A duális képzés megvalósítása, külföldi gyakorlatok bevezetése a veszprémi "SÉF" iskolában

Végh Dávid (2020) A duális képzés megvalósítása, külföldi gyakorlatok bevezetése a veszprémi "SÉF" iskolában. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat.pdf] PDF
Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A korosztályi sajátosságok változnak, ahogy szinte minden körülöttünk. Az általános iskolai évek alatt arra készülünk, hogy szakmát szerezhessünk, és megtaláljuk azt mely számunkra érdekes, kihívást jelent, adott esetben a hobbink is egyben. Elmondható, hogy az általános iskolai évek befejeztével nem áll még készen senki arra, hogy efelől döntsön, készen álljon meghozni élete meghatározó lépését, hiszen jóllehet elképzeléseink már vannak, de mélységeiben csak akkor látunk bele, ha a megvalósítás útjára lépünk. Tanulmányaim során magam is azt tapasztaltam – a saját korosztályomat tekintve, hogy szülői iránymutatás nélkül nehéz jó döntést hozni. Sok esetben sem a diákok, sem a szülők nem állnak készen erre a feladatra pedig ők rendelkeznek a legtöbb ismerettel, a személyiségjegyeket illetően. Tanárként sokszor tapasztalom, hogy a kilencedik évfolyam első hónapjaiban, megtorpannak a diákok és úgy érzik rosszul döntöttek, mikor ezt vagy azt a szakmát választották. Ebben lehet segítségükre, iránymutatással, a szakma megszerettetésével a tanár. A duális képzésben a diákok valóban már fiatalon bekerülnek abba a környezetbe, ahol a választott szakma mindennapjaiba kapnak bepillantást. Egy olyan környezetbe kerülnek, mely a diákságukat, azt a kamaszkori szabadságot, melyet elképzelnek, megváltoztatja. A felnőttektől azt halljuk, hogy „majd a nagybetűs életben már más lesz”. Melyben valójában már tizenhat éves korukban elkezdődik. Magam részéről támogatom ezt a fajta képzési formát, hiszen nem közvetlenül az iskolából kikerülve csöppenek bele a mindennapokba, hanem folyamatosan tapasztalják meg lépésről lépésre a munka világát. Mennyit kell dolgozni és milyen kemény munkával szerezhető meg az az ösztöndíj, melyet minden hónapban magunkénak tudhatunk.             Intézményünkben tanuló diákok, lehetőséget kapnak a duális képzés keretében nem csak a szakmai tapasztalataikat tudják gyarapítani és elmélyíteni, hanem számos velejáró attitűddel, lehetőséggel lesznek gazdagabbak, melyeket a későbbiekben tudnak igazán hasznosítani. A munkájuk során szükséges és kötelező az idegen nyelv használata. Diákjaink elmondása szerint ez az első pár hét után már olyan természetessé válik, hogy néha egymás között is angolul, németül beszélgetnek. Kultúrát ismernek meg az adott országban. A munkatársakhoz kerülnek közelebb, egy más országbeli, nemzetiségű diákhoz, akivel a gyakorlatot követően is tartják a kapcsolatot. A munka, gyakorlat mellett jövedelemre tesznek szert, mely a belföldön megszerezhető ösztöndíjhoz képest sokkal kedvezőbb. A kint tartózkodás alatt megismerik az adott régiót, vagy épp országot, utaznak, kikapcsolódnak a maguk módján és érdeklődésüknek megfelelően. Hazaérkezésüket követően a záróvizsgára való felkészülést pedig másként kezelik. Céltudatosabbak, önállóak, motiváltabbak. Tanulóinknak több, mint a fele a sikeres záróvizsga letételét követően visszatér a korábbi külföldi gyakorlati helyére, akkor már teljesen önállóan vállal munkát. Nem igénylik a szervezést, a munkavállalást, annak mindennemű hivatalos részét felnőttként intézik. A duális képzés lényege, a kutatásaim során számomra azt igazolja, hogy igyekezzen a tanuló először irányítás mellett, majd teljesen önállóan dolgozni. Először csak részmunkafolyamatokat, majd páros és csoportos munkában dolgozva, megismerni a vendéglátóhelyet, annak környékét, a vendégkört és szépen lassan eljusson gondolkodásában az önállóságnak arra a szintjére, melyet elvárunk egy étteremben, szállodában dolgozó alkalmazottól is. Következtetéseim során rájöttem, hogy a diákok számára fontos, hogy olyan gyakorlati helyet válasszanak, illetve tudják is fogadni őket, ahol tanulmányaikat hasznosítani tudják, egyben fejlődésüket szolgálja. Legyen ez belföldön, vagy külföldön egyaránt tapasztalható, hogy a gyakorlati idő alatt kevés olyan vállalkozással találkozunk, akik valóban foglalkoznak a tanulókkal, és az ott töltött idő alatt nem csak munkára fogják, hanem a hét egy-egy napján egyéni munkatempó szerint tanítják. A külföldi gyakorlatok esetén inkább azt tapasztaltam, hogy tanulóink az idegen nyelvi tudásukat gyarapították és nem a szakmai fejlődésükre koncentráltak. Belföldi munkahelyek esetén kevéssé gyakorolják a nyelvtudást, ezzel szemben, az önálló feladatellátásra készítik fel a diákokat.             A tapasztalatok azt mutatják, hogy a diákok a gyakorlati helyeken, 10 évfolyam második félévétől egészen a záróvizsga megkezdéséig nem jutnak el arra a tudás szintre, mely elegendő lenne a tudások megfelelő méréséhez. Néhány gyakorlati hely munkavállalói létszámát inkább diákokkal kívánja megoldani, és nem rendelkezik olyan mentorral, vagy megfelelő számú szakmai személyzettel, aki a tanulókat tanítaná. Egyes vállalkozásoknál a tulajdonos, vagy üzletvezető, végzettsége, vagy képzettsége miatt kaphat foglalkoztatási engedélyt, ellenben a tanulókkal a munkaidő alatt nem találkozik.             Megoldást jelentene az iskolák, és diákok számára, ha a Kamara szűkítené azon foglalkoztatók számát, akik idő közben túlnőtték a korábban vállalt feladatukat. A 2020 szeptemberétől hatályos új szakképzési törvény rendelkezései szerint a tanulók foglalkoztatását egy új megvilágításba kívánja hozni. Átgondolják a jelenleg engedéllyel rendelkező vállalkozásokkal való együttműködést, illetve új, szempontrendszer alapján kapnának lehetőséget a diákok foglalkoztatására. A szakképzési rendszerben a duális képzőhelyeknek jelentős szerepe van. Abban az esetben van lehetőség komolyabb változtatást elérni, amennyiben nem csak az intézményi szabályozást módosítják, hanem a foglalkoztatás azon részét is, melyben a gazdasági szereplők – hiszen elsősorban az ő érdekükben születtek meg a szakképzési döntések – jogosultságán, hozzáállásán is formálni tudnak. Az újonnan indított Képzési és Kimeneti Követelmények, valamint a szakközépiskolai képzés programtantervei készen állnak. A módosítást a szakma indokolta, vagyis az alapköveket a szakmai képzőhelyek, vállalkozások, bevont szakértőkkel közösen és egyetértésben alkották meg.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Pedagógia Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Közgazdásztanár mesterképzési szak

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: duális képzés, idegennyelv, külföldi gyakorlat, szakképzés, szakmai képzés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Brakszatoriszné Jankó Tímea
Rekord készítés dátuma: 2020. Júl. 02. 13:37
Utolsó módosítás: 2020. Szep. 01. 14:16

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet