A stratégiai és operatív tervezés folyamatainak szemléltetése a Tízpróba Magyarország Kft. működésén keresztül

Vörös Virág Tímea (2019) A stratégiai és operatív tervezés folyamatainak szemléltetése a Tízpróba Magyarország Kft. működésén keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Vörös Virág_ I3SHMB_szakdolgozat_pümsclevlező.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF SPSZK-FO-1019051613470.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (50kB)

Absztrakt (kivonat)

A vállalati vezetés fontosságát kevesen kérdőjelezik meg, azonban nem nehéz belátni, hogy egy gyorsan növekvő, dinamikus piaci környezetben a vezetőnek mind gyorsabban kell egyre több és átfogóbb információt összegyűjtenie és feldolgoznia, hogy a megfelelő döntések meghozására képesnek mutatkozzon. A vezető munkájának, melyet nevezhetünk egyszerűen irányítási rendszernek is, elmaradhatatlan társa egy hatékony támogatási és ellenőrzői funkció, mely klasszikus eszköze a kontrolling metodika, és az erre épülő kontrolleri feladatkör. A kontrolleri és az áruházi igazgatói munkakörök egy érdekes, de egyben roppant fontos kapcsolatot rejtenek magukban. Bár a kontroller fogalma nem is olyan régen épült csak bele a köztudatba, és feladatkörét tekintve sem állíthatjuk, hogy a kontrolleri funkció egységes lenne, mégis mély egyetértés honol akörül, hogy egy vezetői döntéshozatal elengedhetetlen támogatója. Dolgozatom célja, hogy a Tízpróba Magyarország Kft. által üzemeltetett Decathlon áruházak jelenlegi működése mentén kielemezzem a vállalat stratégia alkotásának menetét, és az operatív tervezés folyamatait. A vállalat jelenlegi működése mellett releváns kérdéssé vált a kontrolling és a vezetési funkciók elemzése, melyek a tervezési folyamatok során vékony határvonal mentén, sokszor azonban a szerepeket és felelősségi köröket is felcserélve valósulnak meg. A 2019 nyarára tervezett vállalati átalakulás előtt, mely során a pénzügyes divízió számviteli és kontrolling funkciók szerint kerül tagozódásra, különösen fontos tisztázni a kontrolling szerepkört, illetve a vele járó feladatokat és célokat. A dolgozattal támogatom e vállalati átalakulást, a benne foglalt elemzéseket, taglalásokat és eredményeket a jelenlegi vezetőség látókörébe helyezem. A szakdolgozat során kérdőíves formában és személyes beszélgetések során gyűjtöttem adatokat a kontrolling csapattól, illetve a legtöbb magyarországi áruház igazgatójától, hogy a javasolt kontrolling stratégia a lehető legalaposabban vegye figyelembe meglátásaikat mind a jelen, mind a jövőre nézve. A vállalat stratégiai terve a hosszantartó és folyamatosan növekvő nyereséges működés, melynek teljesülését a kontrolling igyekszik biztosítani. A stratégia alkotás vizsgálatakor vállalat piaci szerepének vizsgálatát három módszerrel végeztem el: SWOT elemzéssel, PEST elemzéssel, illetve a Porter-féle öt tényezős modell segítségével. Az elemzés mindhárom metodikával hasonló konklúzióhoz vezetett, így nem detektáltak számottevő versenytársi fenyegetettséget, vevői vagy éppen szállítói kiszolgáltatottságot, esetleg kedvezőtlen piaci trendeket. Rávilágítottak azonban számos elégtelenségre is, legyen az az informatikai rendszer bonyolultsága, a szervezeti struktúra hiányossága, az anyacégtől való függés, vagy éppen árfolyamingadozásból, piaci mozgásokból adódó kockázatok. Az operatív tervezés egy többlépcsős folyamatot tesz ki a Decathlon esetén, melynél a stratégiai tercben meghatározott sarokkövek világítótoronyként mutatják az utat az operatív tervezés részletes kialakításakor. Ezen operatív tervezési folyamatot a kontrolling végig támogatja. A tervezési folyamat elemzéséhez mind az áruház