A pénzügyi szektor aktivitása a hazai startup ökoszisztémában

Szatmári Péter (2020) A pénzügyi szektor aktivitása a hazai startup ökoszisztémában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_SzatmariPeter_2020-05-18_vegleges.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Június 30.. Download (2MB)
	PDF OTP_titkositasi kerelem_AKLQ9T.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (293kB)
	PDF SZTK_TO_SZATMÁRI_PÉTER_AKLQ9T.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Június 30.. Download (935kB)

Absztrakt (kivonat)

A startupoka leggyorsabban fejlődő vállalkozások, melyek a gazdaság motorjai lehetnek.Ahhoz, hogy egy startup vállalkozás sikeres legyen, nem elég egy zseniálisötlet, egy piaci rés felismerése, kell egy jó csapat, képesnek kell lenni afolyamatos megújulásra, sorozatos akadályokon kell túllendülni, nagybiztonsággal kell alkalmazni a digitális környezetet.A Kormányszintén felismerte a startupok jelentős gazdasági potenciálját, és azt, hogykiaknázásában nagyon fontos az állam szerepe. Ennek eredményeképpen 2016 szeptemberébenmegtárgyalta és elfogadta a Magyarország Digitális Startup Stratégiáját,melyben hitet tett a teljes hazai startup ökoszisztéma fejlesztése éstámogatása mellett. Ezen belül fejleszteni kívánja a startup ökoszisztéma ötpillérét, a vállalkozói szellemet, a vállalkozói kompetenciákat, azegyüttműködés kultúráját, a támogató üzleti környezetet és a finanszírozásiforrásokat. A startupegy magas kockázatú tevékenység. Évente több ezer startup vállalkozást hoznaklétre, de csak keveseknek jut igazi siker, a többség elbukik. Hiába van egy jóötlet, arról is meg kell bizonyosodni, hogy ez az ötlet piacképes, vagyis vanrá igény. Nem elég, ha valaki jó szakember, aki kitalálja és fejleszti azötletet, kell a csapatba egy üzletember is, aki a vállalkozás vezetőifeladatait ellátja. Fontos a digitális világban való eligazodás is. Azután kellnémi tőke, amivel a fejlesztést, a piacra jutást lehet fedezni, és kell kellőbátorság a kockázatvállaláshoz is.Egy startupéletciklusa során változnak a prioritások, hogy mikor mely feltétel biztosításaa legfontosabb, mikor milyen forrásokból tudja fedezni a tevékenységét. A koraifázisokban a 3F források, a magvető tőke, a pályázatok, esetleg a közösségifinanszírozás fedezheti a pénzigényt, de ebben a szakaszban van leginkábbszüksége a vállalkozásoknak az inkubátorokra és akcelerátorokra. Az üzletiangyalok, gazdag és tapasztalt magánbefektetők, legtöbbször nem csak magvetőtőkét biztosítanak, hanem inkubátorok és/vagy akcelerátorok is. AJeremie-programot az Európai Bizottság mikro-, kis- és középvállalkozásoktámogatására indította el 2007-ben. Magyarországon 2009-ben juthattak előszörehhez a hitelhez a startupok. Az elmúlt időszakban ez a forma adta atőkekihelyezések legnagyobb részét, közel 70%-át.A vállalkozásokkésőbbi fázisában a kockázatitőke és a magántőke (fejlesztőtőke) válikmeghatározó pénzügyi forrássá, de ebben a szakaszban már megjelenik a bankihitel is. 2010 előtt a közép-kelet-európai régióban, így Magyarországon is akockázati tőke első sorban a kivásárlásokra összpontosított, sem mint a KKV-ktámogatására. Később jelentősen megnőtt az élettudományok, az orvostudomány, agyógyszerkutatás, valamint a számítógép- és fogyasztási-elektronika, valamint akommunikáció támogatása.A nagybizonytalanság miatt a bankok hitelezési készsége a startupok felé nagyonalacsony. A kezdő vállalkozások hitelhez jutását az államilag támogatotthitelkonstrukciók, valamint a garanciaalapok könnyítik meg. Akereskedelmi bankok startup ökoszisztémában betöltött szerepét kvalitatívkutatásmódszertan alkalmazásával vizsgáltam, szakértői interjú formájában. Avizsgálat során félig strukturált kérdéssorokkal dolgoztam, azaz előremeghatározott interjú szerint megfogalmazott kérdésekre a válaszadók a sajátszavaikkal és tetszés szerint válaszolhattak. A résztvevők kiválasztása nemstatisztikai alapon történt, hanem a várható válaszok időszerű és informatívvolta határozta meg. Tekintettel arra, hogy a magyar kereskedelmi pénzintézetekközül az OTP Bank, az