Magyarországi startup vállalkozások és az ökoszisztéma működése

Halmos Mátyás (2020) Magyarországi startup vállalkozások és az ökoszisztéma működése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Magyarországi startup vállalkozások és az ökoszisztéma működése-Halmos Mátyás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (966kB)
	PDF BA_TO_Halmos_Mátyás_a3uunk.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (424kB)

Absztrakt (kivonat)

<p><p> Az elméleti hátteret és a kutatásomat egybevetve, egy nagyon komplex, de talán még mindig  tapasztalatlan ökoszisztémáról beszélünk, megvannak a példaképek, ahogy lennie kell és többször is megjelentek a dolgozatomban vagy az elméleti részben, vagy az interjúk során mindenki megemlítette őket, mert ha ők nem lennének és az utótevékenységük, itt gondolok arra, amit a startup fázis után tettek és a mai napig tesznek az ökoszisztémáért, talán Magyarország nem lenne a mostanihoz képest, egyáltalán a startup világ térképén. Mellettük megvannak azok a meghatározó személyek, szereplők, akik rengeteget hozzátesznek, hogy ez az ökoszisztéma fejlődjön, akiket például az egyik interjúalanyom is említett a teljesség igénye nélkül: Miskolczi Csaba, Hild Imre, Záboji Péter, Kovács Péter, Kádas Péter és Turcsán Tamás Péter. Az elméleti hátteret figyelembe véve, a szereplőink megvannak, léteznek, az persze még kérdéses, hogy milyen minőségben képviselik azt a szerepet, amit magukra vállaltak. Az állam látja a fantáziát ezekben az innovatív kis vállalkozásokban és magában az ökoszisztémában. Megalakult 2018-ban az Innovációs és Technológiai Minisztérium Palkovics László vezetésével, akinek cégvezetésben bőven van tapasztalata és piacismerete is, például 2000-ben neki ítélte egy szakmai bizottság a MOSZ, azaz a Menedzserek Országos Szövetsége által alapított Az év fiatal menedzsere díjat. Vannak programok, amik segítik az ökoszisztémát, de nagy arányban csak tőkével vagy adókedvezményekkel. A 2008-as kezdetekhez képest jelenleg a startupok helyzete abból a szempontból sokkal könnyebb, mint a kezdetekkor, hogy akkor egy zárt piacról beszélhettünk nagyon kevés szereplővel, aki startup volt még talán ő sem tudta, hogy az. Elkezdődött a kommunikáció a szereplők között, látták a külföldi példákat, nőtt és fejlődött az ökoszisztéma és ma már sokkal könnyebben pénzhez lehet jutni, akár csak egy jó ötlettel. Régiós szinten egy elég aktív ökoszisztémáról beszélhetünk, Budapesti fókusszal. Tőkebőség jellemzi, nemzetközi standardokhoz képest túl sok Európai Uniós és állami finanszírozás, ami egészségtelenné teheti a tőkeszerkezetet és a piacot. Hild Imre véleménye szerint ez a fajta pénzbőség, ami az elmúlt pár évben jellemzi a magyar ökoszisztémát, elkényelmesíti a startupokat és az elkényelmesedett alapítók nem akarnak igazán vállalkozni, kockázatot vállalni, ami a közismert definíciók közül az innováció, mint fogalom után, a legtöbbet elhangzott tulajdonság, amivel illetik ezt a típusú vállalkozást. Innováció és kockázat nélkül nincs startup. Turcsán Tamás Péter és Pistyur Veronika is hasonlóan gondolkozik, szerintük ettől nem tud egészséges lenni az ökoszisztéma minden eleme, ha túl sok az állami pénz, mivel nem ez lenne az állam elsődleges feladata. Az egyetemek a véleményem szerint nagyon jó irányba haladnak. Látszódnak a kezdeményezések és a próbálkozások. Én magam is tapasztaltam, hogy meg vannak hívva külső eladók, akik már vezettek céget, így ismertem meg Kovács Pétert, a Global Startup Awards és a Startup Safari Budapest társalapítóját, aki jelenleg a külső konzulensem és majdnem 3 évet dolgoztunk együtt. Ez az, amit hangsúlyoztak az interjúalanyaim is, hogy életszagúnak kell lennie az oktatásnak külső előadók meghívásával vagy esettanulmányok tanulmányozásával. A döntéshozók az irányt még keresik, de vannak előttük komoly példák, jógyakorlatok, hogy milyen mintát lehetne követni, akár Izrael, ahol 10 év alatt felépült egy olyan ökoszisztéma, amely zúdítja magából a jobbnál jobb innovatív vállalkozásokat és az állam csak minimálisan avatkozik bele a piacba. Szingapúr az egyik legjobb a nemzetközi kapcsolatok építésében. Skandinávia, ahol a legjobb mentorok tanítják, piac működését. A legtöbb sikeres ország/régió megtalálta az erősségét és a saját identitását, azt gondolom Magyarországon ez nagyon fontos lenne. Miben vagyunk jók? A véleményem szerint, ha erre a kérdésre választ kapunk, akkor választ tudunk adni arra, milyen ez a hazai ökoszisztéma és milyen irányba, hogyan tudjuk fejleszteni. A jelenlegi járvány helyzet hátasa valószínűleg nagyobb aktivitást fog eredményezni, az életképesek életben fognak maradni ezek a válság helyzetek őket fejlesztik, megtanulnak túlélni, hisz a legutóbbi válság során is több sikeres startup indult el, a kevésbé életképesek, akiket leginkább a támogatás motivál, azok vagy feladják a harcot, vagy csak lassabban fognak fejlődni. Az állami szereplők is biztosan erősödni fognak és ez még inkább torzíthatja a piacot, mert egy piaci szereplő még kevésbé fog tudni versenyezni állami szereplők által végzett a földtől és a piactól elrugaszkodott értékelésekkel. Pistyur Veronika is említette, hogy egy vállalkozni vágyó startupnak ez azért nem érdeke hosszútávon, mert ha szeretne egy következő körös befektetést, amit már piaci szereplőtől szeretne bevonni, ahol a tőke mellett tudást is kaphat, akkor óriási problémái lehetnek, hiszen adott esetben még ekkor sem tart ott a cége, ahová az első körös befektetésnél értékelték. Az egészségügy, biotechnológia, azok a fejlesztő csapatok, akik segítik, hogy nagyobb vállalatok online tudjanak működni és az e-kereskedelmet is, biztosan pozitívan érintheti ez a helyzet. V4, mint startup ökoszisztéma, amíg versenytársai egymásnak gazdasági szempontból Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, addig valószínűleg ez a régió nem fog tudni harmonikusan együttműködni, amíg csak organikusan mennek a próbálkozások, a találkozók szervezése és nincsen rendszer benne, addig nehezen lehet kivitelezni, hogy ezek az ökoszisztémák szorosabban együttműködjenek. Valószínűleg egyelőre nincsen szándék politikailag, hogy ez a régió egységként definiálja magát, pedig lehetséges lenne megteremteni.</p><br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	innováció, ökoszisztéma, piacműködés, startup, technológia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:22
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:16

Actions (login required)

Tétel nézet