A munkaviszonyból származó jövedelem adózása Magyarországon és a fejlett európai országokban (Nagy-Britannia, Németország, Ausztria)

Bencsik Tamás (2020) A munkaviszonyból származó jövedelem adózása Magyarországon és a fejlett európai országokban (Nagy-Britannia, Németország, Ausztria). Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Bencsik_Tamás_AZE6QS_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Összefoglalás_Bencsik_Tamás_AZE6QS.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (184kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p style="text-align: right;"><span style="font-size: 0.9375rem; text-align: left;">A szakdolgozatomban a munkaviszonyból származó jövedelem adózása Magyarországon és a fejlett európai országokban (Egyesült Királyság, Németország, Ausztria) került elemzésre, melyen keresztül válaszoltam meg az általam feltett kérdéseket.</span><br></p> <p>Gondolatmenetemet egy adminisztratív adatbázisra építettem, mely alapján országonként külön-külön megvizsgáltam az érintett tagállamok elemzésben kapott eredményeit, majd azokat egymással összehasonlítva tettem meg a következtetéseimet.</p> <p>Az első kettő fejezetben kitértem arra, hogy számomra a munkahelyemen a bérszámfejtési terület koordinálása az egyik fő feladatom, és így a dolgozat megírása lehetőséget adott nekem arra, hogy ezt a témakört nemzetközi szinten is jobban megismerjem, illetve az elméleti háttér kifejtése után a munkaviszonyból származó jövedelmeket összehasonlítsam különböző mutatók segítségével, hogy megállapításaimat megtehessem, majd a levont következtetések alapján megválaszoljam a megfogalmazott kérdéseket. Ebben a részben taglaltam a dolgozat felépítését és az alkalmazott kutatási módszerek is bemutatásra kerültek. Fontosnak tartottam, hogy egy általános képet adjak az adórendszert működtető adónemekről, és részletesen ismertessem a munkaviszonyból származó jövedelmek összetevőit és általános levonási jogcímeit, legfőképpen a munkavállalói és munkáltatói adó- és járulékfizetési kötelezettséget. </p> <p>A következő négy fejezetben bemutatásra kerültek a 2004-2018 közötti időszakra vonatkoztatva a választott országok munkaviszonyból származó jövedelem adórendszerei, sorban Magyarország, Egyesült Királyság, Németország és végül Ausztria, majd az adminisztratív adatbázis alapján kapott eredmények segítségével elemeztem a tagállamokat. Mind a négy ország tekintetében az elemzés ugyanazt a struktúrát követve került végrehajtásra. </p> <p>Először az adó- és járulékbevételek 2004-2018 közötti GDP százalékos megoszlásait ismertettem, utána a foglalkoztatottság és jövedelmek alakulását, aminek keretében megállapítást nyert, hogy mind a négy országban sikeresen emelkedtek a foglalkoztatottsági arányok a 20-64 éves korosztályt vizsgálva. Az elemzésből kiderült, hogy az átlagjövedelmek is hasonló pozitív irányú fejlődést mutatnak a vizsgált időszak tekintetében, mely véleményem szerint betudható a folyamatosan emelkedő minimálbéreknek is.</p> <p>A munkavállalói közterhek bemutatása rávilágít az egyik leglényegesebb különbségre, mégpedig arra, hogy Magyarországon 2001-től (ténylegesen 2013-tól) egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer (lineáris) szerint teljesítik az adófizetési kötelezettségeiket munkavállalók, míg a másik három országban (Egyesült Királyság, Németország, Ausztria) a többkulcsos progresszív személyi jövedelemadó rendszer működik. Ezen fejezetekben továbbá még a személyi jövedelemadó- kulcsok és az átlagjövedelmet terhelő munkavállalói járulékterhek kerülnek elemzésre.</p> <p>A következőkben a munkáltatói közterhek fejlődését mutattam be tagállamonként, melyben szintén látható, hogy eltérő módon alakultak a járulékterhek, illetve az átlagjövedelmet terhelő munkáltatói közterhek alakulását elemeztem.</p> <p>A munkavállalói és munkáltatói adóterhek együttes hatását az adóék alakulásával szemléltettem, majd országonként az adott országra megtettem az észrevételeimet kisebb összefoglalás keretében, melyekkel megválaszoltam a dolgozat elején feltett kérdéseimet, mint például, hogy a vizsgált időszakban a vizsgálatba bevont tagországok tekintetében megállapítást nyert, hogy folyamatosan emelkedtek a jövedelemadó bevételek mind a négy országban.</p> <p>A dolgozat végén összehasonlítottam a lineáris és a progresszív személyi jövedelemadó-rendszereket, hogy melyik igazságos és arányos, és megállapítottam, hogy egy adórendszer nem lehet egyszerre egyben mindkettő. Majd egy SWOT elemzés keretében bemutattam a lineáris, egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer előnyeit, hátrányait, valamint lehetőségeit és veszélyeit. A következő részben következtetésként megállapítottam, hogy az adókedvezmények vizsgálatakor fontos, hogy abban az esetben beszélhetünk kedvezményről, amennyiben azt a jövedelmi helyzet lehetővé teszi, nem pedig mindenki számára elérhető lehetőség, mivel csak abban az esetben gyakorol hatást a jövedelemadó igazságos vagy arányos tekintetére. Mind a kettőre láthattunk példát a vizsgálat során, mivel Magyarországon a jövedelem mértékétől függetlenül igénybe vehető a személyi adókedvezmény (egészségügyi problémák) és a családi adókedvezmény (családi helyzet), míg a másik három ország tekintetében szinte minden alternatívára láthattunk példát, melyek az adómentes jövedelem (Basic (fixed) allowance), valamint az adójóváírás (Basic wastable tax credit vagy a basic non-wastable tax credit) intézményrendszerei.</p> <p>Végül az összefoglalásban megválaszoltam a két feltevésemet, hogy az elmúlt időszaki munkaerő-kiáramlás oka a hazai munkaviszonyból származó jövedelmek adóterheinek magas mértéke igaznak bizonyult, így a hipotézist elfogadtam. A másik felvetésem az volt, hogy a 2008-as gazdasági világválság érezhető hatással volt az elemzésbe bevont négy ország munkaviszonyból származó jövedelmeinek adóterheire, mely hipotézis elutasításra került.</p> <p><span style="font-size: 0.9375rem;">Az összefoglalásom végén megemlíteném, hogy a szakdolgozat megírása alapos és részletes kutató munkát igényelt, melynek megírását különböző eszközök és elemzési módszerek segítségével abszolváltam. Úgy gondolom, hogy sikerült megválaszolnom a feltett kérdéseket és eldöntenem a hipotéziseket a szakdolgozatban.</span></p><br>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adóék, foglalkoztatottság, járulékok, jövedelemadó, munkavállalói közterhek, munkáltatói közterhek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:33
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:08

Actions (login required)

Tétel nézet