Bérgazdálkodás, béren kívüli juttatások, cafeteria rendszer a Légiszállító Budapest Kft.-nél

Bíró Roni (2019) Bérgazdálkodás, béren kívüli juttatások, cafeteria rendszer a Légiszállító Budapest Kft.-nél. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Záródolgozat_BíróRoni.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2024. Download (2MB)
	PDF Bíró Roni.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (41kB)

Absztrakt (kivonat)

Tanulmányaim lezárásaként egy szakmai gyakorlati beszámolót és egy záródolgozatot írtam. A szakmai gyakorlati beszámolóm az általam választott Légiszállító Budapest Kft. tevékenységét mutatta be, elsősorban annak pénzügyi beszámolója és számviteli rendszere vizsgálatán keresztül. A beszámolót a vállalat bemutatósával kezdtem, melyből kiderült, hogy egy légi áruszállítással foglalkozó cégről van szó, amelynek anyavállalata a holland székhelyű AirTransport B.V. Az anyavállalatot 2016 május 31.-én a FedEx amerikai vállalatcsoport felvásárolta, mely mindenképp változást jelentett a Légiszállító Budapest Kft. számviteli elszámolási és jelentési kötelezettségeit illetően. Ilyen változás volt például, hogy a budapesti cég fordulónapja 2017.évtől számítva december 31. helyett, május 31. lett. A vállalat bemutatását követően értékeltem a vagyoni és pénzügyi helyzetet a 2017. évi pénzügyi beszámoló mérlegének részletes elemzése által. A vagyon alakulását elsőként annak rendeltetése és megjelenési formája alapján, vagyis eszköz oldalról vizsgáltam. Ez alapján kiderült, hogy a vállalat vagyonát – már csak profiljából adódóan is – 86%-ban a forgóeszközök teszik ki, melyen belül 2016-ban és 2017-ben is 99% feletti a követelések aránya. A maradék 1% a pénzeszközök értékét képviseli, melynek rendkívül alacsony mértékét a csoportszintű szigorú pénzeszköz-gazdálkodás okozza. A csoportszinten megvalósuló pénzeszköz gazdálkodás nagymértékben hozzájárul a követelések jelentős mértékéhez is, hiszen a cash pool befizetések miatti kapcsolt követelések aránya 2016-ban 44%-ot, majd 2017-ben 47%-ot tett ki. A követelések mértékének további 50-51%-a vevők tartozásaiból ered. Ezt követően sor került a forrás oldal elemzésére is, ahol megállapíthattuk, hogy a saját tőke aránya 31% volt 2017-ben, mely ugyan 4%-os emelkedést jelentett előző évhez képest, viszont ez az elvárt szint alatt van, ezért a kötelezettségeket a továbbiakban részletesen vizsgáltam. A vállalat jelentős idegen tőkével rendelkezik és a tőkefeszültség is az elvárt értéket meghaladta, hiszen 2016-ban 1,85 és 2017-ben 1,5 volt a mutató értéke. Ennek ellenére javuló tendencia figyelhető meg a kötelezettségek mértékét illetően a tekintetben, hogy egyrészt a tőkefeszültségi mutató 0,3-al csökkent, másrészt az eladósodási fok a kritikus érték alatt volt mindkét évben. Az eladósodási fok értéke 2017-ben 0,5-ről 0,46-ra esett vissza. A kötelezettségek teljes egészében rövid lejáratúak, melyen belül a kapcsolt kötelezettségek aránya 56%-ról 59%-ra nőtt és a szállítói kötelezettségeké pedig 29%-ról 26%-ra csökkent 2017-ben. A rövid lejáratú kötelezettségek kapcsán értékeltem a vállalat nettó forgótőkéjének és likviditási gyorsrátájának alakulását, mely alapján kijelenthető, hogy a cég mindkét évben pénzügyileg stabil volt. A szakmai beszámolót végül a társaság számviteli politikájának bemutatásával zártam. Ez alapján kiderült, hogy a cég különös tekintettel szabályozza a pénzügyi adatok ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos hibák feltárását, valamint az - elsősorban követelésekkel kapcsolatos – értékvesztések értékelését. A gyakorlati beszámolót követően megírtam a záródolgozatot, melyben a hazai bérgazdálkodás általánosságait és a Légiszállító Budapest Kft. bérgazdálkodását mutattam be és értékeltem. A bérgazdálkodás általánosságait annak főbb fogalmainak tisztázásán és a kapcsolódó jogszabályi háttér bemutatásán keresztül foglaltam össze. Ehhez elsősorban a 2012. évi Munka Törvénykönyvéről szóló I. törvény volt segítségemre. A munkabérrel, munkaviszonnyal és munkaidő kérdéseivel kapcsolatos definíciók ismertetése által arra a következtetésre jutottam, hogy a törvény elsősorban a teljes munkaidőben történő munkavégzést tekinti általánosnak a munkabér és a kiadott szabadság megállapítása szempontjából. Az egyre elterjedtebb részmunkaidőben és távmunkában történő foglalkoztatásnak viszont nincs olyan teljeskörű szabályozási háttere, mint az általánosan elfogadott napi nyolc órában történő foglalkoztatásnak. A vállalati bérgazdálkodásnak és munkaerő-ösztönzési rendszernek szintén nagyon fontos részét képezi a cég által biztosított - munkabéren felüli - béren kívüli juttatások, ezért annak kifejtésére külön fejezetet szenteltem. A béren kívüli juttatások kapcsán kitértem a cafeteriat érintő 2019. évi jogszabályi változásokra, mely jelentősen leszűkítette a cafeteria elemek körét, valamint az adómentesen adható juttatásokat is. A hazai bérgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó Munka Törvénykönyben szereplő rendelkezések bemutatását követően, megvizsgáltam annak hatékonyságát a Légiszállító Budapest Kft esetében. A cég munkaerő és bérfelhasználását a 2017. évi beszámoló alapján vizsgáltam. A társaság bérgazdálkodása összességében eredményesnek bizonyult, hiszen a munkaerőhatékonysági mutatók értéke meghaladta az elfogadható mértéket. Ezzel ellentétben a nettó termelési hozam és a bérhatékonyság - az egyébként pozitív értéke mellett - csökkenést mutatott, annak ellenére, hogy a 2017.ben kifizetett jutalmak összege az előző évhez képest kétszeresére nőtt. A magyar munkaerőpiac általános sajátosságai, valamint egy tőkeerős és pénzügyileg stabil középvállalat bérgazdálkodásának vizsgálata alapján záródolgozatom fő következtetése az volt, hogy a bérek és juttatások összegének emelése a jövőbe nem feltétlenül az egyedüli célszerű megoldás a munkaerőállomány ösztönzésére. Egyre fontosabb lépést tartani a munkavállalók egyéni preferenciáival a munkavégzést illetően, valamint a társadalmi normák változásával. E problémára próbáltam egy kezdeti megoldást nyújtani a záródolgozat végén felvázolt cafeteria elemeket érintő akcióprogram megalkotásának ötletével. A program aktualitását egyrészt megalapozná a cafeteriat érintő 2019-es jogszabályi változtatás. Másrészt, fő pozitívuma, hogy mivel a cafeteria elemeket érinti csak, ami egyébként is folyamatosan változott az elmúlt években, jelentősen nem borítja meg a munkavállalók munkaviszonyát, és így a vállalati működést, azonban hosszú távon mégis elindíthat egy olyan erőforrásgazdálkodási politikát és egyben pozitív munkaerőpiaci mozgalmat, mely az éves profit maximalizálásán túl, a munkavállaló érdekeit erőteljesebb mértékben veszi figyelembe. Ennek hatására a dolgozó elégedettebb lesz a munka és a működés is hatékonyabbá válik, mellyel hosszú távon lehető válik a vállalati profitmaximum elérése és annak fenntartása.

Magyar cím

Bérgazdálkodás, béren kívüli juttatások, cafeteria rendszer a Légiszállító Budapest Kft.-nél

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

FOSZK Pénzügy és Számvitel Szak

Mű típusa:	projektmunka
Kulcsszavak:	Bérgazdálkodás, Cafeteria, Béren kívüli juttatások, Mérleg elemzés, Számviteli politika
Felhasználói azonosító szám (ID):	Bíró Roni
Rekord készítés dátuma:	2019. Máj. 15. 08:38
Utolsó módosítás:	2019. Máj. 15. 08:38

Actions (login required)

Tétel nézet