igazgatókkal és kontrollerekkel folytatott személyes beszélgetések, mind a kérdőíves formában begyűjtött információk nyújtottak biztos alapot. Két hipotézist fogalmaztam meg, melyek mindegyike megerősítést nyert a kérdőívek elemzése alapján. Hipotézis 1: A Decathlon kontrolleri csapata szakszerű támogatást biztosít az egyes áruházaknak a havi terv frissítésekor, valamint a stratégiai tervek meghatározásakor. Bár a kontrolleri csapat meglehetősen junior, az igazgatók is egyetértettek abban, hogy szakmai felkészültségük kielégítő, ezzel képesek arra, hogy megfelelő szakmai támogatást nyújtsák a tervezéshez és döntéshozatalhoz. Többségük az igazgatók szerint kiemelkedően jó kommunikációs és technikai képességekkel rendelkezik, bár a kontrollerek kiemelték, hogy cégen belüli képzésüket nem tartják megfelelőnek, gyakran nincsenek teljesen tisztában a munkakörrel vagy a számok mögötti tartalommal. Hipotézis 2: A hatékony vállalati tervezéshez elengedhetetlen alap a vezetői és kontrolleri szerepek pontos definiálása. A kérdőívre adott válaszok alapján több érdekességre is fény derült, így arra, hogy bár elméleti síkon mindkét fél tisztában van az operatív tervezés feladataival és annak munkamegosztásával, tapasztalati síkon a kontrolling gyakran látja el a teljes tervezési folyamatot is. Ezen pontok mind arra világítanak rá, hogy a vállalatnak, bár a kontrolleri funkció sikeresen és érdemben látja el a feladatát, több energiát kell fordítania a szerepek pontos rögzítésére, és az információrámalás hatékonyságának javítására. Emellett javasolt lenne egy átfogó riport készítése is, mely kiszűrhetné a tervezésből fakadó hibákat. A dolgozat a következő logika alapján épül fel. A bevezetést követő második, illetve harmadik fejezet a kontrolling kialakulását foglalja össze röviden, illetve kitér a kontrolling fogalmára és annak számos irodalomban használatos értelmezésére. A negyedik fejezet taglalja a kontrolling módszertanát, számba véve a tervezést, az eltéréselemzést, és az információ-ellátást, mint funkcionális feladatokat. A fejezet kitér mindhárom funkció feladatkörére, annak optimális megvalósítására, illetve az esetleges nehézségekre is. Az ötödik fejezet rávilágít a kontrolling szerepére a vállalatokban, külön kalap alá véve a kis- és középvállalkozásokat, és a nagyobb pénzügyi intézeteket, vállalkozásokat. A hatodik fejezet maga a kontroller, mint személy szerepkörét veszi górcső alá, és rögzíti a menedzsmenttel való kapcsolatát, az egyes szerepek effektív szétválasztását. A stratégiai és az operatív tervezésről a hetedik, illetve a nyolcadik fejezet értekezik. Míg a stratégia terv egyfajta jövőképet vizionál, az operatív terv annak rövidebb távú részleteivel, megvalósításával törődik. A Decathlon bemutatását, annak szervezeti felépítését, tervezési folyamatait és a piacon betöltött szerepét a kilencedik fejezet taglalja, melyet a vállalat részletes stratégiai tervének elemzése követ a tizedik fejezetben, majd a Decathlon operatív tervezési folyamatainak elemzése következik a tizenegyedik fejezetben. A tizenkettedik fejezetben a dolgozói visszajelzések alapján kerül sor a hipotéziske vizsgálatára. A dolgozat összefoglalással zárul, mely a konklúzióból kiindulva jövőbeli tervek és kutatások irányában is tesz javaslatokat.

Magyar cím

A stratégiai és operatív tervezés folyamatainak szemléltetése a Tízpróba Magyarország Kft. működésén keresztül

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	kontrolling, tervezés, operatív, stratégiai
Felhasználói azonosító szám (ID):	Vörös Virág
Rekord készítés dátuma:	2019. Máj. 16. 14:41
Utolsó módosítás:	2019. Máj. 16. 14:41

Actions (login required)

Tétel nézet