A Budapesti Gazdasági Egyetem PSZK-n tanuló hallgatóinak külföldi munkavállalási hajlandósága, kivándorlási szándékának kiváltó okai

Tóth Nikoletta (2020) A Budapesti Gazdasági Egyetem PSZK-n tanuló hallgatóinak külföldi munkavállalási hajlandósága, kivándorlási szándékának kiváltó okai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat-Tóth Nikoletta.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Tóth_Nikoletta_CDETY6.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (494kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>Kutatási kérdésem kiválasztását a téma időszerűsége és aktualitása mellett, a személyes tapasztalatok indokolják, mivel a környezetemben egyre többen tervezik a külföldi munkavállalást. Emellett a magyar kormány évek óta küzd a magasan képzettek elvándorlásával, viszont manapság egy fiatal uniós állampolgártól már elvárás amellett hogy diplomás, legyen jól fizetett munkája, rendelkezzen külföldi tanulmányi- vagy munkatapasztalattal, valamint, hogy ismerje a különböző európai kultúrákat. </p> <p>Véleményem szerint és korábbi kutatások eredményei alapján, az ország gazdasági fejlődését nagymértékben befolyásolja a diplomás munkaerő elvándorlása. Éppen ezért, dolgozatom témájának a magasan képzett személyek munkavállalási hajlandóságát, valamint a kivándorlást befolyásoló tényezők elemzését választottam. A kutatásom célja az volt, hogy választ kapjak arra, hogy milyen okok és motívumok hatására lehet egy felsőoktatási tanulmányokat végző hallgató potenciális külföldi munkavállaló, valamint ennek következtében mennyi időtávra hagyná el az országot, milyen határozott szándékkal. Mindemellett azt vizsgáltam, hogy melyik országban dolgozna szívesen és milyen szempontok befolyásolják a célterület választását. Végezetül, hogy mely tényezők miatt döntene az itthon maradás mellett. </p> <p>A szakdolgozatom első felében a téma mélyebb megismerése érdekében a migráció elméleti hátterét mutattam be hazai és nemzetközi tanulmányokra alapozva. Az irodalmi áttekintés alapján látható, hogy a migráció rendkívül sokszínű jelenség, melynek fogalma, típusai és folyamata is igencsak összetett. Ebből eredően számos kutató másféleképpen tipizálta a migráció elméleti hátterét magyarázó modelleket. Dolgozatomban csak azokat az eszményképeket elemeztem, amelyről több kutatás egymást átfedően adott magyarázatot, illetve, jól látható volt, hogy az egyes kutatások egymásra épültek, kiegészítve az aktuális migrációs trendekkel. </p> <p>A szakirodalom tanulmányozása után főleg korábbi kutatások statisztikai adatai alapján, az Európai Unión belüli migrációt, illetve a magyar mobilitási trend jellemzőit mutattam be. A kutatás módszertana című fejezetben ismertettem a vizsgálandó témaköröket, majd az alkalmazott online kérdőívkutatás módszerét, illetve az elért minta nagyságát a célcsoportomat képző, BGE-PSZK-n tanuló hallgatók körében. </p> <p>A kérdőívem feldolgozott eredményei igazolják, hogy valóban számos tényező áll a munkavállalási migráció hátterében, valamint, hogy ezen faktorok milyen hatással vannak az egyén döntésére. Úgy gondolom, hogy kutatásom sikeresen reprezentálja az egyes migrációs modellek ideológiáját. Például a push-pull faktorok tökéletesen tükrözik a külföldi munkavállalás hajlandóságát befolyásoló gazdasági, politikai, természeti és társadalmi tényezőket, ahogyan a neoklasszikus közgazdaságtan makroszintű elmélete is bebizonyosodik a magasabb bérek iránti igénnyel. A duális munkaerőpiac elmélete alátámasztja a hallgatók szakmai fejlődéssel és továbblépési lehetőséggel való elégedetlenségét, miszerint hajlamosabbak lesznek a kivándorlásra. A hallgatók körében a kumulált okság- és a hálózatelméletet az igazolja, hogy többen fontosnak tartják a külföldi személyes kapcsolathálók szerepét. A neoklasszikus közgazdaságtan mikro-szintű elmélet és az érték-várakozás elmélet több eleme is megjelenik a kutatásomban, többek között a nem anyagi tényezők: nyelv, kultúra, családi kapcsolatok fenntartása, sikerérzet. Ezek fontosságát a válaszadók szintén megerősítették. </p> <p>Az Európai Unión belüli migráció tanulmánya szemlélteti az uniós állampolgárok legfőbb célországait, valamint a célország választását befolyásoló tényezőket. Az általuk megjelölt célterületek a legfrissebb statisztikai adatok alapján Németország és az Egyesült Királyság, amelyet kutatásom eredményei tökéletesen igazolnak más célországokkal együtt.  </p> <p>A kérdőív további eredményei alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a migráció legfőbb okai a szakmai fejlődés, a nyelvtanulás, a munkaerő kereslet és –kínálat, valamint a bérek közötti különbségek, amelyek erősítik a diplomások kivándorlási hajlandóságát. A migrációs szándék határozottsága azonban nem egyértelmű, hiszen a válaszadókat több tényező is korlátozza, például a családi kötelék, az egyedüllét és a sikertelenség.</p> <p>A magyar munkavállalók mobilitása komoly gazdasági és társadalmi következményekkel jár. Számos hazai szektor küzd munkaerőhiánnyal, mint például az egészségügy és a vendéglátás. A fiatalok elvándorlásával egyidejűleg csökkenhet a termelékenység, a népesség elöregedik, ezáltal növekszik az egyébként is problémákkal küszködő nyugdíjrendszer fentarthatóságának bizonytalansága.</p> <p> Az emberi tőke megtartása érdekében megoldásként javasolnám, hogy olyan változatos munkahelyeket kell létrehozni, ahol az egyénnek lehetősége van kiteljesedni a munkafolyamatok révén, ezáltal kevesebb lenne a valószínűsége annak, hogy a munkavállaló felmond és külföldre megy. Ezen felül biztosítani kell nekik a karrier előre-lépési lehetőséget, valamint olyan bérezést, amellyel meg tudják teremteni a kedvezőbb életszínvonalat és megélhetést. Viszont ahhoz, hogy a béreken emelni tudjanak, csökkenteni kell a vállalkozási terheket. Mivel többen megemlítették az egészségügyi ellátással való elégedetlenséget is, ezért ennek érdekében azt tudnám javasolni, hogy fejleszteni kell az egészségügyi rendszert, amely feltételezem, az állami költségvetés átcsoportosításával megoldható lenne. </p> <p>Bízom benne, hogy hazánkban rövid időn belül kiküszöbölik ezeket a problémákat, annak érdekében, hogy itthon tartsák a magasan képzett fiatalokat, akik segítenék az ország gazdasági fellendülését.</p> <p>A kutatásom gyakorlati haszna, hogy egy átfogó képet ad a BGE-PSZK-s nappali tagozatos hallgatók külföldi munkavállalási jellemzőiről, valamint tendenciáiról. Ezt a jövőben ki lehetne kiterjeszteni az összes hallgatóra, aki a PSZK-n tanul, és az eredményeket összehasonlítani a különböző felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók migrációs tendenciáival. </p><br>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Brain drain, hallgatói mobilitás, kivándorlás, külföldi munkavállalás, migrációs potenciál
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:29
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:42

Actions (login required)

Tétel nézet