Az adóelkerülések visszaszorításásra irányuló hazai és nemzetközi törekvések

Tóth Sarolta (2020) Az adóelkerülések visszaszorításásra irányuló hazai és nemzetközi törekvések. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Tóth_Sarolta.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Szakdolgozat_Tóth_Sarolta_összegzés.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (97kB)

Absztrakt (kivonat)

Aszakdolgozati témaválasztásom fő oka, hogy munkám során közelről ismerhettemmeg az adóelkerülés visszaszorítására irányuló magyar törekvéseket. A három főintézkedés közül kettő bevezetését követően az elsők között kellett alkalmaznoma szabályozás által leírtakat.Afő téma taglalása előtt fontosnak tartottam a fogalmak tisztázását, hogy melyeka lényeges különbségek az olyan meghatározások között, mint adótervezés,adócsalás, adóelkerülés. Számadatok segítségével szemléltetem az adóelkerülésés az áfarés mértékét az Európai Unió területén. Ezeket az adatokat szekunderkutatással kaptam, melynek alapját uniós statisztikák szolgáltatták. Azinformációk értékelése során láthatjuk, hogy Magyarország értékei javulótendenciát mutatnak, így arra a következtetésre juthatunk, hogy hatékonyan lépfel az adóelkerülés ellen. Az intézkedések kifejtése előtt röviden ismertetem akét csalások által leginkább érintett adónemet, az általános forgalmi adót és atársasági adót, kiegészítve őket a káros adózási gyakorlatok bemutatásával. Alegelterjedtebb körhintacsalást ábrával is szemléltetem.Azadóelkerülés nem csak Magyarországot, és nem csak az Uniót érinti, hanem egyglobális probléma, amely a 2008-as gazdasági világválság után lett igazánközponti kérdés. Mielőtt megismernénk a hazai szabályozásokat, elengedhetetlen,hogy szót ejtsünk először a globális szinten javasolt intézkedésekről. A G20-akkérésére az OECD által kidolgozott BEPS akcióterv a multinacionális vállalatokáltal használt káros adóalapcsökkentő és nyereségátcsoportosító technikák ellennyújt iránymutatást az országoknak. 15 pontban határozták meg, hogy mikéntléphetnek fel a káros adózási gyakorlatok ellen a világ országai. A BEPS csomagáltal elért eredmények magukért beszélnek, de a digitális gazdaság okoztaadóztatási problémák kezelésére további javaslatok is szükségesek, melyekre azOECD hosszú távú, konszenzuson alapuló megoldással kíván előállni 2020 végére.AzEurópai Unió egy sajátos gazdasági környezet, így saját intézkedésekre vanszükség. 2017-ben az uniós országok 137 millió eurótól estek el az áfakieséskövetkeztében, amely azt mutatja, hogy sürgetőek a teljeskörű reformok. Akülönböző tagállamok különböző adójogszabályainak követése a vállalkozásokszámára is nehézkes. Az Unió ezért egy olyan áfarendszeren dolgozik, melymegszünteti az adókijátszást miközben vállalkozásbarát is egyben. Azadóelkerülések visszaszorítására számos uniós kezdeményezés született, melyekközül azokat említem meg dolgozatomban, melyek véleményem szerint aleglényegesebbek. Az általánosabb hangvételű intézkedések, mint az adózásiszabályok átláthatóságáról szóló csomag, a társasági adózásra vonatkozóakcióterv és az adóelkerülés elleni kezdeményezéscsomag után konkrételképzeléseket részletezek. Ilyen például a közös összevont társasági adóalapratett javaslat, a Single VAT Area nevű akciócsomag vagy az ÁFAM irányelv. Mindezekmellett az Európai Unió tagországai is küzdenek a digitális vállalatokmegadóztatási kérdéseivel. Ezért 2018. március 21-én a Bizottság intézkedéseketjavasolt annak biztosítása érdekében, hogy az olyan vállalatok is, mint aGoogle vagy a Facebook, méltányosan megfizesse az adót. 2014-benaz online pénztárgépek bevezetésével elindult Magyarországon a gazdaságfehérítésének online korszaka. Ezt követte 2015-ben az Elektronikus KözútiÁruforgalomi Ellenőrző Rendszer elindítása. Csak ez a két intézkedés az elsőkét évében összesen több mint százmilliárdot hozott az államkasszának.Sikerességük az összetett, jól átgondolt szabályozásnak is köszönhető, melyeketkülön alfejezetekben taglalok. Az EKÁER esetében saját példát felhasználvamutatok be egy esetet, mikor nehézkes az igen szigorú szabályozás betartása. Akét intézkedés kiegészítéseként indult el 2018-ban az online számla rendszer,melynek értelmében az adóhatóság felé online módon kell továbbítani arendeletben előírt számlák adattartalmát. Hatékonyságukat mi sem bizonyítjajobban, hogy az áfarés és az adóelkerülés mértéke is csökkent a bevezetésükóta. Mindegyik intézkedésnél meg van annak a lehetősége, hogy a szabályozásbővítésre kerül, és egyre több számla, egyre több adóalany esik a kötelezettségekalá.Dolgozatomfő konklúziója, hogy csak együttes, egységes fellépéssel lehet visszaszorítaniaz adóelkerülést. Amennyiben egy uniós tagállam nem igazodik a többi országhoz,akkor károsíthatja is a többi államot úgy, hogy magához vonzza a vállalatokataz elhamarkodott intézkedéseivel. Az adócsalások ellen bevezetett intézkedésekakkor lesznek csak igazán hatékonyak, ha célzottak, igazodnak az üzletigyakorlatokhoz, nem rónak többletterhet az adóhatóságokra, preventív jellegűekés biztonságosak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy mester szak (Levelező)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adócsalás, adóelkerülés, ÁFAM irányelv, áfarés, BEPS, EKÁER, KÖTA, online pénztárgép, online számla
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:25
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:29

Actions (login required)

Tétel nézet