A társasági adóalap- és adókedvezmények hatása a KKV-szektor beruházási döntésire

Tóth Edina (2020) A társasági adóalap- és adókedvezmények hatása a KKV-szektor beruházási döntésire. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_Szakdolgozat_Tóth_Edina_NRX1UG.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_Nyilatkozat_Tóth_Edina_NRX1UG.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (15MB)
	PDF BA_TO_Tóth_Edina_NRX1UG.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (183kB)

Absztrakt (kivonat)

<p>A szakdolgozat elkészítésének célja tulajdonképpen annak vizsgálata volt, hogy milyen kapcsolat van a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak időbeli változása, valamint a társasági adóalap- és adókedvezmények időbeli alakulása között. A kapcsolattal erősségével azt kívántam igazolni, hogy a diplomamunkában bemutatott kedvezmények beruházásösztönző hatása érvényesül-e a mindennapokban.</p> <p> </p> <p>Az igazoláshoz kettő hipotézist fogalmaztam meg:</p> <p>Első hipotézisemhez a Központi Statisztikai Hivatal – későbbiekben KSH – adataira támaszkodva a KKV-szektor beruházásainak alakulását, valamint társasági adóval kapcsolatos adatait kívántam elemezni, hogy azok mennyire vannak szinkronban egymással.</p> <p>A diplomamunka második számú mellékleteként csatolt levelezések a KSH „Lépjen Velünk Kapcsolatba” felületén történtek. Több levelezést követően sem tudtak a KKV-szektorra leszűkített társasági adó adatokkal szolgálni, mely számomra azért meglepő, mivel az éves társasági adóbevallásban külön jelölendő, ha a vállalkozás mikro-, kis- vagy középvállalkozás. Az adatok hiányában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elérhető évkönyveiből dolgoztam, azonban abban kizárólag a gazdaság egészére vonatkozó társasági adó adatok szerepelnek, illetve nincsen bennük szűkítés a beruházásokkal kapcsolatos adókedvezményekre.</p> <p>Második hipotézisem az adóalap- és adókedvezményekből adódó lehetőségek kihasználtságát kívánta felmérni, mivel személyes tapasztalatom az, hogy a vállalkozások sok esetben nem is ismerik ezeket a kedvezményeket, ebből kifolyólag pedig egy úgymond „kommunikációs hiba” keletkezhet, amely által az igénybevétel és egyben az ösztönző hatás is elmarad. Az igazolásra egy tizennégy kérdésből álló kérdőívet készítettem, amellyel a kitöltő mikro-, kis- és középvállalkozások ismeretségét szerettem volna feltérképezni.</p> <p>Az összefüggések feltárása végett KKV-szektor kategóriánként mind a vállalkozások, mind a beruházások időbeli alakulását elemeztem. Utóbbi tényezők mindegyike – kisebb visszaesésektől eltekintve – növekvő tendenciát mutattak a vizsgált időszakokban. Előzetesen azt vártam, hogy a társasági adóval kapcsolatos adatokban is hasonló trend figyelhető majd meg.</p> <p>A későbbiekben azonban olyan tényezőkkel találkoztam, amelyek torzítóan hatottak az elemzéseknél, azok kizárása pedig nem volt elhanyagolható.</p> <p>Egyik torzító tényező a társasági adókulcs változása volt, amelyet a 2017. adóévtől kell alkalmazni, így felváltva a korábban hatályos sávos, többkulcsos adórendszert.</p> <p>Mindemellett pedig torzító tényezőnek bizonyult az is, hogy a diplomamunka keretében felhasznált adókedvezmény adatok nem típusonként szerepeltek a NAV évkönyvekben, hanem összesítve, így a beruházásokhoz kapcsolódó és az azoktól független részről nem volt információm.</p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p>A fenti szempontok figyelembevételével előzetesen azt a következtetés vontam le, hogy a növekvő vállalkozás szám és beruházási adatok mellett csökkenő társasági adó adatok révén a beruházásösztönző hatás elmaradt az egyes tanulmányozott években.</p> <p>További kapcsolat igazolására a kérdőívre beérkezett válaszokat használtam fel. 58 kitöltés érkezett, amelyből nagyjából 60% kisvállalkozásoktól és 38% mikrovállalkozásoktól származott.</p> <p>Az ismeretség elemzésére szolgáló kérdések azt támasztották alá, hogy a vállalkozások döntő többségében hallottak már az egyes társasági adóalap- és adókedvezményekről, azonban azok pontos szabályrendszereivel kizárólag a válaszadók töredéke volt tisztában, mely utóbbi szoros összefüggésben van azzal, hogy nem volt jellemző a beruházásokhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevétele (szemben a nem beruházásokhoz kapcsolódó kedvezményekkel).