A balanced scorecard alkalmazása egy konkrét vállalkozáson keresztül

Varga Kinga Eliza (2020) A balanced scorecard alkalmazása egy konkrét vállalkozáson keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Varga_Kinga_Eliza_FZLGYK_MSC_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nyilatkozat-sajat-munkarol_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (58kB)
	PDF Varga_Kinga_Eliza_FZLGYK_MSC_összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (185kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>ÖSSZEFOGLALÁS</p><p>A balanced scorecard alkalmazása egy konkrét vállalkozáson keresztül</p><p>A tanulmányomat először is két nagy részre bontottam le. Az első felében egy általános</p><p>képet fektettem le a BSC működéséről, a következő fejezetekben, mint második rész,</p><p>pedig magát a kutatási részt mutattam be. A kutatási részben nem tűztem ki célul a</p><p>teljeskörű elemzést és a problémák megoldási javaslatainak az átfogó megfogalmazását,</p><p>helyette az elmélet gyakorlatba való átültetése során felmerülő észrevételeket</p><p>fogalmaztam meg.</p><p>Az első fejezetben leginkább Robert S. Kaplan és David P. Norton könyveit veszem</p><p>alapul. A szerzőpáros nevéhez fűződik ez a nézet, ők fektetik le az alapjait a BSC-nek,</p><p>így ezeket felhasználva éreztem hitelesnek az alapok ismertetését. Itt fejtem ki bővebben</p><p>mindenki számára, hogy mi is a Balanced Scorecard. Bemutatásra került az</p><p>alkalmazásának a főszempontja, a lényege és a működésének elméleti háttere is.</p><p>Ismertettem a BSC kialakulásának a szakaszait, a felépítését és a legfontosabb</p><p>fogalmakat, amik elengedhetetlenek a téma szempontjából, illetve, hogy mi adja ennek a</p><p>mutatószám rendszernek a sikerét, és milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy cég</p><p>startágiáját hatékonyan támogatni tudja. Nézzük is át a lényeges pontokat:</p><p>A pénzügyi és számviteli modellek megújulására került sor kb. 30 évvel ezelőtt, aminek</p><p>hatására alakult ki a BSC. A mai világban a vállalatok nem csak a pénzügyi mutatók</p><p>elemzésére hagyatkoznak, ezért a BSC-ben is találunk nem pénzügyi mutatókat. A célok</p><p>és a mutatók meghatározása egy ominózus pont a BSC folyamatának szempontjából, így</p><p>a célok és a célok eléréséhez szükséges intézkedések lesznek a középpontban. Egy jól</p><p>felépített BSC tartalmaz, mind szubjektív és objektív számszerűsíthető mutatókat is. Ha</p><p>jól alkalmazzuk, akkor nem csak egy operatív rendszert, hanem ennek a segítségével</p><p>stratégiánkat is hatékonyabban érhetjük el. A Balanced Scorecard lehetővé teszi, hogy a</p><p>stratégia legyen a középpontban.</p><p>A BSC a felsővezetők eszközrendszere, amely megfogalmazza a szervezet célját,</p><p>jövőképet és stratégáját, majd ennek megfelelően egy ok-okozati kapcsolattal</p><p>meghatározza a mutatószámrendszerét is. A BSC-nek négy fő nézőpontja van, amik</p><p>harmóniát teremtenek a szubjektív és objektív mutatók, a rövid és hosszú távon kitűzött</p><p>célok között, illetve az eredmény és annak eléréséhez szükséges teljesítményokozók</p><p>között.</p><p>Amikor már mindenkiben kialakult egy kép a BSC-ről, hogy nem egyszerűen a célok és mutatók összegyűjtéséről szól, akkor áttértem arra, hogy mitől is és hogyan lehet jó a BSC. Ahhoz, hogy a vállalat elérje a stratégiai célkitűzését fontos, hogy a munkavállalók és a vezetők is motiváltak legyenek. Nagyon fontos, hogy a cég teljesítményértékelési rendszere jól szemléltesse a stratégiát. A jó BSC leírja a vállalati stratégiát, azonban ennek visszafelé is működnie kell. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor jól dolgoztunk és megfelelő a rendszert. A stratégia az ok-okozati összefüggéseken, az eredmény mutatókon és a teljesítményokozókon keresztül tökéletesen leírható. Az ok-okozati kapcsolat pedig összefogja egy keretbe az egészet, hiszen ez segít abban, hogy a stratégia jól legyen meghatározva és visszakövethető legyen a kapcsolatokon keresztül.</p><p>Ha eljutottunk odáig, hogy a vállalatok a saját balanced scorecardjukat megalkották, akkor be kell építeniük azt a korábbi rendszerükre.</p><p>Ezen pontok tisztázását követően pedig áttértem a lényegi részre az elemzésre., amit egy vállalati bemutatóval kezdtem, majd pedig néhány fontos észrevételt fogalmaztam meg a gyakorlati rész kialakításával kapcsolatban. Nézzük át ezeket a pontokat röviden:</p><p>Győződjünk arról, hogy a vállalatnál a vízió, misszió és az ehhez köthető stratégia fontos mindenki számára. Első lépésekbe is be kell vonni a vezetőket, vagyis törekedjünk a top-down elvre. Minden szervezetnek vannak stratégiai céljai és ezeknek a megvalósítására tökéletes segítség a BSC. Gondot okozhat azonban, ha a vállalat nem függetlenek, mivel ebben az esetben a stratégiáját befolyásoló faktorokra nem feltétlenül van befolyása.</p><p>Fontos pont még, hogy reális célokat tűzzünk ki, ezt viszont csak akkor tudjuk kivitelezni, ha ismerjük a folyamatokat és a korrelációkat. Mivel a BSC a stratégia eszköze, így érdemes a célok értékeit előre meghatározni évekre előre és kisebb részcélokra bontani.</p><p>Lényeges leszögezni, hogy a BSC hiába tartalmaz operatív működést leíró mutatókat, nem ezek követésére kitalált rendszer. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a BSC nem a teljes vállalatnak a folyamatait és összefüggéseit írja le, hanem csak azokat folyamatokat és azok összefüggéseit, amiknek hatása van a stratégia beteljesülése szempontjából.</p><p>Remélem a dolgozatom hasznos tanulmány mindenki számára, akinek újdonság a BSC és a benne lévő tapasztalatok óvatosságra és körültekintésre intenek mindenkit, aki szerint az elmélet gyakorlatba való átültetése egyszerűnek tűnik</p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	balanced scorecard, bsc, kontrolling, menedzsment eszköz, stratégia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:31
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:01

Actions (login required)

Tétel nézet