Felelős lakossági hitelezés

Szecsődi Arnold (2019) Felelős lakossági hitelezés. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF szecsődi_arnold_2019jan.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban újra kiemelkedő mértékben növekedik a lakossági hitelezés volumene. Hasonló tendenciák rajzolódnak ki, mint a válság idején. Abban az időben hatalmas összegeket vettek fel az emberek, nem gondolva abba bele, hogy egy árfolyam 20-30 évig biztosan nem marad változatlan. Természetesen meg is lett az eredménye a felelőtlen hitelfelvételnek. A fő kérdésem az volt, hogy az emberek – tanulva a kétezres évek eleji időszakból – képesek-e már felelősen dönteni a hitelfelvételről. Melyek azok az eszköztárak, amelyek segítségére vannak a hitelfelvevőknek. Mik változtak a hazai és nemzetközi szabályozásban ebben a témában. Ahhoz, hogy ezeket össze tudjuk hasonlítani, kategorizáltam a bankok piacán az elérhető összes hitelterméket, amely rendelkezésre áll az emberek számára. Két kategóriába soroltam őket. Fogyasztási hitelek – személyi kölcsön, folyószámlahitel, hitelkártya stb. Jelzáloghitelek – lakáscélú jelzáloghitel, szabad felhasználású jelzáloghitel stb. Ezeknek a banki termékeknek minden jellemzőjét számba vettem. Ilyenek az adott termékhez igényelhető minimum-maximum hitelösszeg, legkisebb-legnagyobb futamidő, napjainkban a piacon kínált termékek kamatsávjai, milyen hitelcélokra lehet felhasználni és milyen fedezetek szükségesek hozzá. Ezután következett a hitelfelvétel folyamatának bemutatása, egy jelzáloghitelt vizsgáltam a banki oldalról. Az első lépés mindig a fogyasztó korrekt, mindenre kiterjedő tájékoztatása. A kölcsönkérelem kitöltése és az egyéb dokumentumok (jövedelemigazolás, értékbecslés stb.) csatolása után a hitelintézet befogadja és elindítja a feldolgozását. Itt mindig először egy ellenőrzésen esik át, melyen a dokumentumok tartalmát és valódiságát vizsgálják (munkáltató felkeresése a munkáltatói jövedelemigazolás alapján). A benyújtott adatokból készül egy minősítés (a benyújtott összes adatot rögzíteni kell ebben a rendszerben), amely alapján a program megmondja, hogy hitelképes-e vagy sem, illetve mekkora összegre jogosult. Ezekből készül egy előterjesztés a döntéshozóknak, akik meghozzák a végső bírálatot. Erről értesítik az adóst és jöhet a szerződés aláírása, majd, ha teljesíti a bank által szabott összes folyósítási feltételt, akkor folyósítás és az utógondozás. Az utógondozás keretében ellenőrzik például egy jelzáloghitel esetében, hogy bejegyzésre került az önálló jelzálogjog az ingatlanon. Ezekhez a feladatokhoz tartozik még az adósok éves felülvizsgálata a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR). A felelős hitelfelvételnél megvizsgáltam, hogy miben változott a nemzetközi szabályozás illetve milyen eszköztárak állnak rendelkezésre állami és banki oldalról, melyek védik a fogyasztókat. Ezen a területen következett be a legtöbb változás. A szabályozók bevették például az Adósságfék szabályt, mely arról szól, hogy jövedelemarányosan meg van határozva a felvehető hitel maximuma, biztosítva a fogyasztót a túlzott eladósodottságtól. Négyszázezer forint jövedelemhatár az, ami meghatározza, hogy az adósok mekkora részét költhetik a jövedelmüknek havi törlesztésre. Banki oldalról a legfontosabb változások, hogy többféle tájékoztatót kapnak az emberek, melyekből pontosan tudják előre, hogy mekkora adósságszolgálattal kell számolniuk a futamidő alatt. A személyes tájékoztatón például minden adat úgy van feltűntetve, hogy az már a fogyasztó saját igényelt hitelének a számaival van kitöltve. Pontosan látja tételesen és arányosan a hitel kezdeti költségeit. Ilyen költség a folyósítási jutalék, közjegyzői díj vagy az értékbecslési díj ingatlanhitel esetében. Ahhoz, hogy reális képet kapjak a mostani és a válság előtti helyzetről és eszköztárakról, mélyinterjúkat készítettem banki szakemberekkel, akik több tíz éves tapasztalattal rendelkeznek a lakossági hitelezés terén a bankokban illetve a takarékszövetkezetben. Véleményeik nagy hasonlóságot mutattak abban, hogy jó irányba mennek a dolgok. Most már sokkal nagyobb figyelmet fordít mindenki arra, hogy ne essenek az emberek újra „hitelcsapdába”. Megszűntették a bankok például azt a gyakorlatot, hogy az ügyfél által bevallott „fekete” jövedelmet is elfogadták a minősítéskor és így hatalmas összegekre voltak jogosultak, melyeket természetesen nem voltak képesek fizetni. Napjainkban már okostelefonon is van lehetőség hitelt igényelni, az applikációba már az összes ilyen hatályos szabályozás be van építve és így tudnak az ügyfelek könnyen és gyorsan hitelhez jutni. Az egyik hazai kereskedelmi bank már a személyi kölcsönök 20%-át ilyen módon folyósítja. Véleményük szerint ahhoz, hogy hosszútávon biztosítva legyen ez a javuló tendencia, fontos lenne, ha már az iskolapadban oktatva lenne a diákoknak a pénzügyi alapismeretek. Ne nőjenek fel úgy újabb generációk, hogy szinte semmilyen tudások nincs ilyen téren.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Logisztika és Menedzsment Informatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Hitel - Hitelezés, lakossági hitelezés, felelős hitelezés, mélyinterjús kutatás, hiteltípusok - hitelkonstrukciók
Felhasználói azonosító szám (ID):	Szabó G. Tibor
Rekord készítés dátuma:	2019. Jún. 12. 11:24
Utolsó módosítás:	2019. Jún. 12. 11:24

Actions (login required)

Tétel nézet