Japán mint turisztikai desztináció a 2010-es években, a nemzetközi és a magyar turisták tükrében

Kovács Brigitta (2020) Japán mint turisztikai desztináció a 2010-es években, a nemzetközi és a magyar turisták tükrében. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

PDF Kovács Brigitta_Japán mint turisztikai desztináció a 2010-es években, a nemzetközi és a magyar turisták tükrében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Japán manapság az egyik legkedveltebb távol-keleti desztináció. 2019-ben a Japan National Tourism Organization adatai szerint közel 31,9 millió külföldi látogató érkezett az országba, mellyel az északkelet-ázsiai alrégióban a 2. legnagyobb, az egész Ázsia és Óceánia régióban pedig a 3. legnagyobb nemzetközi látogatószámmal rendelkezik. Ám nem volt ez mindig így. A 2000-es évek elején is még csak néhány millióan érkeztek, főként a közeli országokból. 2013-ban sikerült először átlépniük a mágikus 10 milliót és azóta is megállíthatatlan a növekedés. A 2020-as év, a szakdolgozat elkészültének ideje a Tokyoi Olympiával egy minden korábbinál nagyobb számú turistaérkezést generálhat, az előrejelzések és a japán kormány reményei szerint akár a 40 milliós nemzetközi turistaérkezést is meghaladhatják.[1] Kutatásom célja, hogy a közelgő Olympia mellett a társadalmi, technológiai, gazdasági, természeti, politikai és egyéb okokot feltárhassam, melyek a turistaérkezések számának ilyen nagymértékű növekedéséhez vezethettek. A szakdolgozat első felében a szakirodalom előzetes áttekintése során nemzetközi szinten összegyűjtöm azon tényezőket és változásokat, melyek hatással lehettek a Japánba érkező turistákra, majd saját kutatásom mintavétele alapján vizsgálom az adott tényezők egyenkénti hatását a magyar turistákra. További célja a még kihasználatlan turisztikai erőforrások, vonzerők megtalálása, mellyel a célország tovább növelhetné az érkezések számát. Emellett esetlegesen a fogadóország szempontjából felmerülő nehézségeket is tárgyalnám, melyek az országba érkezők beözönlése miatt generálódtak, köztük a sokszor említett Tokyo-Hiroshima tengely túlterhelődését. Ez alapján a fő kutatási kérdések a következők: Melyek voltak a legfontosabb segítő tényezők a Japánba érkező turisták számának nagymértékű növekedéséhez? Ezek milyen szinten befolyásolták a magyar turistákat? Milyen további lehetőségei és korlátai vannak a turizmus növekedésének a szigetországban? [1] A szakdolgozat 2020. február 2-án készült el, viszont az Olimpiai Bizottság 2020. március 24-én a COVID-19 járvány miatt az Tokyoi Olympiát 2021 nyarára halasztotta (IOC).

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Turizmus Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Duális képzés (BA/BSc)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Japán, Távol-Kelet, desztináció, desztináció-elemzés, olimpia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Brakszatoriszné Jankó Tímea
Rekord készítés dátuma:	2020. Júl. 02. 15:36
Utolsó módosítás:	2020. Szep. 22. 11:21

Actions (login required)

Tétel nézet