A MiFID II irányelv hatásai a befektetési szolgáltatók tevékenységére

Czirják Gábor (2019) A MiFID II irányelv hatásai a befektetési szolgáltatók tevékenységére. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

PDF Czirjak Gabor FR5KN8 Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a pénzügyi eszközök kereskedési szabályait 2018. január 2. óta meghatározó Európai Uniós irányelv, a MiFID II befektetési szolgáltatókra és ügyfelekre gyakorolt hatását vizsgáltam. Az irányelv, illetve a hozzá kapcsolódó MiFIR rendelet fő célja, hogy növelje a befektetővédelmet és átláthatóbbá tegye a tőkepiaci tranzakciókat. Az irányelv pontosan meghatározza, hogy a szolgáltatóknak az egyes ügyfél kategóriák – azaz a lakossági, a szakmai vagy az elfogadható partnerek – részére mikor, milyen tartalmú és formájú tájékoztatást kell nyújtaniuk. Előírja továbbá, hogy milyen módon kell felmérni az ügyfelek befektetési termékekkel kapcsolatos tudását, tapasztalatát, befektetési céljait és időtávját, valamint kockázatviselési hajlandóságát. A szabályozás legnagyobb újításának a költségtranszparenciára vonatkozó rendelkezések tekinthetők, melyek alapján a szolgáltatóknak előzetesen, utólagosan, illetve időszakosan részletesen ki kell mutatniuk, hogy az ügyfél által kötött ügyletnek mekkora volt a költsége, és az milyen hatással volt az elért eredményre. Ezen belül külön fel kell tüntetniük, hogy a költségeknek mekkora része volt harmadik féltől - pl. egy befektetési alapkezelőtől - kapott jutalék, úgynevezett „ösztönző”. Aktívan vizsgáltam a bevezetés költségvonzatát, hiszen a piaci szereplők - bankok, brókercégek, elszámolóházak, tőzsdék, alapkezelők - számára a 2017-es év gyakorlatilag az irányelvnek megfelelő eljárások kidolgozásáról és bevezetéséről szólt. Egyes üzleti folyamatokat át kellet alakítani, új típusú kimutatásokat és tájékoztatókat kellett előállítani, és többszörösére nőtt a felügyeleti szervek felé továbbítandó adatmennyiség is. Szakdolgozatom fő kérdése az volt, hogy mit érzékelnek mindebből az ügyfelek? Összességben mennyivel lettek tájékozottabbak és védettebbek a hatályba lépést követően? Tapasztalható-e átrendeződés a befektetési portfoliók összetételében? Melyek valósultak meg az irányelv által kitűzött célok közül? Kik lehetnek a „megváltozott játékszabályok” nyertesei és vesztesei?   Kutatási kérdéseim megválaszolásához négy hazai befektetési szolgáltató üzleti vezetőjével készítettem strukturált interjúkat. A kérdések a MiFID II piaci szintű hatásain túl kiterjedtek az adott szolgáltatónál tapasztalható hatásokra és az ügyfelek reakcióira is. Mind a négy interjúalany véleménye szerint jóval több volt az új szabályozással járó idő, energia és anyagi ráfordítás, mint az eddig tapasztalható pozitív hatás. Többek véleménye szerint túlszabályozottá vált a szektor, ami torzító hatással van a piacra, miközben az ügyfelek nem igazán tudnak mit kezdeni a nyújtott többlet információval, és inkább teherként élik meg a sok papírmunkát. Kapcsolódó hipotéziseimet egy külön kutatási kérdőívvel is teszteltem, melyben a pénzügyi tájékozódási szokásokat mértem fel. A kérdőívet 400 fő töltötte ki, akiknek ötöde értékpapírszámlával is rendelkezett. Az eredmények rámutattak többek között, hogy a kitöltők közel fele soha, vagy csak nagyon ritkán szokta elolvasni az e-mailben vagy postán érkező havi számlakivonatokat. A válaszok összességében megerősítették a várakozásaimat. A kutatásom rámutatott, hogy a MiFID II jelentős fejlesztési teherrel járt a szolgáltatóknak, viszont a hazai pénzügyi kultúra még nincs olyan szinten, hogy a lakossági ügyfelek valóban értékként tekintsenek a szabályozás nyújtotta lehetőségekre. Fontos hozzátenni, hogy a hatályba lépés óta még viszonylag rövid idő telt el, sok területen még nem alakult ki az egységes piaci gyakorlat sem. Összességében helyes az irány, és egy tudatos befektetőnek ma valóban jóval könnyebb a tájékozódás és a szolgáltatók közötti differenciálás, mint néhány évvel ezelőtt. Következő lépésként épp ennek a pénzügyi tudatosságnak a növelése, az alapszintű pénzügyi edukáció elterjedése tudná még jobban növelni a befektetők védelmét és a MiFID II rendelkezéseinek értékét.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (távoktatás)

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	MiFID, Befektetés, Pénzügyi szabályozás
Felhasználói azonosító szám (ID):	Czirják Gábor
Rekord készítés dátuma:	2019. Máj. 15. 08:00
Utolsó módosítás:	2019. Máj. 15. 08:00

Actions (login required)

Tétel nézet