Számvitel és egy kiemelt adónem, a társasági adó kapcsolata

Kósa Alexandra (2020) Számvitel és egy kiemelt adónem, a társasági adó kapcsolata. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

[thumbnail of kósa_alexandra_2020máj.pdf] PDF
kósa_alexandra_2020máj.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Záródolgozatomban a számvitel és egy kiemelt adónem, a társasági adó kapcsolatát mutattam be. Ez a kérdéskör véleményem szerint mindig aktuális lesz, hiszen minden évben hoznak újabb jogszabályokat a számvitelt és az adózást illetően. Elméleti megalapozásként áttekintettem a számvitellel és társasági adóval kapcsolatos legfontosabb információkat, majd kifejtettem lényeges kapcsolódási elemeiket. Ezek közül a legfontosabb pont a számviteli elszámolásokkal összefüggésben jellemzően megjelenő társasági adó alapját módosító tételek, melyek közül 13-at találtam. Ezt követően nemzetközi kitekintésként megvizsgáltam a környező európai országokban a társasági adókulcsok mértékét, majd bemutattam Szlovákia adózását, és a hazai alrendszerrel összehasonlítottam. Arra az eredményre jutottam ezzel kapcsolatosan, hogy már az adókulcsot tekintve is Magyarország társasági adózása kedvezőbb a vállalkozások számára, melyet alátámaszt az a tény is, hogy egyre több szlovák társaság jelenik meg hazánkban. Primer kutatásomban a gyakorlati helyem, az ADMIRÁL Kft. ügyfeleinek társasági adózásával kapcsolatban végeztem kutatást. Az elemzés fókusza elsődlegesen az adózás előtti eredményt módosító tételekre irányult. Célom annak kutatása volt, hogy mely korrekciós tételek voltak gyakoriak a vizsgált mintában. Megállapítottam, hogy a legjellemzőbb módosító tételek az értékcsökkenési leírás és a jogerős határozatban megállapított bírság voltak, melyek a vizsgált vállalkozások több, mint 50%-ánál voltak fellelhetők. Tipikus korrekciós tétel volt még a nem a vállalkotási tevékenységgel kapcsolatosan felmerült költségek és ráfordítások összege is. Ezen három tétel a számviteli elszámolásokkal szorosan összefüggésbe hozhatók, ahogy már a harmadik fő pontban is megemlítettem őket. Érvényesített csökkentő tételek voltak továbbá a KKV beruházások miatti, illetve a fejlesztési tartalékként elszámolt összegek, melyek preferenciális tételnek számítanak. A vizsgált mintára vonatkozóan négy hipotézist is felállítottam primer kutatásom elején. Azonban hipotéziseimet nem tekinthetem statisztikailag igazoltnak, mivel alacsony volt a rendelkezésemre álló elemszám. Így következtetéseim kizárólag a vizsgált mintára tekinthetők érvényesnek. Összefüggésvizsgálatokat végeztem, melyek következtében valamennyi hipotézist elfogadtam. Számításaim során két nagyon szoros kapcsolatot találtam: az egyik azt támasztotta alá, hogy minél nagyobb vagyonnal rendelkezett a társaság, annál inkább képzett jövőbeli fejlesztésekre tartalékot, a másik pedig, hogy minél magasabb volt az árbevétele, annál nagyobb összegben számolt el olyan ráfordításokat, melyek nem a vállalkozás érdekében merültek fel. Közepes erősségű kapcsolat kettő volt fellelhető vizsgálatomban, így igaz volt, minél több foglalkoztatottal rendelkezett a vállalkozás, annál nagyobb összegben vett igénybe adóalap csökkentést a KKV-knak járó beruházási kedvezmény címén, továbbá, hogy az ágazati hovatartozás és a jogkövetkezmények között is fellelhető összefüggés. Vizsgálatom része volt az ügyfelek egy szűkebb körére az is, hogy az alternatív KIVA alkalmazása milyen változást eredményezne a társasági adó terheléséhez képest. Az elemszámban résztvevő kilenc vállalkozás közül mindegyiknél arra az eredményre jutottam, hogy a kisvállalati adózásra való áttérésük kedvezőbb lenne a vizsgálatba bevont közterhek összegét nézve. Azonban akkor tekinthető reálisnak az áttérésre vonatkozó javaslatom, ha a KIVA választásához kapcsolódó feltételek is teljesülnek a vállalkozások esetében. Így a KIVA választására jogosító feltételeket is teszteltem, majd arra jutottam, hogy a vállalkozások egy kivételével megfelelnének a kritériumoknak. Ezért mindenképpen javaslom, hogy a vállalkozások az adóoptimalizáció kérdésével foglalkozzanak, és végezzenek kalkulációkat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Antal Anita
Belső
főiskolai docens, Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék, GKZ

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: Admirál Kereskedelmi Szolgáltató és Adótanácsadó K, Szlovénia, adóoptimalizálás, kisvállalati adó (KIVA), nemzetközi kitekintés - nemzetközi összehasonlítás, társasági adó (TAO)
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Jún. 17. 18:02
Utolsó módosítás: 2020. Jún. 17. 18:02

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet