Az adóelkerülések visszaszorításásra irányuló hazai és nemzetközi törekvések

Tóth Sarolta (2020) Az adóelkerülések visszaszorításásra irányuló hazai és nemzetközi törekvések. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Tóth_Sarolta.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Szakdolgozat_Tóth_Sarolta_összegzés.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (97kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>A szakdolgozati témaválasztásom fő oka, hogy munkám során közelről ismerhettem meg az adóelkerülés visszaszorítására irányuló magyar törekvéseket. A három fő intézkedés közül kettő bevezetését követően az elsők között kellett alkalmaznom a szabályozás által leírtakat.</p> <p>A fő téma taglalása előtt fontosnak tartottam a fogalmak tisztázását, hogy melyek a lényeges különbségek az olyan meghatározások között, mint adótervezés, adócsalás, adóelkerülés. Számadatok segítségével szemléltetem az adóelkerülés és az áfarés mértékét az Európai Unió területén. Ezeket az adatokat szekunder kutatással kaptam, melynek alapját uniós statisztikák szolgáltatták. Az információk értékelése során láthatjuk, hogy Magyarország értékei javuló tendenciát mutatnak, így arra a következtetésre juthatunk, hogy hatékonyan lép fel az adóelkerülés ellen. Az intézkedések kifejtése előtt röviden ismertetem a két csalások által leginkább érintett adónemet, az általános forgalmi adót és a társasági adót, kiegészítve őket a káros adózási gyakorlatok bemutatásával. A legelterjedtebb körhintacsalást ábrával is szemléltetem.</p> <p>Az adóelkerülés nem csak Magyarországot, és nem csak az Uniót érinti, hanem egy globális probléma, amely a 2008-as gazdasági világválság után lett igazán központi kérdés. Mielőtt megismernénk a hazai szabályozásokat, elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk először a globális szinten javasolt intézkedésekről. A G20-ak kérésére az OECD által kidolgozott BEPS akcióterv a multinacionális vállalatok által használt káros adóalapcsökkentő és nyereségátcsoportosító technikák ellen nyújt iránymutatást az országoknak. 15 pontban határozták meg, hogy miként léphetnek fel a káros adózási gyakorlatok ellen a világ országai. A BEPS csomag által elért eredmények magukért beszélnek, de a digitális gazdaság okozta adóztatási problémák kezelésére további javaslatok is szükségesek, melyekre az OECD hosszú távú, konszenzuson alapuló megoldással kíván előállni 2020 végére.</p> <p>Az Európai Unió egy sajátos gazdasági környezet, így saját intézkedésekre van szükség. 2017-ben az uniós országok 137 millió eurótól estek el az áfakiesés következtében, amely azt mutatja, hogy sürgetőek a teljeskörű reformok. A különböző tagállamok különböző adójogszabályainak követése a vállalkozások számára is nehézkes. Az Unió ezért egy olyan áfarendszeren dolgozik, mely megszünteti az adókijátszást miközben vállalkozásbarát is egyben. Az adóelkerülések visszaszorítására számos uniós kezdeményezés született, melyek közül azokat említem meg dolgozatomban, melyek véleményem szerint a leglényegesebbek. Az általánosabb hangvételű intézkedések, mint az adózási szabályok átláthatóságáról szóló csomag, a társasági adózásra vonatkozó akcióterv és az adóelkerülés elleni kezdeményezéscsomag után konkrét elképzeléseket részletezek. Ilyen például a közös összevont társasági adóalapra tett javaslat, a Single VAT Area nevű akciócsomag vagy az ÁFAM irányelv. Mindezek mellett az Európai Unió tagországai is küzdenek a digitális vállalatok megadóztatási kérdéseivel. Ezért 2018. március 21-én a Bizottság intézkedéseket javasolt annak biztosítása érdekében, hogy az olyan vállalatok is, mint a Google vagy a Facebook, méltányosan megfizesse az adót. </p> <p>2014-ben az online pénztárgépek bevezetésével elindult Magyarországon a gazdaság fehérítésének online korszaka. Ezt követte 2015-ben az Elektronikus Közúti Áruforgalomi Ellenőrző Rendszer elindítása. Csak ez a két intézkedés az első két évében összesen több mint százmilliárdot hozott az államkasszának. Sikerességük az összetett, jól átgondolt szabályozásnak is köszönhető, melyeket külön alfejezetekben taglalok. Az EKÁER esetében saját példát felhasználva mutatok be egy esetet, mikor nehézkes az igen szigorú szabályozás betartása. A két intézkedés kiegészítéseként indult el 2018-ban az online számla rendszer, melynek értelmében az adóhatóság felé online módon kell továbbítani a rendeletben előírt számlák adattartalmát. Hatékonyságukat mi sem bizonyítja jobban, hogy az áfarés és az adóelkerülés mértéke is csökkent a bevezetésük óta. Mindegyik intézkedésnél meg van annak a lehetősége, hogy a szabályozás bővítésre kerül, és egyre több számla, egyre több adóalany esik a kötelezettségek alá.</p> <p>Dolgozatom fő konklúziója, hogy csak együttes, egységes fellépéssel lehet visszaszorítani az adóelkerülést. Amennyiben egy uniós tagállam nem igazodik a többi országhoz, akkor károsíthatja is a többi államot úgy, hogy magához vonzza a vállalatokat az elhamarkodott intézkedéseivel. Az adócsalások ellen bevezetett intézkedések akkor lesznek csak igazán hatékonyak, ha célzottak, igazodnak az üzleti gyakorlatokhoz, nem rónak többletterhet az adóhatóságokra, preventív jellegűek és biztonságosak.</p><br />

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy mester szak (Levelező)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adócsalás, adóelkerülés, ÁFAM irányelv, áfarés, BEPS, EKÁER, KÖTA, online pénztárgép, online számla
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:25
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:29

Actions (login required)

Tétel nézet