A balanced scorecard alkalmazása egy konkrét vállalkozáson keresztül

Varga Kinga Eliza (2020) A balanced scorecard alkalmazása egy konkrét vállalkozáson keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Varga_Kinga_Eliza_FZLGYK_MSC_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nyilatkozat-sajat-munkarol_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (58kB)
	PDF Varga_Kinga_Eliza_FZLGYK_MSC_összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (185kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖSSZEFOGLALÁSA balanced scorecard alkalmazása egy konkrét vállalkozáson keresztülA tanulmányomat először is két nagy részre bontottam le. Az első felében egy általánosképet fektettem le a BSC működéséről, a következő fejezetekben, mint második rész,pedig magát a kutatási részt mutattam be. A kutatási részben nem tűztem ki célul ateljeskörű elemzést és a problémák megoldási javaslatainak az átfogó megfogalmazását,helyette az elmélet gyakorlatba való átültetése során felmerülő észrevételeketfogalmaztam meg.Az első fejezetben leginkább Robert S. Kaplan és David P. Norton könyveit veszemalapul. A szerzőpáros nevéhez fűződik ez a nézet, ők fektetik le az alapjait a BSC-nek,így ezeket felhasználva éreztem hitelesnek az alapok ismertetését. Itt fejtem ki bővebbenmindenki számára, hogy mi is a Balanced Scorecard. Bemutatásra került azalkalmazásának a főszempontja, a lényege és a működésének elméleti háttere is.Ismertettem a BSC kialakulásának a szakaszait, a felépítését és a legfontosabbfogalmakat, amik elengedhetetlenek a téma szempontjából, illetve, hogy mi adja ennek amutatószám rendszernek a sikerét, és milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy cégstartágiáját hatékonyan támogatni tudja. Nézzük is át a lényeges pontokat:A pénzügyi és számviteli modellek megújulására került sor kb. 30 évvel ezelőtt, aminekhatására alakult ki a BSC. A mai világban a vállalatok nem csak a pénzügyi mutatókelemzésére hagyatkoznak, ezért a BSC-ben is találunk nem pénzügyi mutatókat. A célokés a mutatók meghatározása egy ominózus pont a BSC folyamatának szempontjából, ígya célok és a célok eléréséhez szükséges intézkedések lesznek a középpontban. Egy jólfelépített BSC tartalmaz, mind szubjektív és objektív számszerűsíthető mutatókat is. Hajól alkalmazzuk, akkor nem csak egy operatív rendszert, hanem ennek a segítségévelstratégiánkat is hatékonyabban érhetjük el. A Balanced Scorecard lehetővé teszi, hogy astratégia legyen a középpontban.A BSC a felsővezetők eszközrendszere, amely megfogalmazza a szervezet célját,jövőképet és stratégáját, majd ennek megfelelően egy ok-okozati kapcsolattalmeghatározza a mutatószámrendszerét is. A BSC-nek négy fő nézőpontja van, amikharmóniát teremtenek a szubjektív és objektív mutatók, a rövid és hosszú távon kitűzöttcélok között, illetve az eredmény és annak eléréséhez szükséges teljesítményokozókközött.Amikor már mindenkiben kialakult egy kép a BSC-ről, hogy nem egyszerűen a célok és mutatók összegyűjtéséről szól, akkor áttértem arra, hogy mitől is és hogyan lehet jó a BSC. Ahhoz, hogy a vállalat elérje a stratégiai célkitűzését fontos, hogy a munkavállalók és a vezetők is motiváltak legyenek. Nagyon fontos, hogy a cég teljesítményértékelési rendszere jól szemléltesse a stratégiát. A jó BSC leírja a vállalati stratégiát, azonban ennek visszafelé is működnie kell. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor jól dolgoztunk és megfelelő a rendszert. A stratégia az ok-okozati összefüggéseken, az eredmény mutatókon és a teljesítményokozókon keresztül tökéletesen leírható. Az ok-okozati kapcsolat pedig összefogja egy keretbe az egészet, hiszen ez segít abban, hogy a stratégia jól legyen meghatározva és visszakövethető legyen a kapcsolatokon keresztül.Ha eljutottunk odáig, hogy a vállalatok a saját balanced scorecardjukat megalkották, akkor be kell építeniük azt a korábbi rendszerükre.Ezen pontok tisztázását követően pedig áttértem a lényegi részre az elemzésre., amit egy vállalati bemutatóval kezdtem, majd pedig néhány fontos észrevételt fogalmaztam meg a gyakorlati rész kialakításával kapcsolatban. Nézzük át ezeket a pontokat röviden:Győződjünk arról, hogy a vállalatnál a vízió, misszió és az ehhez köthető stratégia fontos mindenki számára. Első lépésekbe is be kell vonni a vezetőket, vagyis törekedjünk a top-down elvre. Minden szervezetnek vannak stratégiai céljai és ezeknek a megvalósítására tökéletes segítség a BSC. Gondot okozhat azonban, ha a vállalat nem függetlenek, mivel ebben az esetben a stratégiáját befolyásoló faktorokra nem feltétlenül van befolyása.Fontos pont még, hogy reális célokat tűzzünk ki, ezt viszont csak akkor tudjuk kivitelezni, ha ismerjük a folyamatokat és a korrelációkat. Mivel a BSC a stratégia eszköze, így érdemes a célok értékeit előre meghatározni évekre előre és kisebb részcélokra bontani.Lényeges leszögezni, hogy a BSC hiába tartalmaz operatív működést leíró mutatókat, nem ezek követésére kitalált rendszer. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a BSC nem a teljes vállalatnak a folyamatait és összefüggéseit írja le, hanem csak azokat folyamatokat és azok összefüggéseit, amiknek hatása van a stratégia beteljesülése szempontjából.Remélem a dolgozatom hasznos tanulmány mindenki számára, akinek újdonság a BSC és a benne lévő tapasztalatok óvatosságra és körültekintésre intenek mindenkit, aki szerint az elmélet gyakorlatba való átültetése egyszerűnek tűnik

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	balanced scorecard, bsc, kontrolling, menedzsment eszköz, stratégia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:31
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:01

Actions (login required)

Tétel nézet