladékgazdálkodásban</p> <p align="center"> </p> <p align="center"> </p> <p align="center"> </p> <p align="center">Serák Péter Martin</p> <p align="center">Levelező tagozat</p> <p align="center">Számvitel mesterképzés</p> <p align="center">Vezetői számvitel szakirány</p> <p align="center"> </p> <p align="center"> </p> <p align="center"> </p> <p align="center"> </p> <p><b>            Kutatási kérdésem</b> szerint arra a kérdésre szerettem volna választ találni, hogy az állami szerepvállalás megjelenése a hulladékgazdálkodási ágazatban szerepet játszott-e a hulladékgazdálkodási cégek gazdálkodásának alakulásában. </p> <p>            Szakdolgozatom alapját az adta, hogy <b>2016-ban</b> a hulladékgazdálkodási ágazat gyökeresen átalakításra került, amely nyomán hazánk hulladékgazdálkodása új irányt vett. Megjelent az állami közfeladat, ezzel kialakult egy új, <b>központosított hulladékgazdálkodási rendszer</b>. </p> <p>A hulladékgazdálkodás átalakítását az Európai Unió <b>2014-ben</b> megfogalmazott <b>körforgásos gazdasági modellje</b> hívta életre. Eszerint megfogalmazták a <b>hulladékhierarchia</b> elméletét, amely az unió hulladékgazdálkodásának új alapját képezi. Ennek lényege, hogy a környezet védelmét előtérbe helyezve, a hulladékgazdálkodás új iránya a hulladék képződésének <b>megelőzése</b>, ha ez nem lehetséges, akkor az <b>újrahasznosítás</b>, és csak utolsóként jöhet szóba a hulladék <b>lerakása</b>. </p> <p>Az unió minden tagországra vonatkozóan kötelezően előírta a teljesítendő célértékeket, amelyek közül a legfontosabbak a következők:</p> <p> </p> <p> </p> <p>Ø  A települési hulladékok <b>65%</b>-os újrahasznosítása <b>2035-ig </b></p> <p>Ø  Az összes hulladék maximum <b>10%</b>-os lerakása <b>2035-ig</b></p> <p>Hazánkban a hulladékgazdálkodási rendszer nem tette lehetővé a célértékek teljesítését, mivel a régi rendszerben a hulladékgazdálkodás csak helyi szinten valósult meg, nem volt egységes szabályozás, viszont a célértékek az egész országra vonatkoztak, így a reform szükséges volt. Az átalakítás nyomán létrejött a központilag létrehozott <b>NHKV Zrt.</b> </p> <p>Az új rendszer működésének, és a közszolgáltató vállalatok pénzügyi kimutatásainak elemzése után arra a megállapításra jutottam, hogy <b>egyértelműen szignifikáns kapcsolat</b> van a cégek gazdálkodásának alakulása és az új rendszer működése között. Ez a kapcsolat, bár lehet pozitívumokat és negatívumokat is találni, a vizsgált <b>2015-2018-as időszak</b> alapján sokkal </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p>inkább <b>negatív irányú</b>. A szektorban általánosan megfigyelhető lett az eladósodás, a pénzügyi és jövedelmi helyzet romlása. Az ágazatban nagymértékű <b>forráshiány</b> alakult ki, amely</p> <p>lehetetlenné teszi a szolgáltatók megfelelő működését, és a szolgáltatási színvonal általános javulását, ami nélkülözhetetlen lenne ahhoz, hogy hazánk megfeleljen az uniós elvárásoknak. </p> <p>Az elemzésből kiderül, hogy a <b>2016-2017</b>-es év volt a kritikus, amikor az új rendszer elindult, az ágazat ekkor volt a legveszteségesebb, viszont <b>2018-ra</b> már kismértékű javulás figyelhető meg a cégek gazdálkodásában, és várhatóan a következő években is folytatódik ez a tendencia, ahogy fokozatosan az új rendszer megszilárdul. </p> <p> </p>           Végezetül azt a megállapítást tenném, hogy szerintem ahhoz, hogy az ország megfeleljen az uniós elvárásoknak szükséges volt a hulladékgazdálkodási rendszer megreformálása, és jobb leszabályozása, de talán nem a megfelelő módon lett a változtatás végrehajtva. Az új rendszer elindulása kicsit erőltetett és sürgető volt, a rendszer egyik szereplője sem állt készen a gyors változtatásra, így az új rendszer elindulásakor a szolgáltatási színvonal emelése helyett az életben maradás és a korábbi színvonal fenntartása vált elsődlegessé, ami rövid időre megbénította a hulladékgazdálkodási rendszer megfelelő működését. Ennek ellenére véleményem szerint az új rendszer lassan utoléri magát, és kezdetét veheti a hulladékgazdálkodás uniós szempontok szerinti működése.<br />

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	hulladék, hulladékfeldolgozás, pénzügyi kimutatások, szelektív hulladékgyűjtés, települési önkormányzat
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:33
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:09
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27160	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27160

Actions (login required)

Tétel nézet