Nemi alapú diszkrimináció a munkaerőpiacon

Boór Bettina (2020) Nemi alapú diszkrimináció a munkaerőpiacon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BOÓR_BETTINA_FT6LZO_SZAKDOLGOZAT_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_TO_BOÓR_BETTINA_FT6LZO.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (545kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>A szakdolgozatom fő témájának a nemi alapú diszkriminációt választottam, ahol célom volt feltérképezni a munkavállalói és munkáltatói oldal vonatkozásában a hazai diszkriminációs helyzetet. A diszkrimináció széles körben elterjedt jelenség a világ minden pontján, ezért fontosnak tartottam a helyzet közelebbről való megismerését. A dolgozat kezdéseként részletesen kifejtettem a diszkrimináció fogalmát és annak megjelenési formáit. A dolgozat folytatásban a nőket súlytó diszkriminációt taglalom, amit három fő csoportra bontok. Először a nők munkakörben megjelenő diszkriminációt, majd a bérdiszkriminációt és végezetül a családanyákat érő hátrányos megkülönböztetést vizsgálom a szakirodalmak segítségével, amelyek megismerésére nagy hangsúlyt helyeztem. Ezt követően bemutatom a diszkrimináció mérési módszereit és a hátrányos megkülönböztetés enyhítésére szolgáló eszközök tárházát. Végül a dolgozat záró fejezetében egy saját primer kutatást készítettem, kevert módszertant alkalmazva. A primer és szekunder kutatásom alapján különböző kérdésekre kerestem a választ.</p><p>Lehetséges, hogy a külső diszkriminációs hatásokon kívül esetleg vannak rejtett belső hatások is, amik a munkavállaló nőket érik a karrierjük során?</p><p>Mi az oka annak, hogy akár magasabb végzettséggel rendelkező nők hátrányból indulnak a munkaerőpiacon férfi társaikhoz képest? </p><p> <span style="font-size: 0.9375rem;">Van olyan momentuma a diszkriminációnak, ahol még megállítható vagy visszafordítható folyamat? </span></p><p>Mekkora szerepe a HR szakembereknek a diszkrimináció kialakulásában?</p><p>Primer kutatásom eredményei a szakirodalomban olvasottakat többségben alátámasztották, habár a kutatás során egy hipotézis elutasításra került. A kutatás eredményei alapján megállapítható tény, hogy a hazai munkaerőpiacon a női munkavállalókat éri a legnagyobb mértékben diszkrimináció. Kutatásom rávilágított, hogy a szervezeti hierarchiában való előrébb jutás sokkal nehezebb a nők számára, még a magasabb végzettség ellenére is. Ennek oka az „üvegplafonnak” nevezett gát, amivel egyrészről külső behatások, másrészről pedig belső önértékelési problémák miatt kerülnek szembe az egyének. Az eredmények alapján az „üvegplafon” fogalmát a hazai munkavállalók nagy része nem ismeri. A fogalommal kapcsolatos válaszokból kiderült, hogy az „üvegplafon” nem csak nőket érintő jelenség. A nők munkaerőpiaci megkülönböztetése nemcsak a ranglétrán való előrébb jutási lehetőségekben jelentkezik, hanem a bérezésben is. Ezt a fajta megkülönböztetést nevezzük bérdiszkriminációnak. A kutatásomból kiderül, hogy nők kiválasztás során sokszor feltett családalapítással kapcsolatos „tiltott kérkedés” munkavállalói szempontból nagy jelentőséggel bír, mivel a munkaképes nők nagy része 30 év alatt szeretne gyermeket vállalni, ezzel ideiglenesen elhagyva a munkaerőpiacot. </p><p>A kutatási eredmények kiértékelése után javaslatokat fogalmaztam meg a diszkrimináció enyhítési módszereivel kapcsolatban.</p><br>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bérdiszkrimináció, diszkrimináció, hátrányos helyzet, munkaerőpiac, nemi diszkrimináció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:20
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:11

Actions (login required)

Tétel nézet