Corporate social responsibility a textil szektorban (fast fashion, luxury fashion és protective wear)

Valkár Zsolt (2019) Corporate social responsibility a textil szektorban (fast fashion, luxury fashion és protective wear). Külkereskedelmi Kar.

PDF CSR a textiliparban szakdolgozat végleges_v2.docx.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (4MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájának választásakor fontosnak tartottam, hogy olyan területet legyen lehetőségem vizsgálni, amivel személy szerint is azonosulni tudok. Tekintve, hogy a mai, rohanó világban az emberek egyre inkább eltávolodnak egymástól és a saját boldogságuk hajszolásával töltik az életüket, számomra kiemelten fontos, hogy miként jelennek meg az életünkben szerves részt betöltő vállalatok, amikor a társadalmi szerepvállalásról, társadalmi felelősségről beszélünk. Az első szakdolgozatom szintén ezen témakörben született, de akkor még a távközlési szektor CSR tevékenységét vizsgáltam és a fogyasztói magatartást a szolgáltató kiválasztásakor. Már akkor eldöntöttem, hogy ezt a témát szeretném tovább vinni, azonban azóta egy másik szektorban dolgozom és egy tavaly nyári cikk miatt (mit kezdenek egyes divatcégek az el nem adott termékeikkel és ez milyen hatással van akár a közvetlen, akár a távolabbi környezetükre) úgy döntöttem, hogy ezt a témát szeretném feldolgozni a mostani dolgozatomban. Bár a ’90-es évektől kezdve (főleg USA és fejlettebb országok esetén) egyre inkább megfigyelhető a felelős magatartás (vagy legalábbis ennek való mutatása a fogyasztók és a külvilág felé) a nagyobb vállalatok esetén, azonban mindenképpen érdemesnek tartom annak bemutatását is, hogy alapvetően 2 féle CSR létezik napjainkban. Az egyik CSR esetén a cégek ennek rejtett vagy nem is annyira rejtett PR vagy marketing előnyeit kihasználva alakítják ki CSR stratégiájukat, míg vannak olyanok is, akik inkább a fogalom eredeti jelentését tekintik saját magukra nézve üdvözítendő és követendő útnak, így nem kívánnak semmilyen előnyt kovácsolni abból, ahogy a környezetükhöz, a társadalomhoz, a fogyasztóaikhoz viszonyulnak. Jelen elemzésben a textil szektor CSR tevékenységét fogom bemutatni annak tükrében, hogy a fogyasztásorientált „fast fashion” márkák, a magasan pozícionált luxus márkák és a védőruházat gyártásban részt vevők milyen párhuzamokat és ellentéteket mutatnak CSR tevékenységük és mindennapi működésük, valamint stratégiájuk során, valamint egy 352 fős kérdőíves kutatás eredményeit állítom ezzel szembe és azt fogom vizsgálni, hogy a magyar vásárlói közösség mennyire tekinti döntő szempontnak a vállalatok társadalmi felelősségvállalását akkor, amikor megválasztja, hogy melyik gyártó termékeit/szolgáltatásait veszi igénybe. Szeretném bemutatni azt, hogy a fogyasztási szokások mennyire állnak összhangban a fenntartható fejlődéssel, vagy éppen azzal szemben. Az alábbi tézis adja dolgozatom alapját, melyet a dolgozat végén értékelni is fogok a kérdőíves felmérés és egyéb vizsgálatok eredményei által. A magyar vásárlók döntő többsége csekély jelentőséget tulajdonít a ruházat megvásárlásakor a gyártók CSR tevékenységének. Még mindig nagyon komoly problémát okoz a szektor környezetszennyezése, a benne dolgozó emberek munkakörülményeinek és bérezésének a többi szektortól és az adott ország átlagos bérétől, továbbá legfontosabb tényezőként a normál megélhetéshez szükséges megoldása. Ezen kívül az alapanyag költségek növekedésével szemben a vásárló árérzékenysége predesztinálja azt, hogy nem ez nem is fog változni egykönnyen a közeljövőben. A túlfogyasztás, a megvásárolt termékek nem használata, a kidobott textil termékek újra hasznosításának hiánya mind-mind olyan probléma, amivel foglalkozni kell, és bár vannak jó törekvések, azok eddig megszólított célközönsége nem elég nagy és meg kell oldani az ilyen irányba fogékony emberek számára azt, hogy könnyebben vásároljanak - a KPMG elemzés alapján is kijött eredményként, hogy igény lenne ilyen termékekre -, mert eleve a tájékozódás is plusz energia nekik - ha nem a címkén tájékoztatjuk őket, akkor nem is igazán fognak erőfeszítéseket tenni a dolog érdekében -, nem fognak még azért több időt keresgéléssel, messzebbre autózással, tölteni. A kommunikáció (kell egy jó sztori!) és standard-ek során erősödni kell mind a kormányzati (globálisan nézve szabályozói) vonalnak, mind pedig a civil szerveződéseknek, mert a divatiparnak nem érdeke, hogy fenttartható legyen és anyagi forrásokban sem versenyezhetnek a zöld tervezők márkák például a fast fashion cégek anyagi lehetőségeivel. Megállapítottuk, hogy vannak olyan csoportok, akik érdeklődnek a CSR iránt, nyitottak az újdonságokra, amivel a divat egy fenttarthatóbb irányba vihető el, de sajnos a helyzet koránt sem mondható ideálisnak. Az összefoglalás zárásaként szeretném megvizsgálni a dolgozatomban megfogalmazott hipotézisek teljesülését. - H1: IGAZ - H2: RÉSZBEN (Tanulmány esetén van egyértelmű kapcsolat, lakóhely és jövedelem esetén viszont a kérdőíves eredmények alapján ilyet nem találtunk egyértelműen, ugyanakkor ha beemeljük még az életkort, akkor ott kimutatható kapcsolat.) - H3: RÉSZBEN (A fast fashion és luxury fashion esetén azt gondolom, hogy a készített elemzés ezt a felvetést alátámasztja, a védőruha szektorban szereplő cég esetén azonban a kommunikáció és a végrehajtás a gyakorlatban is összhangban van egymással, így itt nem tehetünk a H3-nak megfelelő általános megállapítást.) További javaslat a későbbiekre vonatkozólag, hogy a fenttartható fejlődéssel kapcsolatos oktatást már gyermekkorban – akár a tanterv részeként, szervezett formában – érdemes lenne elkezdeni, de nem hagyva és hárítva a felelősséget csak és kizárólag az iskolára, hanem igenis aktív résztvevőként a szülőknek is meg kell, hogy jelenjen a felelőssége (és akkor ismét elérkeztünk az egyéni felelősség témaköréhez…) Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, de őszintén hiszem, hogy a felvetett téma a megoldás irányába halad és nem is olyan sokára sokkal hangosabban fog előjönni a mindennapi életünkben, ugyanis az az irány, amerre a világ halad, nem tarható fent hosszútávon és ezt bizonyítja az is, hogy évről-évre egyre korábba esik az a nap, amikor az emberiség elhasználja a Föld 1 évre rendelkezésre álló erőforrásait.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdaság és Gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Divat, CSR, Textilipar, Kérdőíves kutatás, Fogyasztási szokások
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2019. Máj. 13. 09:16
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 14. 12:14

Actions (login required)

Tétel nézet