Főállású anyaság, mint munka és a szerep társadalmi megítélése

Tóth Evelin Timea (2020) Főállású anyaság, mint munka és a szerep társadalmi megítélése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_Főállású-anyák_Tóth_Evelin_Timea_FTVGCN_végl.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (701kB)
	PDF BA_TO_Tóth_Evelin_Timea_FTVGCN.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (284kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom során a munkaerőpiactóltávol levő főállású anyákat vizsgáltam. Magát az intézményt, mint munkátmutattam be és a főállású anyaság megítélésével is foglalkoztam, illetve ennekkezelésével. A szakdolgozatom első részében feldolgoztam a téma hátterét képzőszakirodalmat, majd a bemutattam a kutatásomat és annak eredményeit.  Először a magyarországi nemiszerepelvárásokat vizsgáltam, egészen az 1950-es évektől napjainkig.Összességében szerintem pozitív irányba változtak az elvárások. Az 50-esévekben még a „munkapárti” vélemények voltak túlnyomó többségben és a „csak”háziasszonyokra a társadalom negatívan tekintett (Pongrácz – S. Molnár, 2011).Ahogy teltek az évek, egyre jobban elterjedt a családcentrikus szemléletmód,azáltal, hogy a kormány családtámogató intézkedéseket vezetett be. Ez aszemlélet olyan szilárdan benne maradt az emberek tudatában, hogy még az1990-es évek közepén behozott megszorító intézkedések sem változtatták meg acsaládcentrikus álláspontot. Azt azonban meg kell említeni, hogy egyre inkább akétkeresős családmodell vált anyagi stabilitás szempontjából a legelfogadottabblehetőséggé (Pongrácz, 2001b). Nagy változás állt be a meglátásokhomogénebbé válásában is, mely leginkább a munka és a család összhangja közöttmutatkozik meg. Azaz a női munkavállalás egyre jobban elfogadott és atársadalom se gondolja, hogy egy anya munkavállalása negatívan hatna a gyermekfejlődésére (Pongrácz- S. Molnár, 2011). A jövőben a nőkre háruló terhek egyreinkább növekedni fognak. A nyugdíjrendszer finanszírozása, illetve az elöregedőtársadalom eltartó-eltartott arányának javítása érdekében fontos, hogy atermékenységi mutatók emelkedjenek. Ezért az állam fontos nemzetstratégiai pontként tartja számon a nőkreprodukciós funkciójának megvalósítását (Pongrácz- S. Molnár, 2011).A következőkben a női munkavállalásmegoszlását vizsgáltam a gyermekek növekedésének számával. Az egyértelmű, hogya női munkavállalást nagyban befolyásolják a társadalom elvárt nemi szerepek.Nagyban csökkenti a női munkavállalást az, hogy ők végzik a fizetetlen munkát,illetve a család gondozása is az ő feladatuk, így kevesebb idejük marad akereső tevékenységre (Vajda, 2014). Alapvetően Acker (1990) ideálismunkavállalóról alkotott véleménye is azt mutatja, hogy a nőket nem tekintik teljesértékű munkavállalónak, emiatt a munkáltatók kisebb eséllyel alkalmazzák őket.Ha mégis, akkor nagy nehézséget okoz számukra, a család és a munkaösszeegyeztetése. Fokozottan hátrányos helyzetben vannak a gyermekes nők,hiszen kevés manapság az olyan munkahely, ahol segítik az anyákat (KSH,2018).Az utóbbi években egyre jobban nőtt a kisgyerekeket ellátó intézmények száma,amely segíti az édesanyákat a gyermekek melletti munkavégzésben (KSH, 2018).Emellett a gyermekek után járó családi adókedvezmény is a nők aktív részvételéttámogatja a munkaerőpiacon. Sajnos ezek ellenére is a 6 éven aluli gyermekeketnevelő nők foglalkoztatási rátája alacsonyabb az átlagnál (Nagy, 2014).A nők esetében a foglalkoztatási rátaa gyermekek számával párhuzamosan csökken. Az egy vagy két gyermeket nevelőnőknél a különbség elenyésző, viszont akinek három vagy annál több gyermekevagy, sokkal kisebb százalékban vannak jelen a munkaerőpiacon. 