Középvállalkozások munkahelyi képzései

Sipos Réka (2020) Középvállalkozások munkahelyi képzései. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Záródolgozat_Sipos_Réka_DFC2HN_PSZK_GM_FOSZK_KKV szakirány_levelező.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF FOSZK_OF_Sipos_Réka_DFC2HN.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (194kB)

Absztrakt (kivonat)

Aharmadik évezred elején, az ipar 4.0 érájában egyre elterjedtebbé válik az infokommunikációseszközök használata a mindennapi életünk során, a magán és a munkahelyiszférában egyaránt. Ez a korszakváltás érezteti hatását a képzés és oktatásszámos területén és két irányból készteti fejlesztésre a vállalkozásokat - amunkavállalói elvárások által és a tudásalapú társadalom igényei által életrehívott elektronikus képzési formákban. Napjainkban, ha egy vállalkozás növelniszeretné versenyképességét, vagy a vállalati hatékonyságát szeretné javítani,akkor több lehetséges eszköz mellett kifizetődő stratégia lehet invesztálni ahumántőkébe és a képzések fejlesztését választani megoldásul. A magyarközépvállalkozások kétharmada már támogatja a munkahelyi képzéseket, amihozzájárulhat ahhoz, hogy piaci pozíciójukat megerősítsék, növekedjenek, majdnagyvállalattá váljanak. A KKV-k döntő többsége egyaránt alkalmaz külső ésbelső oktatót vagy trénert a képzési vagy fejlesztési céljainak eléréséhez,átlagosan közel fele-fele arányban. Elsősorban konferenciák, csapatépítőprogramok, az önismereti/képességfejlesztő tréningek és szemináriumok/előadásokhallgatása útján kívánják fejleszteni a munkavállalók tudásbázisát. Akoronavírus (Covid-19) miatt beálló változó gazdasági környezet egyaránt érintia munkavállalókat és vállalkozásokat, mely kihatással van a munkahelyi képzésekreis. Várhatóan a rövidtávú munkahelyi képzési trendek eltérést mutatnak majd ajárvány előtti időszakhoz képest abból kifolyólag, hogy a személyes kontaktuselkerülése sok esetben alapjaiban változtatja meg a képzési formák palettáját. Atechnológiai, időbeli és térbeli faktorral növelt változók mellett úgy kellválasztani a képzési lehetőségek közül, hogy az kielégítse a vállalkozásigényeit, segítsen elérni a kitűzött fejlesztési célokat, betartva akormányzati rendeletekben foglalt kritériumokat és az esetlegesen igénybe vettpályázatok kiírásának feltételeit. Mindebből következik, hogy a munkahelyiképzéseken részt vevő munkavállalók, a belső képzést szervező vállalkozások ésa felnőttképző intézmények részéről nagyfokú flexibilitás lesz elvárt a jövőben,hogy az igényeket és a lehetőségeket oly módon kapcsolják össze és olyanirányba fejlesszék, ami az adott közegben hatékonyan és eredményesenalkalmazható. Ennek egyik legismertebb és az elmúlt 10 évben egyre elterjedtebbformája az e-learning útján megvalósuló képzés. Az e-learning módszerek éseszközök használata ugyan trendnek nem aposztrofálható a mai magyarközépvállalati környezetben, de látható, hogy a terjedése folyamatos, hiszenévről évre újabb szervezetek használják fel ezeket a modern eljárásokat éseszközöket; és várhatóan ez a tendencia gyors növekedést fog mutatni azoknál avállalkozásoknál, ahol a megváltozott körülményekre újítással és fejlesztésselkívánnak reagálni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	e-learning, felnőttképzés, kis- és középvállalkozás - KKV, lifelong learning, továbbképzés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:22
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:16

Actions (login required)

Tétel nézet