A működési kockázat szerepe a banki kockázatkezelésben

Horváth Natália (2020) A működési kockázat szerepe a banki kockázatkezelésben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (234kB)
	PDF Összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (238kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatomban a működési kockázat banki kockázatkezelésben betöltött szerepét vizsgáltam. Az elméleti bevezető után áttekintettem a működési kockázathoz kapcsolódó szabályozási sajátosságokat, illetve a számszerűsítésével kapcsolatos nehézségeket.
A dolgozat fő fejezetében egy tartalomelemzést, illetve egy kvalitatív elemzést végeztem el. A dolgozatban tíz kiválasztott bank kockázati jelentését, illetve különböző számszerűsített adatait vizsgáltam 2008 és 2018 között. A dolgozatomban kiemelkedő szerepe volt a intézményméretnek, a bankok kiválasztása során öt darab kicsi, illetve öt darab nagy bankot választottam. A kutatásom középpontjában a bankméret működési kockázati keretrendszerre, illetve tőkekövetelményre gyakorolt hatása állt.A dolgozat elkészítése során három hipotézist fogalmaztam meg, a kutatásom során ezekre kerestem a választ.Az első hipotézisem az intézményméret és a működési kockázatkezelés fejlettsége közötti pozitív kapcsolatot feltételezi. A hipotézisre egy tartalomelemzés elvégzésével kerestem a választ.A tartalomelemzés segítségével két kutatást végeztem el, az egyik a tartalmi vizsgálat a másik a minőségi vizsgálta volt.A tartalmi elemzés esetében a kérdések mindegyike a működési kockázati keretrendszerrel kapcsolatos fejlettségre vonatkozott. Az eredmények számszerűsítésére megalkottam a Működési kockázat közzétételi indexet (MKI).A minőségi vizsgálat során arra kerestem a választ, hogy a bankok éves kockázati jelentései mennyiben felelnek meg a felügyeleti elvárásoknak. A minőségi vizsgálat számszerűsítésére a Minőségi indexet (MI) alkalmaztam, a feltett kérdésekre a választ háromtagú skálán értékeltem.A kockázati riportok elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy az általam vizsgált két mutató (MKI és MI) és az intézményméret között nincs szoros kapcsolat, vagyis kijelenthető, hogy az intézményméretnek nincs hatása arra, hogy a bankok kockázati jelentései mennyit foglalkoznak a működési kockázatokkal. A fentiek alapján az első hipotézisemet elvetem, a vizsgált kockázati riportok és szempontok alapján nem mutatható ki szignifikáns kapcsolat az intézményméret és a működési kockázatkezelési rendszer fejlettsége között.A második hipotézisem szerint a nagyobb intézmények arányaiban nagyobb tőkét allokálnak a működési kockázataikból eredő veszteségek fedezésére. A dolgozatban a hipotézisem igazolására a korreláció vizsgálat, illetve a lineáris regresszió módszerét alkalmaztam. A két változó, melyre a korrelációt kiszámoltam az intézményméret és a működési kockázat súlya a teljes tőkekövetelményben, a lineáris regresszió során pedig azt vizsgáltam, melyek azok a változók, amelyek hatással vannak a működési kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény súlyának alakulására.A két változó (intézményméret, működési kockázat súlya a teljes tőkekövetelményben) közötti korreláció mértéke mindössze 0,176, vagyis a kapcsolat a két változó között gyenge, szignifikáns kapcsolat nem mutatható ki.A lineáris regressziós modell létrehozásával azt vizsgáltam, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják a működési kockázatra allokált tőke nagyságát, az egyik magyarázó tényező a bank mérete volt.
A lineáris regressziós modell eredménye alapján 2008-ban a bank méretének is volt magyarázó ereje, 2018-ra ez azonban megváltozott, és legnagyobb magyarázóereje a hitelállomány alakulásának volt.Az eredmények alapján elmondható, hogy a tíz éves átlagot nézve nem igaz, hogy a nagyobb intézmények arányaiban nagyobb tőkét allokálnak a működési kockázataikból eredő veszteségek fedezésére, melyet a korreláció eredménye is alátámaszt. A lineáris regresszió alapján azonban szembetűnő, hogy csak a 2008-as évet vizsgálva az intézményméretnek van hatása a működési kockázatra allokált tőke súlyára, 2018-ra azonban már nem került be magyarázó változóként a bank mérete a regressziós modellbe.Összességében a második hipotézist elvetem, vagyis nem igaz, hogy a nagyobb intézmények arányaiban nagyobb tőkét allokált a működési kockázatból eredő veszteségek fedezésére.A harmadik hipotézisem szerint a kockázatra irányuló figyelem kisebb, mint amekkorát a tőkekövetelményben betöltött szerepe indokolna.A hipotézist a működési kockázat tőkeszükségletben betöltött súlya alapján vizsgáltam. Az elemzésem szerint a működési kockázat tőkekövetelményben betöltött súlya átlagosan 13 százalék, a hitelezési kockázat után a második legnagyobb kockázattípus, amelyre a bankok tőkét allokálnak. A hipotézisem tehát, miszerint a működési kockázatra irányuló figyelem kisebb, mint amekkorát a kockázattípus tőkekövetelményben betöltött szerepe indokolna igaz.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bankszektor, intézményméret, működési kockázat, operational risk, tőkekövetelmény
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:23
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:17

Actions (login required)

Tétel nézet