2010-hez képestviszont fontos változás, hogy leginkább az ő foglalkoztatási rátájuk nőtt, amivalószínű az adókedvezmény igénybevételével hozható kapcsolatba. (KSH, 2018)Ezután a női karrierutakatvizsgáltam. Manapság a nők életében a gyermekszülés eléggé kitolódik. Ennektöbb oka is lehet, többek között az is, hogy általában 23-24 éves korukigtanulnak, majd 27,5 évesen kötnek először házasságot. (Nagy, 2009)Ezután Koncz Katalin általmegfogalmazott női karrierutakat mutattam be, melyet három csoportra osztottfel. Elsőként a „családi karriertípusú” nők jellemzőit írtam le. A munkaerőpiactól távol levő főállásúanyák ebbe a csoportba tartoznak. Az ebbe a karriertípusba tartozó nők főfeladata a családi feladatok ellátása. A következő csoport a „munkaerő-piacikarrier”, itt a nők életében fő szerepet a karrier tölti be. Ezt az életformátlegfőképp a vezető beosztású nők vallják magukénak. Végül pedig bemutattam aharmadik karrier típust, a „kettős kötődésű” nők csoportját. Itt a nők acsaládi szerep mellett a munkaerőpiacon is aktívan részt vesznek. (Koncz, 2006) A következőkben egy frissebb felosztástmutattam be, melyet Matiscsákné Lizák Marianna fogalmazott meg. Ő öt csoportraosztotta fel a nőket család- és karrierorientációjuk alapján. Elsőként a„céltalan” nőket mutattam be, ők nem vállalják túl magukat, nem fontos számukraa karrier és a család sem. A második csoport, ahova a munkaerőpiactól távollevő főállású anyák is sorolható, a „háztartásbeliek” csoportja. Számukra acsalád ellátása a legfontosabb, így hajlandók feladni a kereső tevékenységet. Akövetkező csoportba a „karrierorientált” nők tartoznak, ők a karriert helyezikelőtérbe, gyermekvállalás után hamar visszatérnek a munkaerőpiacra. A negyedikcsoportba a „maximalista” nők tartoznak. Számukra fontos, hogy tökéletes anyák,feleségek és munkavállalók legyenek. Az utolsó, ötödik csoportba az„egyensúlyozó” nők tartoznak. Ők helyt szeretnének állni a munka, illetve acsalád terén is, viszont a munka világában nem vállalnak felelősségteljesmunkát, annak érdekében, hogy a családi feladatokat maradéktalanul el tuják látni.(Lipták-Matiscsákné, 2018).Az irodalmi áttekintés következőlépeseként bemutattam a főállású anyaság intézményét. Ők azok a nők, akikgyermeknevelési támogatásban részesülnek, azaz három vagy annál több kiskorúgyermeket nevelnek. Főállású anyaságnak hívjuk, de alapvetően az apukák ismegkaphatják ezt a támogatást. A főállású anyák végezhetnek keresőtevékenységet, de az nem haladhatja meg a 30 órát vagy feltétel az otthonimunkavégzés és akkor akár 40 órában is megengedett a munkavégzés (http://www.allamkincstar.gov.hu/). A GYET havi összege minden esetbenaz öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével egyenlő. Ebből az összegbőllevonódik nyugdíjjárulék is, ami azt jelenti, hogy a főállású anyaságbeleszámít a szolgálati időbe a nyugdíj számításánál (https://net.jogtar.hu/).Ezután a szerep előnyeit éshátrányait mutattam be. Számos negatív, illetve pozitív hatást mutattam be,mégsem tudnám konkrétan értékelni a főállású anyaságot, hiszen nagyon sok külső tényező játszik közre, abban,hogy egy családnál inkább a pozitív vagy a negatív hatások érvényesülnek. Ilyenpéldául a férj kereső tevékenysége után járó jövedelem vagy az egyéniéletcélok.A munkaerőpiactól távol levő főállásúanyák munkával való kapcsolatáról is készült egy fejezet. Ezek a nők azátlagosnál több otthoni munkát végeznek, általában heti 30-35 órát, amibe nemszámítjuk bele a gyermekek gondozását (Blaskó, 2006).  