Kovács Brigitta (2020) Japán mint turisztikai desztináció a 2010-es években, a nemzetközi és a magyar turisták tükrében. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.
![[thumbnail of Kovács Brigitta_Japán mint turisztikai desztináció a 2010-es években, a nemzetközi és a magyar turisták tükrében.pdf]](http://dolgozattar.uni-bge.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png) |
PDF
Kovács Brigitta_Japán mint turisztikai desztináció a 2010-es években, a nemzetközi és a magyar turisták tükrében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
Absztrakt (kivonat)
Japán manapság az egyik legkedveltebb távol-keleti desztináció. 2019-ben a Japan National Tourism Organization adatai szerint közel 31,9 millió külföldi látogató érkezett az országba, mellyel az északkelet-ázsiai alrégióban a 2. legnagyobb, az egész Ázsia és Óceánia régióban pedig a 3. legnagyobb nemzetközi látogatószámmal rendelkezik. Ám nem volt ez mindig így. A 2000-es évek elején is még csak néhány millióan érkeztek, főként a közeli országokból. 2013-ban sikerült először átlépniük a mágikus 10 milliót és azóta is megállíthatatlan a növekedés. A 2020-as év, a szakdolgozat elkészültének ideje a Tokyoi Olympiával egy minden korábbinál nagyobb számú turistaérkezést generálhat, az előrejelzések és a japán kormány reményei szerint akár a 40 milliós nemzetközi turistaérkezést is meghaladhatják.[1] Kutatásom célja, hogy a közelgő Olympia mellett a társadalmi, technológiai, gazdasági, természeti, politikai és egyéb okokot feltárhassam, melyek a turistaérkezések számának ilyen nagymértékű növekedéséhez vezethettek. A szakdolgozat első felében a szakirodalom előzetes áttekintése során nemzetközi szinten összegyűjtöm azon tényezőket és változásokat, melyek hatással lehettek a Japánba érkező turistákra, majd saját kutatásom mintavétele alapján vizsgálom az adott tényezők egyenkénti hatását a magyar turistákra. További célja a még kihasználatlan turisztikai erőforrások, vonzerők megtalálása, mellyel a célország tovább növelhetné az érkezések számát. Emellett esetlegesen a fogadóország szempontjából felmerülő nehézségeket is tárgyalnám, melyek az országba érkezők beözönlése miatt generálódtak, köztük a sokszor említett Tokyo-Hiroshima tengely túlterhelődését. Ez alapján a fő kutatási kérdések a következők: Melyek voltak a legfontosabb segítő tényezők a Japánba érkező turisták számának nagymértékű növekedéséhez? Ezek milyen szinten befolyásolták a magyar turistákat? Milyen további lehetőségei és korlátai vannak a turizmus növekedésének a szigetországban? [1] A szakdolgozat 2020. február 2-án készült el, viszont az Olimpiai Bizottság 2020. március 24-én a COVID-19 járvány miatt az Tokyoi Olympiát 2021 nyarára halasztotta (IOC).
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
Tanszék
Turizmus Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | Japán, Távol-Kelet, desztináció, desztináció-elemzés, olimpia |
| SWORD Depositor: | Archive User |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Brakszatoriszné Jankó Tímea |
| Rekord készítés dátuma: | 2020. Júl. 02. 15:36 |
| Utolsó módosítás: | 2020. Szep. 22. 11:21 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
