A válság mint átmenet - Immanuel Wallerstein válság elmélete

Berencsi Beáta (2015) A válság mint átmenet - Immanuel Wallerstein válság elmélete. Külkereskedelmi Kar.

PDF Szakdolgozat_végleges_v02.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom legfontosabb kutatási kérdése a gazdasági válsághoz kapcsolható. Immanuel Wallerstein világrendszer-elméletén keresztül kívánom bemutatni, hogy a 2008-as válságot hogyan láthatta előre, és a válságot hogyan közelíti meg Wallerstein. Elméletében a gazdaság egy átfogó, strukturált komplexum részét alkotja, azaz rendszert jelent. Wallerstein Karl Marx történetfilozófiájára ugyan támaszkodva, de attól eltérve alkotta meg elméletét. A világrendszer-elmélet alapkövei a centrum-félperiféria-periféria egyenlőtlen cseréjén és egyenlőtlen fejlődésén alapszik, melyben – főleg a centrum területeken – az állam nagyobb szerephez jut, mint a klasszikus elméletekben, hiszen Wallerstein szerint maga az állam jelenti a tőkések támaszát és egyben a legnagyobb beruházó is. Az egyenlőtlen fejlődés nyújtotta profitlehetőségek teszik működő képessé a kapitalista világrendszert és annak hármas tagozódását. A világgazdasági-rendszer szereplői profit maximalizálásra törekednek, de a költségek rendre növekednek (környezetvédelem, munkabér, adók). Wallerstein két ellentétet fogalmaz meg, az egyik osztályok közötti, azaz a tőkés és a proletár közötti, míg a másik a térbeli hierarchia, azaz a centrum és periféria közötti. A tőkés termelési mód a világgazdasági fellendülés és stagnálás ciklusaihoz vezettek, mely ciklikus változások egyik aspektusa a tőkés világgazdaság hatókörének kiterjesztése új, korábban kieső területek bevonásával (extenzív terjeszkedés), és a technológiai újításokkal (intenzív expanzió). Az extenzív terjeszkedés okának Immanuel Wallerstein az átlagráta csökkenésének ellensúlyozását jelölte meg, mint az intenzív expanzió gazdasági és politikai következménye. Szerinte a világ nem haladással néz szembe, hanem egy valódi történelmi választással. Az 1968-as világforradalom hatása Wallerstein szerint azért indíthatta el a válságot, mert a strukturális irányzatok kiélezték a létező rendszer belső ellenmondásait. Ennek három tendenciáját határozta meg: a bérek és termelési inputok növekvő költségeit, valamint az adóterhek növekedését, melyek összességében a költségek az áraknál magasabb emelkedését eredményezik, miközben az átlagos profitráta csökken. Elmélete nem ad magyarázatot mindenre, azonban az általa feltárt geopolitikai összefüggések többnyire helytállóak. A tőkés rendszer kizárólag világrendszerként való működésére vonatkozó tézisei nagy visszhangot váltottak ki. A globális problémák okai és lehetséges megoldásai ellentétes véleményeket egész sorát hozta létre az elmúlt években. Immanuel Wallerstein elméletének történeti levezetését többen hézagos vélik. Krausz Tamás az 1968-as évet mint a változás kezdetét is megkérdőjelezi, hiszen véleménye alapján az 1968-as események nem gerjesztettek gazdasági alternatívát. Szigeti Péter szerint „az elmélet elvesztette történelmi szubjektumát, mert ma sem harcos munkásmozgalom, sem pedig szocialista-kommunista tömegpártok nincsenek mögötte. Egyúttal a világgazdaság és világrendszer fogalmak mellett egy harmadik közvetítő értelmezést ad: a világtársadalom bevezetését. Francis Fukuyama arra mutat rá, hogy néhány országban sikeresen zajlott le a kapitalizmus adaptációja függőség kialakulása nélkül, így legalábbis kiegészítésre szorul Wallerstein elmélete. A válság okaként az átlagos profitráta csökkenését tartja. Az átlagos profitráta növelésére a legnagyobb esély a termelés helyett a pénzügyi szférában adódott, ami nem jelentett mást, mint spekulatív befektetések világát adósokkal és hitelezőkkel. E rendszer fenntartásához a stagnálás és növekvő munkanélküliség miatt újabb adósokat kellett bevonni, ami spekulációs kötvények kibocsátásához és a fogyasztók, valamint az államok eladósodásához vezetett. Ez az adósságláncolat dőlt össze Wallerstein szerint 2008-ban. Az átlagprofitráta süllyedése okának a bérek arányainak növekedését, az adók és a környezetvédelmi terhek növekedését, drágulását tartja. A bérköltség emelkedésének a munkások szakszervezeti képviseletének erősödésével, mint erősebb érdekérvényesítő erő okozza, melyre a vállalatok a termelés kitelepítésével válaszolnak. A termelés drágulását a ráfordítások (környezetvédelmi, infrastrukturális stb.) növekedésével magyarázza. Az adóterhek növekedése nem más, mint a növekvő állampolgári igények, szociális igények következtében megnövekedett állami kiadások redukálására tett lépés. Azonban a kutatások bizonyították, hogy valóban csökken a profitráta, azonban az oka máshol keresendő, mégpedig a tőke szerves összetételében és nem a bérek emelkedésében, mint ahogyan azt Wallerstein megállapította. A görög válság kapcsán hangsúlyozza, hogy nem csak az Európai Unió problémája, hanem a világ problémája is, hiszen kihatással van a világ egészére. Megítélése szerint néhány év múlva az euró zóna stabilitásának lesz nagyobb esélye, hiszen a geopolitikai erőviszony alakulása miatt az EU-nak megerősödésre lenne szüksége. Németország szerepét kulcsfontosságúnak tartja Wallerstein. A probléma gyökerekének a kormányok finanszírozási problémáinak megoldásának tekintett hitelezési kényszert tartja. A válságot követően pedig Wallerstein szerint rend kell, hog bekövetkezzen, bár most még a káosz időszakában vagyunk és nehéz megjósolni az irányt. Alapvetően két lehetséges kimenetelt jelez előre, vagy egy demokratikusabb berendezkedést vagy egy hierarchikusabb berendezkedést prognosztizál.

Magyar cím

A válság mint átmenet- Immanuel Wallerstein válság elmélete

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Világgazdaságtan és Nemzetközi kereskedelem Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Válságelemzés, Világrendszer-elmélet, Immanuel Wallerstein
Felhasználói azonosító szám (ID):	Hegedűsné Orbán Éva
Rekord készítés dátuma:	2016. Feb. 16. 11:07
Utolsó módosítás:	2016. Feb. 16. 11:07

Actions (login required)

Tétel nézet