Középvállalkozások munkahelyi képzései

Sipos Réka (2020) Középvállalkozások munkahelyi képzései. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Záródolgozat_Sipos_Réka_DFC2HN_PSZK_GM_FOSZK_KKV szakirány_levelező.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF FOSZK_OF_Sipos_Réka_DFC2HN.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (194kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>A harmadik évezred elején, az ipar 4.0 érájában egyre elterjedtebbé válik az infokommunikációs eszközök használata a mindennapi életünk során, a magán és a munkahelyi szférában egyaránt. Ez a korszakváltás érezteti hatását a képzés és oktatás számos területén és két irányból készteti fejlesztésre a vállalkozásokat - a munkavállalói elvárások által és a tudásalapú társadalom igényei által életre hívott elektronikus képzési formákban. Napjainkban, ha egy vállalkozás növelni szeretné versenyképességét, vagy a vállalati hatékonyságát szeretné javítani, akkor több lehetséges eszköz mellett kifizetődő stratégia lehet invesztálni a humántőkébe és a képzések fejlesztését választani megoldásul. A magyar középvállalkozások kétharmada már támogatja a munkahelyi képzéseket, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy piaci pozíciójukat megerősítsék, növekedjenek, majd nagyvállalattá váljanak. A KKV-k döntő többsége egyaránt alkalmaz külső és belső oktatót vagy trénert a képzési vagy fejlesztési céljainak eléréséhez, átlagosan közel fele-fele arányban. Elsősorban konferenciák, csapatépítő programok, az önismereti/képességfejlesztő tréningek és szemináriumok/előadások hallgatása útján kívánják fejleszteni a munkavállalók tudásbázisát. A koronavírus (Covid-19) miatt beálló változó gazdasági környezet egyaránt érinti a munkavállalókat és vállalkozásokat, mely kihatással van a munkahelyi képzésekre is. Várhatóan a rövidtávú munkahelyi képzési trendek eltérést mutatnak majd a járvány előtti időszakhoz képest abból kifolyólag, hogy a személyes kontaktus elkerülése sok esetben alapjaiban változtatja meg a képzési formák palettáját. A technológiai, időbeli és térbeli faktorral növelt változók mellett úgy kell választani a képzési lehetőségek közül, hogy az kielégítse a vállalkozás igényeit, segítsen elérni a kitűzött fejlesztési célokat, betartva a kormányzati rendeletekben foglalt kritériumokat és az esetlegesen igénybe vett pályázatok kiírásának feltételeit. Mindebből következik, hogy a munkahelyi képzéseken részt vevő munkavállalók, a belső képzést szervező vállalkozások és a felnőttképző intézmények részéről nagyfokú flexibilitás lesz elvárt a jövőben, hogy az igényeket és a lehetőségeket oly módon kapcsolják össze és olyan irányba fejlesszék, ami az adott közegben hatékonyan és eredményesen alkalmazható. Ennek egyik legismertebb és az elmúlt 10 évben egyre elterjedtebb formája az e-learning útján megvalósuló képzés. Az e-learning módszerek és eszközök használata ugyan trendnek nem aposztrofálható a mai magyar középvállalati környezetben, de látható, hogy a terjedése folyamatos, hiszen évről évre újabb szervezetek használják fel ezeket a modern eljárásokat és eszközöket; és várhatóan ez a tendencia gyors növekedést fog mutatni azoknál a vállalkozásoknál, ahol a megváltozott körülményekre újítással és fejlesztéssel kívánnak reagálni.</p><br>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	e-learning, felnőttképzés, kis- és középvállalkozás - KKV, lifelong learning, továbbképzés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:22
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:16

Actions (login required)

Tétel nézet