Tehát a munkájuk, a fő feladatuk a háztartásvezetése, illetve a családdal kapcsolatos teendők elvégzése. Shamir (1986)szerint a háztartásbeli nők nagy része, általában a maximumot próbálja kihozniabból, hogy ő nem végez kereső tevékenységet.Végül a nők és férfiakmunkaidő-felhasználásának változását mutattam be, a gyermekek számánaknövekedésének hatására. Összességében a munkaidő-felhasználást nagy mértékbenbefolyásolja a családi állapot, illetve a gyermekek száma. A nők keresőmunkatevékenységét nagyban befolyásolja a gyermekek száma. A gyermekes édesanyákkörében elsődlegesen a háztartási munka szerepel, illetve ide köthető acsaláddal kapcsolatos tevékenység is (Falussy, 2001). Ez azt mutatja, hogy akereső munka náluk csak alárendelt szerepet tölt be, bár manapság fontos azanyagi stabilitás megteremtése érdekében, hogy a nők is végezzenek keresőtevékenységet.Az irodalmi háttér bemutatása utánelvégeztem egy kvalitatív kutatást a munkaerőpiactól távol levő főállású anyákkörében. Úgy érzem sikerült is választ találnom a dolgozatom elejénmegfogalmazott kérdéseimre. Ezek az édesanyák legfőképp azért nem vállalnakmunkát, mert nehezen vagy sehogy se tudják összeegyeztetni azt a családiteendőkkel. Amiatt, hogy nem aktív résztvevői a munkaerőpiacnak, sok helyrőlnegatív sztereotípiákkal találkoznak, miszerint az ő dolguk sokkal könnyebb,mint egy olyan nőnek, aki kereső tevékenységet folytat, illetve nem isfeltétlen hasznos tagjai a társadalomnak. Ezt azzal cáfolják, hogy azáltal,hogy ők otthon vannak, nagyon sok pluszt adnak családtagjaik számára, amelyetesetleg egy aktívan a munkaerőpiacon tevékenykedő nő nem biztos, hogy megadhat.Többek között, a gyerekeket tanítják, játszanak velük, illetve a családfőszámára támaszt nyújtanak a mindennapokban. Összességében úgy gondolom, ahhoz,hogy az állam által fontosnak vélt nők reprodukciós funkciója megvalósuljon,támogatni kell őket családalapítás terén, illetve a munkaerőpiaci megjelenésbenis. Többek között, a családok támogatása egy jó opció arra, hogy atermékenységi mutatók növekedjenek, például a családi pótlék emelésével,illetve sokak számára nagy segítséget nyújt, az állam által bevezetettcsaládtámogatási akció is. A család támogatása mellett, persze nagyon fontossegíteni a nőket a munkaerőpiacra való visszatérésben. Ezeket akár az olyanmunkáltatók támogatásával is el lehet érni, akik alkalmaznak családanyákat.Emellett támogatni kellene a részmunkaidős munkavállalói formát is, hiszen sokédesanya számára problémát okoz, hogy több gyermek mellett teljes munkaidősállást vállaljon. Mindezek mellett, fontos foglalkozniaz egyénnel is, hiszen a kutatásomból is látható, hogy vannak olyanmunkaerőpiactól távol levő főállású édesanyák, akiknek az önmegvalósítást azanyaság jelenti. Azért, hogy az emberekben ne legyen kétség afelől, hogy amunkaerőpiactól távol levő főállású anyák is fontos tagjai a társadalomnak, azállamnak főállású munkavállalóként kellene tekintenie a háztartásbeleikre, azazmegfelelő feltételeket teljesítve őket is fizetésben kellene részesíteni,hiszen ők is sok időt fektetnek az otthoni munkába, illetve a gyermeknevelésbe.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Főállású anya, munka, munkaerőpiac, munkamegosztás, nők, társadalom
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:28
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:39

Actions (login required)

Tétel nézet