</p> <p>A kérdőívvel értékelhető volt az is, hogy azok, akik már vettek igénybe beruházáshoz kapcsolódó adóalap- vagy adókedvezményt mennyire voltak elégedettek a folyamat részleteivel, szinte 100%-ban meg voltak elégedve, csak néhány válaszadó volt – számszerűen 2 darab –, akik nem találták problémamentesnek azt, azonban összességében még ők is elégedettségről nyilatkoztak azáltal, hogy nem változtatnának a folyamaton.</p> <p>A kérdés, amely a leginkább kapcsolódott a második hipotézisemhez, az a nyolcas számú volt:</p> <p>„<i>8. Amennyiben ismeri vagy már hallott a társasági adóalap- és adókedvezményekről, honnan tájékozódott?”</i></p> <p>A beérkező válaszok alapján bizonyosságot nyert, hogy a tájékozódási formák felettébb változatosak, hiszen a kitöltők között minden válaszlehetőségre érkeztek szavazatok, azok közül kiemelkedett a könyvelők és az egyéb vállalkozások általi szakismeret. Úgy vélem abból adódhat, hogy a könyvelők vannak az első helyen, hogy az adózói kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen a könyvelés, amely sok esetben külső szolgáltató megbízását jelenti, ők azok, akiknek a folyamatos továbbképzések által naprakész a tudásuk, így segítve az adózók mindennapjait köztük a kedvezmények igénybevételi lehetőségeiről való tájékoztatást is.</p> <p>Az egyéb vállalkozásokra azért érkezhetett még sok válasz, mivel véleményem szerint sok olyan mikrovállalkozás tölthette ki a kérdőívet, akiknek ismeretségi körükben más mikrovállalkozások tevékenykedhetnek, így egymást tájékoztathatják az egyes kedvezményekről.</p> <p>A korábban bemutatott torzító hatásokkal együtt a következő megállapításaim születtek:</p> <p>A vállalkozások száma, illetve a beruházások száma is növekedett, ezzel szemben a beküldött társasági adó bevallások száma, a befizetések és az igénybe vett adókedvezmények összegei is csökkentek. E tekintetben egy olyan feltételezésem van, amely további kutatások alapját képezi, hogy az új vállalkozások között számos olyan start-up, valamint Európai Uniós forrásból finanszírozott vállalkozások lehetnek, akik kezdeti éveikben veszteségesen működnek, azonban ez idő alatt is eszközölnek beruházásokat. A leírtakkal mind a vállalkozások számának, mind pedig a beruházási adatok statisztikáját pozitív irányba mozdítják, azonban ezen vállalkozások társasági adót nem feltétlen fizetnek, illetve adókedvezményt sem biztos, hogy képesek igénybe venni.</p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p>Úgy ítélem meg, hogy az egyik legnagyobb problémát a tájékozottság alacsony szintje jelenti, hiszen a pontos szabályrendszer ismeretsége jelentősen visszamaradt a hallás szintű ismeretséggel szemben. Ez javítható lenne akár továbbképzésekkel, akár szakmai fórumok olvasásával, tehát az ismeretségi körök bővítésével. A kérdőívet kitöltő vállalkozások javarészt a könyvelőikre támaszkodnak, továbbképzéseken és konferenciákon való részvétel csak az 58 válaszadó kicsiny részét jellemezte.</p> <p>A diplomamunka megírása során egyéb problémának ítéltem meg azt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal nem tudott olyan adatokat szolgáltatni, amelyek a jelen témakör részletes megismerését segítették volna.</p> <p>Minden összevetve tehát a társasági adóalap- és adókedvezmények, illetve a beruházások alakulása között nem tapasztaltam szoros kapcsolat, így a beruházásösztönző hatás a megvizsgált adatok és tényezők szerint elmarad. A diplomamunka részeként elemzett statisztikák és kutatások révén azt tartom valószínűnek, hogy a vállalkozások inkább lehetőségként tekintenek a kedvezményekre, nem pedig úgy, mint egy ösztönző eszközre, így nem azok indukálnak új beruházásokat. Az adóalap- és adókedvezményeket véleményem alapján inkább akkor veszik igénybe, amikor arra lehetőségük adódik.</p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	beruházási adókedvezmény, beruházási döntések, kis- és középvállalkozás - KKV, társasági adó, társasági adóalap
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:25
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:29

Actions (login required)

Tétel nézet