MKB Bank és a K&H Bank ígérkezett a legaktívabbnak astartup ökoszisztémában, ezeknek a pénzintézeteknek, illetve az ezenpénzintézetekhez tartozó programok egy-egy képviselőjét kerestem megválaszadásra.A bankok2016-ban és 2017-ben alakították ki új szervezeti egységeiket és hirdették megelső programjaikat a hazai és nemzetközi startup ökoszisztémában. Az OTP Bankés a K&H Bank saját belső szervezeti rendszerükbe, azon belül is jellemzőena stratégiai döntésekért, vagy a fejlesztésekért felelős területekhezintegrálták innovációs központjaikat, míg az MKB Bank létrehozta az MKBInkubátor Kft-t az MKB Fintechlab működtetéséhez. A szervezeti felépítésrészben a kitűzött célokhoz igazodott. Az OTP LAB kialakításánál szempont volt,hogy létrejöjjön egy belső innovációs tanácsadó és szolgáltató partner. Az MKBFintechlabnak kezdetben két „ügyfele” volt: a bank és a startup, és egyenlőmódon próbáltak értéket teremteni mindkettőnek. Ez mára megváltozott, sjelenleg azt tartják szem előtt, miként tudják beintegrálni a legjobb, legújabbtechnológiákat a bankon belüli folyamatokba. A K&H Bank esetben az látszik,hogy a Start it @K&H belső folyamatait elsődlegesen - ha nem iskizárólagosan -, a startup vállalkozásokat támogató inkubátorprogram minélhatékonyabb működése érdekében alakították ki. Míg OTP LAB és az MKB Fintechlabesetében tehát a célokat és elvárásokat a bankcsoport céljai alá rendelvefogalmazzák meg, a Start it @K&Hinkubátorprogramját deklaráltan társadalmi felelősségvállalási alapokrahelyezve hozták létre.Az OTP LABés az MKB Fintechlab három-, a Start it @K&H program kétlépcsősbeválasztási módszert alkalmaz, de mindháromnál az első lépcső egy on-linekérdőív kitöltése, melyben tájékoztatást adnak csapatuk összetételéről,kompetenciákról, tapasztalataikról, projektjeikről és aktuális termékükről. Amásodik és harmadik körben a mentorok, a bank belső munkatársai, vagy egy külsőszakértői csoport hozza meg a döntést.A Start it@K&H kimondottan korai fázisban lévő startupok támogatását tűzte ki célul.Kezdetben az MKB Fintechlab is ilyen irányban indult el, de később változtatotta koncepción, és ma már inkább az érettebb vállalkozásokat keresi. Az OTP LABegy teljesen nemzetközi programban, nem kezdő vállalkozásokkal dolgozik együtt,hanem inkább olyanokkal, akiknek már van piac-kész terméke, illetve már vantapasztalata nagyvállalati együttműködésben.A Start it@K&H és az OTP LAB nem kérrészesedést, vagy egyéb pénzügyi hozzájárulást a startupoktól a programjaikbanrészvételért, ugyanakkor a programnak nem része a tőkebefektetés, mintfinanszírozási elem. Az MKB Fintechlabnál az első időszakban a program kötelezőeleme volt a tőkebefektetés, a beválasztott vállalkozások mindegyike egy 25.000eurós befektetésben részesült 5% tulajdonrész ellenében. Ez mára megváltozott.Mindháromstartup-támogató program sikeresnek tartja magát. A siker kritériuma, azinnovatív megoldások, a startupok és bank közötti együttműködések, illetve amentorálások száma hasonló a bankoknál. Az MKB Fintechlab indulása óta 24, azOTP LAB 30 startupot vont be a programjába. A Start it @K&H 2017-ben 13,2018-ban 22, 2019-ben 25 cég mentorálását végezte.MaMagyarországon kb. 10 nagyvállalati inkubátor- és akcelerátor program segíti astartup vállalkozásokat. Az inkubátorprogramok esetében a piaci verseny aprogramok komplexitásában mutatkozik meg. Az érettebb startupoknál márnemzetközi szinten is annyi versenytárs van a piacon, hogy nem elég csakmeghirdetni egy-egy akcelerátor programot, hanem a kiírónak bizonyítania kell,hogy az egy értékadó program a vállalkozások számára. A hazai piacon nem aszolgáltatás megszerzése szüli a versenyhelyzeteket, hanem az, hogy mennyiregyorsan és hatékonyan tudják azt integrálni a bankok a rendszerükhöz.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bank, bankszektor, finanszírozási alternatívák, inkubátorház(ak), innovációs ökoszisztéma, kockázati tőke, startup, tőkebefektetés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:19
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:06

Actions (login required)

Tétel nézet