Bencsik Tamás (2020) A munkaviszonyból származó jövedelem adózása Magyarországon és a fejlett európai országokban (Nagy-Britannia, Németország, Ausztria). Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Bencsik_Tamás_AZE6QS_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
|
PDF
Összefoglalás_Bencsik_Tamás_AZE6QS.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (184kB) |
Absztrakt (kivonat)
A szakdolgozatomban amunkaviszonyból származó jövedelem adózása Magyarországon és a fejlett európai országokban(Egyesült Királyság, Németország, Ausztria) került elemzésre, melyen keresztül válaszoltammeg az általam feltett kérdéseket.Gondolatmenetemet egyadminisztratív adatbázisra építettem, mely alapján országonként külön-különmegvizsgáltam az érintett tagállamok elemzésben kapott eredményeit, majd azokategymással összehasonlítva tettem meg a következtetéseimet.Az első kettő fejezetbenkitértem arra, hogy számomra a munkahelyemen a bérszámfejtési területkoordinálása az egyik fő feladatom, és így a dolgozat megírása lehetőségetadott nekem arra, hogy ezt a témakört nemzetközi szinten is jobban megismerjem,illetve az elméleti háttér kifejtése után a munkaviszonyból származójövedelmeket összehasonlítsam különböző mutatók segítségével, hogy megállapításaimatmegtehessem, majd a levont következtetések alapján megválaszoljam amegfogalmazott kérdéseket. Ebben a részben taglaltam a dolgozat felépítését ésaz alkalmazott kutatási módszerek is bemutatásra kerültek. Fontosnak tartottam,hogy egy általános képet adjak az adórendszert működtető adónemekről, ésrészletesen ismertessem a munkaviszonyból származó jövedelmek összetevőit ésáltalános levonási jogcímeit, legfőképpen a munkavállalói és munkáltatói adó-és járulékfizetési kötelezettséget. A következő négyfejezetben bemutatásra kerültek a 2004-2018 közötti időszakra vonatkoztatva aválasztott országok munkaviszonyból származó jövedelem adórendszerei, sorbanMagyarország, Egyesült Királyság, Németország és végül Ausztria, majd azadminisztratív adatbázis alapján kapott eredmények segítségével elemeztem atagállamokat. Mind a négy ország tekintetében az elemzés ugyanazt a struktúrátkövetve került végrehajtásra. Először az adó- ésjárulékbevételek 2004-2018 közötti GDP százalékos megoszlásait ismertettem,utána a foglalkoztatottság és jövedelmek alakulását, aminek keretébenmegállapítást nyert, hogy mind a négy országban sikeresen emelkedtek afoglalkoztatottsági arányok a 20-64 éves korosztályt vizsgálva. Az elemzésbőlkiderült, hogy az átlagjövedelmek is hasonló pozitív irányú fejlődést mutatnaka vizsgált időszak tekintetében, mely véleményem szerint betudható afolyamatosan emelkedő minimálbéreknek is.A munkavállalói közterhekbemutatása rávilágít az egyik leglényegesebb különbségre, mégpedig arra, hogyMagyarországon 2001-től (ténylegesen 2013-tól) egykulcsos személyi jövedelemadórendszer (lineáris) szerint teljesítik az adófizetési kötelezettségeiketmunkavállalók, míg a másik három országban (Egyesült Királyság, Németország,Ausztria) a többkulcsos progresszív személyi jövedelemadó rendszer működik.Ezen fejezetekben továbbá még a személyi jövedelemadó- kulcsok és azátlagjövedelmet terhelő munkavállalói járulékterhek kerülnek elemzésre.A következőkben amunkáltatói közterhek fejlődését mutattam be tagállamonként, melyben szinténlátható, hogy eltérő módon alakultak a járulékterhek, illetve azátlagjövedelmet terhelő munkáltatói közterhek alakulását elemeztem.A munkavállalói ésmunkáltatói adóterhek együttes hatását az adóék alakulásával szemléltettem,majd országonként az adott országra megtettem az észrevételeimet kisebbösszefoglalás keretében, melyekkel megválaszoltam a dolgozat elején feltettkérdéseimet, mint például, hogy a vizsgált időszakban a vizsgálatba bevonttagországok tekintetében megállapítást nyert, hogy folyamatosan emelkedtek ajövedelemadó bevételek mind a négy országban.A dolgozat végén összehasonlítottam alineáris és a progresszív személyi jövedelemadó-rendszereket, hogy melyikigazságos és arányos, és megállapítottam, hogy egy adórendszer nem lehetegyszerre egyben mindkettő. Majd egy SWOT elemzés keretében bemutattam alineáris, egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer előnyeit, hátrányait,valamint lehetőségeit és veszélyeit. A következő részben következtetésként megállapítottam,hogy az adókedvezmények vizsgálatakor fontos,hogy abban az esetben beszélhetünk kedvezményről, amennyiben azt a jövedelmihelyzet lehetővé teszi, nem pedig mindenki számára elérhető lehetőség, mivelcsak abban az esetben gyakorol hatást a jövedelemadó igazságos vagy arányostekintetére. Mind a kettőre láthattunk példát a vizsgálat során, mivelMagyarországon a jövedelem mértékétől függetlenül igénybe vehető a személyiadókedvezmény (egészségügyi problémák) és a családi adókedvezmény (családihelyzet), míg a másik három ország tekintetében szinte mindenalternatívára láthattunk példát, melyek az adómentes jövedelem (Basic (fixed)allowance), valamint az adójóváírás (Basic wastable tax credit vagy a basicnon-wastable tax credit) intézményrendszerei.Végül az összefoglalásbanmegválaszoltam a két feltevésemet, hogy az elmúlt időszaki munkaerő-kiáramlásoka a hazai munkaviszonyból származó jövedelmek adóterheinek magas mértékeigaznak bizonyult, így a hipotézist elfogadtam. A másik felvetésem az volt,hogy a 2008-as gazdasági világválság érezhető hatással volt az elemzésbe bevontnégy ország munkaviszonyból származó jövedelmeinek adóterheire, mely hipotéziselutasításra került.Az összefoglalásom végénmegemlíteném, hogy a szakdolgozat megírása alapos és részletes kutató munkátigényelt, melynek megírását különböző eszközök és elemzési módszereksegítségével abszolváltam. Úgy gondolom, hogy sikerült megválaszolnom a feltettkérdéseket és eldöntenem a hipotéziseket a szakdolgozatban.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | adóék, foglalkoztatottság, járulékok, jövedelemadó, munkavállalói közterhek, munkáltatói közterhek |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2020. Nov. 27. 04:33 |
Utolsó módosítás: | 2021. Már. 29. 10:08 |
Actions (login required)
Tétel nézet |