Szervezeti kommunikáció vizsgálata a távközlési nagyvállalatok dolgozói visszajelzésén keresztül

Török Viktória Tímea (2019) Szervezeti kommunikáció vizsgálata a távközlési nagyvállalatok dolgozói visszajelzésén keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF Szakdolg_TörökV_InternKomm GMVSZtáv_final1215.pdf Download (1MB) | Előnézet
	Kép (JPEG) IMG_20200408_101036_Török Viktória.jpg Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (7MB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban arra szeretnék választ kapni, hogy hogyan viszonyulnak a dolgozók a belső kommunikáció adta lehetőségekhez, mennyire használják ki a digitális kor eszközeit és mik a preferenciáik a kommunikációs csatornákra vonatkozóan. Szakdolgozatom első fejezetében bemutatom a kommunikáció fogalmait és annak szintjeit, illetve sajátosságait. Az interperszonális kommunikáció történeti alakulásának állomásait vizsgálva többféle elemzési szempont lehetséges. A továbbiakban bemutatom a kommunikációs rendszerek csoportosításait jelrendszer szerinti felosztásban és a résztvevők száma szerinti szempont alapján. Áttekintést adok a kommunikációs irányzatokról is: az interakciós és tranzakciós iskola jellegzetességeit feltárom. A múlt század közepétől fogva egyre több általános interperszonális kommunikációs modell jelent meg. A következő fejezetekben ismertetem a Shannon-Weaver modellt, melynek részei az információ, a transzmitter, a csatorna, a vevő és az üzenet fogadója. Az Osgood és Schramm körkörös modelljénél kifejtem, hogyan fejlesztették tovább az előbbi modellt a fordító megjelenésével. Berlo SMCR modellje öt kommunikációs képességet emel ki: a beszéd, az írás, a hallgatás, az olvasás és a gondolkodás. Az interperszonális kommunikációs modellek bemutatása után fontosnak tartom kifejteni a tömegkommunikációs modelleket is. Ezekben a modellekben felfedezhető egyfajta egymásra épülés, ezt kívánom bemutatni. A Laswell-formula alapján azt kell vizsgálni, hogy ki, mit, kinek, milyen csatornán és milyen hatással közöl; Maletzke szerint viszont a kommunikáció középpontjában a csatorna áll. Watzlawick és mtársai modelljében megjelenik már a különböző értelmezés, kontextus is. A kommunikációs zavaroknak külön fejezetrészt szentelek, mivel ezek nagyban befolyásolják a kommunikáció hatékonyságát és a szervezeti kommunikáció vizsgálatát ezen jelenségekre alapozom majd. Itt felsorolom a zavarok forrását és a kommunikáció akadályait. A második fejezetben ismertetem, hogy a kommunikáció a szervezeten belül milyen speciális adottságokkal rendelkezik és néhány fogalomértelmezést ismertetek. A szervezetelméleten belül a klasszikus – bürokratikus, az emberközpontú, az integrációs és a legújabb irányzatokat is részletezem. A szervezeti kommunikáció a többféle funkcióval rendelkezik: érzelmi, motivációs, információs és ellenőrzési funkció. A kommunikáció lehet formális és informális; formális kommunikáción belül is kategorizálható vertikális és horizontális irányok szerint. A vállalat külső kommunikációja, a public relations, egy olyan interaktív kommunikációs tevékenység, melynek célja a vállalkozás és környezete közötti bizalom építése, ápolása. A vállalat személyközi és szervezeten belüli kommunikációját a vállalati kultúra ismeretében tudjuk értelmezni. A következőkben néhány szervezeti kommunikációs eszköz és felület kerül bemutatásra, melyet egy vállalaton belül horizontálisan és vertikálisan is használhatnak a közreműködők. Itt a személyes megbeszélés, az e-mail, az azonnali üzenetküldő rendszerek használata, a távmunkázó kollégákkal való kommunikáció, a vállalati szociális média használata, épületen belüli faliújságok, kijelzők használata, szóróanyagok, elektromos kommunikáció és mobil eszközök előnyeit és hátrányait mutatom be. Az intern kommunikációs akadályok során Forgó és Deák-Kiss, Tariszka, Dajnoki és Anderssen-Rasmussen szerinti értékeléseit állítom egymással szembe. A harmadik fejezetben a primer kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a telekommunikációban dolgozók mennyire használják ki a különböző csatornákat és milyen preferenciáik vannak. Célom felmérni a kommunikációs szokásokat és a használt csatornákat, beleértve az infokommunikációs csatornákat is. Kifejtem, milyen módszerrel végzem a bizonyítási eljárásokat és hogyan kaptam az összesített eredményeket. Az eredmények elemzése során a sokaságra jellemző adatokat táblázatokkal prezentálom. A kutatási eredmények alapján cáfolható az a feltevésem, mely szerint a munkavállalók a szóbeli kommunikációt helyezik előtérbe a kizárólag írásbeli eszközökkel szemben. Egyértelműen kiderült, hogy a dolgozók a leggyakrabban az írásos csatornákat használják, és a preferenciájuk is ez. Igazolásra került az az előfeltevésem, mely szerint munkavállalók jelentős része munkahelyi nyomásnak, stressznek van kitéve, amennyiben a feladatainak elvégzése a rossz kommunikáció miatt akadályoztatva van. Az eredmények bemutatása során többféle tényező erősségét vizsgáltam, azonban ebből egyértelműen kitűnik az, hogy a dolgozók nyomást éreznek a munkahelyeiken és ennek oka a rossz kommunikáció. Bebizonyításra került az is, hogy a visszajelzések alapján a munkavállalók havonta átlagosan minimum 8 órát a rossz kommunikációból eredő hibák helyrehozatalára szánnak. A konklúzióban kitérek a kutatás korlátaira és a felmérés eredményeiből általános következtetéseket vonok le a távközlési szektorra vonatkozóan.

Magyar cím

Szervezeti kommunikáció vizsgálata a távközlési nagyvállalatok dolgozói visszajelzésén keresztül

Angol cím

Corporate Communications

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és Menedzsment szak

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Szervezeti kommunikáció, intern kommunikáció, Szervezet elmélet
Felhasználói azonosító szám (ID):	Török Viktória
Rekord készítés dátuma:	2019. Dec. 16. 09:13
Utolsó módosítás:	2020. Ápr. 09. 14:26
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/24386

Actions (login required)

Tétel nézet