A pénzügyi szektor aktivitása a hazai startup ökoszisztémában

Szatmári Péter (2020) A pénzügyi szektor aktivitása a hazai startup ökoszisztémában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_SzatmariPeter_2020-05-18_vegleges.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Június 30.. Download (2MB)
	PDF OTP_titkositasi kerelem_AKLQ9T.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (293kB)
	PDF SZTK_TO_SZATMÁRI_PÉTER_AKLQ9T.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Június 30.. Download (935kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>A startupok a leggyorsabban fejlődő vállalkozások, melyek a gazdaság motorjai lehetnek. Ahhoz, hogy egy startup vállalkozás sikeres legyen, nem elég egy zseniális ötlet, egy piaci rés felismerése, kell egy jó csapat, képesnek kell lenni a folyamatos megújulásra, sorozatos akadályokon kell túllendülni, nagy biztonsággal kell alkalmazni a digitális környezetet.<b><i></i></b></p> <p>A Kormány szintén felismerte a startupok jelentős gazdasági potenciálját, és azt, hogy kiaknázásában nagyon fontos az állam szerepe. Ennek eredményeképpen 2016 szeptemberében megtárgyalta és elfogadta a Magyarország Digitális Startup Stratégiáját, melyben hitet tett a teljes hazai startup ökoszisztéma fejlesztése és támogatása mellett. Ezen belül fejleszteni kívánja a startup ökoszisztéma öt pillérét, a vállalkozói szellemet, a vállalkozói kompetenciákat, az együttműködés kultúráját, a támogató üzleti környezetet és a finanszírozási forrásokat. </p> <p>A startup egy magas kockázatú tevékenység. Évente több ezer startup vállalkozást hoznak létre, de csak keveseknek jut igazi siker, a többség elbukik. Hiába van egy jó ötlet, arról is meg kell bizonyosodni, hogy ez az ötlet piacképes, vagyis van rá igény. Nem elég, ha valaki jó szakember, aki kitalálja és fejleszti az ötletet, kell a csapatba egy üzletember is, aki a vállalkozás vezetői feladatait ellátja. Fontos a digitális világban való eligazodás is. Azután kell némi tőke, amivel a fejlesztést, a piacra jutást lehet fedezni, és kell kellő bátorság a kockázatvállaláshoz is.</p> <p>Egy startup életciklusa során változnak a prioritások, hogy mikor mely feltétel biztosítása a legfontosabb, mikor milyen forrásokból tudja fedezni a tevékenységét. A korai fázisokban a 3F források, a magvető tőke, a pályázatok, esetleg a közösségi finanszírozás fedezheti a pénzigényt, de ebben a szakaszban van leginkább szüksége a vállalkozásoknak az inkubátorokra és akcelerátorokra. Az üzleti angyalok, gazdag és tapasztalt magánbefektetők, legtöbbször nem csak magvető tőkét biztosítanak, hanem inkubátorok és/vagy akcelerátorok is. A Jeremie-programot az Európai Bizottság mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására indította el 2007-ben. Magyarországon 2009-ben juthattak először ehhez a hitelhez a startupok. Az elmúlt időszakban ez a forma adta a tőkekihelyezések legnagyobb részét, közel 70%-át.</p> <p>A vállalkozások későbbi fázisában a kockázatitőke és a magántőke (fejlesztőtőke) válik meghatározó pénzügyi forrássá, de ebben a szakaszban már megjelenik a banki hitel is. 2010 előtt a közép-kelet-európai régióban, így Magyarországon is a kockázati tőke első sorban a kivásárlásokra összpontosított, sem mint a KKV-k támogatására. Később jelentősen megnőtt az élettudományok, az orvostudomány, a gyógyszerkutatás, valamint a számítógép- és fogyasztási-elektronika, valamint a kommunikáció támogatása.</p> <p>A nagy bizonytalanság miatt a bankok hitelezési készsége a startupok felé nagyon alacsony. A kezdő vállalkozások hitelhez jutását az államilag támogatott hitelkonstrukciók, valamint a garanciaalapok könnyítik meg.</p> <p> </p> <p>A kereskedelmi bankok startup ökoszisztémában betöltött szerepét kvalitatív kutatásmódszertan alkalmazásával vizsgáltam, szakértői interjú formájában. A vizsgálat során félig strukturált kérdéssorokkal dolgoztam, azaz előre meghatározott interjú szerint megfogalmazott kérdésekre a válaszadók a saját szavaikkal és tetszés szerint válaszolhattak. A résztvevők kiválasztása nem statisztikai alapon történt, hanem a várható válaszok időszerű és informatív volta határozta meg. Tekintettel arra, hogy a magyar kereskedelmi pénzintézetek közül az OTP Bank, az MKB Bank és a K&H Bank ígérkezett a legaktívabbnak a startup ökoszisztémában, ezeknek a pénzintézeteknek, illetve az ezen pénzintézetekhez tartozó programok egy-egy képviselőjét kerestem meg válaszadásra.</p> <p>A bankok 2016-ban és 2017-ben alakították ki új szervezeti egységeiket és hirdették meg első programjaikat a hazai és nemzetközi startup ökoszisztémában. Az OTP Bank és a K&H Bank saját belső szervezeti rendszerükbe, azon belül is jellemzően a stratégiai döntésekért, vagy a fejlesztésekért felelős területekhez integrálták innovációs központjaikat, míg az MKB Bank létrehozta az MKB Inkubátor Kft-t az MKB Fintechlab működtetéséhez. A szervezeti felépítés részben a kitűzött célokhoz igazodott. Az OTP LAB kialakításánál szempont volt, hogy létrejöjjön egy belső innovációs tanácsadó és szolgáltató partner. Az MKB Fintechlabnak kezdetben két „ügyfele” volt: a bank és a startup, és egyenlő módon próbáltak értéket teremteni mindkettőnek. Ez mára megváltozott, s jelenleg azt tartják szem előtt, miként tudják beintegrálni a legjobb, legújabb technológiákat a bankon belüli folyamatokba. A K&H Bank esetben az látszik, hogy a Start it @K&H belső folyamatait elsődlegesen - ha nem is kizárólagosan -, a startup vállalkozásokat támogató inkubátorprogram minél hatékonyabb működése érdekében alakították ki. Míg OTP LAB és az MKB Fintechlab esetében tehát a célokat és elvárásokat a bankcsoport céljai alá rendelve fogalmazzák meg, a Start it @K&H inkubátorprogramját deklaráltan társadalmi felelősségvállalási alapokra helyezve hozták létre.</p> <p>Az OTP LAB és az MKB Fintechlab három-, a Start it @K&H program kétlépcsős beválasztási módszert alkalmaz, de mindháromnál az első lépcső egy on-line kérdőív kitöltése, melyben tájékoztatást adnak csapatuk összetételéről, kompetenciákról, tapasztalataikról, projektjeikről és aktuális termékükről. A második és harmadik körben a mentorok, a bank belső munkatársai, vagy egy külső szakértői csoport hozza meg a döntést.</p> <p>A Start it @K&H kimondottan korai fázisban lévő startupok támogatását tűzte ki célul. Kezdetben az MKB Fintechlab is ilyen irányban indult el, de később változtatott a koncepción, és ma már inkább az érettebb vállalkozásokat keresi. Az OTP LAB egy teljesen nemzetközi programban, nem kezdő vállalkozásokkal dolgozik együtt, hanem inkább olyanokkal, akiknek már van piac-kész terméke, illetve már van tapasztalata nagyvállalati együttműködésben.</p> <p>A Start it @K&H és az OTP LAB nem kér részesedést, vagy egyéb pénzügyi hozzájárulást a startupoktól a programjaikban részvételért, ugyanakkor a programnak nem része a tőkebefektetés, mint finanszírozási elem. Az MKB Fintechlabnál az első időszakban a program kötelező eleme volt a tőkebefektetés, a beválasztott vállalkozások mindegyike egy 25.000 eurós befektetésben részesült 5% tulajdonrész ellenében. Ez mára megváltozott.</p> <p>Mindhárom startup-támogató program sikeresnek tartja magát. A siker kritériuma, az innovatív megoldások, a startupok és bank közötti együttműködések, illetve a mentorálások száma hasonló a bankoknál. Az MKB Fintechlab indulása óta 24, az OTP LAB 30 startupot vont be a programjába. A Start it @K&H 2017-ben 13, 2018-ban 22, 2019-ben 25 cég mentorálását végezte.</p> <p>Ma Magyarországon kb. 10 nagyvállalati inkubátor- és akcelerátor program segíti a startup vállalkozásokat. Az inkubátorprogramok esetében a piaci verseny a programok komplexitásában mutatkozik meg. Az érettebb startupoknál már nemzetközi szinten is annyi versenytárs van a piacon, hogy nem elég csak meghirdetni egy-egy akcelerátor programot, hanem a kiírónak bizonyítania kell, hogy az egy értékadó program a vállalkozások számára. A hazai piacon nem a szolgáltatás megszerzése szüli a versenyhelyzeteket, hanem az, hogy mennyire gyorsan és hatékonyan tudják azt integrálni a bankok a rendszerükhöz.</p><br>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bank, bankszektor, finanszírozási alternatívák, inkubátorház(ak), innovációs ökoszisztéma, kockázati tőke, startup, tőkebefektetés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:19
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:06

Actions (login required)

Tétel nézet