Online ruhavásárlási szokások vizsgálata korreláció- és regressziószámítással

Kádár Vanda (2015) Online ruhavásárlási szokások vizsgálata korreláció- és regressziószámítással. Külkereskedelmi Kar.

PDF Szakdolgozat_Kádár_Vanda.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Az elmúlt évtizedek technikai fejlődése, az internethasználat elterjedésének növekedésével megkezdődött a különböző termékek és szolgáltatások online típusú kereskedelme is, azonban a technika további fejlődésével valósulhatott meg, hogy az online vásárlás napjainkban egyre egyszerűbbé válik. Az új típusú fogyasztó speciális szükségleteit az online vásárlás részben kielégíti, azonban az e-kereskedelem néhány aspektusa gátlón hat növekedésére. A fogyasztók kényelemszeretetét és megkülönböztetettségét hatékonyan szolgálja az internetes vásárlás, de egyelőre nehezen ad választ azokra a problémákra, amelyek éppen az ilyen típusú vásárlásból adódnak. Ilyen például a hosszú kiszállítási idő, a termék gyakori visszaküldése, továbbá az a tény, hogy az internetes kereskedelem napjainkban még kevésbé szabályozott, és emiatt az eladó és vevő közti távolsághiány csak fokozza a fogyasztók bizalmatlanságát. Meg kell említeni a ruhák és kiegészítők speciális jellege miatti nehézségeket is, melyek közt a legkézenfekvőbb az a tény, hogy a ruhát vásárlás előtt nem lehet felpróbálni. Dolgozatomban írok a nehézségeket sikerrel leküzdő esetekről is. Az online kiskereskedelmi forgalom az USA-ban a válság ideje alatt is messze felülmúlta a hagyományos típusú kereskedelmet, Magyarországon pedig egyre nagyobb hányadát teszi ki: 2010-ben a kiskereskedelem 1,8, 2013-ban már 3%-át adta. Magyarországon a lakosság 12%-a rendszeresen rendel online, és egyre nő az ezt kipróbálók aránya is. A ruhák internetes eladásainak értéke 2012-ben csak az 5. helyen állt, azonban több országban mára már az első helyért vetekszik. Dolgozatomban ezért azokat a tényezőket kutatom, melyek a ruhák és kiegészítők online vásárlását segítik, mivel az elmúlt években ezen a területen jelentős forgalomnövekedés volt tapasztalható, és feltételezhetően a trend nem áll meg. A dolgozatomban egy többváltozós regressziós modell megalkotása a cél, melyben olyan magyarázó változók szerepelnek, amelyek szignifikánsan befolyásolják a ruhák és kiegészítők vásárlására online formában elköltött pénzt, a hagyományos vásárláshoz képest. A hipotézisekben szereplő magyarázó változók olyan korábbi kutatásokból származnak, melyek az online vásárlásban fontos szereplő tényezők feltárását tűzte ki célul más termékek, vagy éppen a ruhák és kiegészítők esetében. Kérdőíves megkérdezés útján gyűjtöttem adatot a kiválasztott tényezőkről, melyek fontosságára, illetve megvalósulásának mértékére kérdeztem rá. Ezen kívül demográfiai adatokra irányuló kérdések is szerepeltek a kérdőívben, valamint természetesen az is, hogy mennyit költött a kitöltő az elmúlt évben ruhákra és kiegészítőkre, online, illetve hagyományos formában. Később ez a két adat szerepelt eredményváltozóként, mint az elmúlt év online vásárlásának mértéke a hagyományos típusúval szemben, százalékos formában kifejezve. A kérdések nagy része Likert-skálán szerepelt, a kérdések a hipotézisekben megfogalmazott tényezők fontosságára, illetve megvalósulására irányultak az online vásárlás esetében, és a kérdések az egyetértés mértékére kérdeztek rá. A Likert-skála alkalmazása miatt a tényezők ordinális skálán mérhető ismérvek voltak, ezen kívül a válaszok eloszlása javarészt aszimmetriát mutatott, ezért a szokásosnál nagyobb mintára lett volna szükség, ez azonban sajnos nem valósult meg. Továbbá a válaszok nagy része a fiatalabb, 20-25 éves korosztályból származott, mely a mintaösszetételt torzította. A kérdőív kérdéseiből a H mátrix segítségével eltávolítottam az outliereket, majd az így kapott modellt összehasonlítva az eredetivel megállapítottam, hogy az így kapott modell valóban megfelelőbb. A modellszelekció során a stepwise modellszelekció backwards eliminációs eljárását alkalmazva kaptam meg az online vásárlás mértékét befolyásoló magyarázó változókat, melyeket t-próbával teszteltem, valamint F-próbát alkalmaztam a modell egészének tesztelésére. A modell-validitási vizsgálatok elvégzéséhez az adatbázis felezését, illetve a PRESS-mutatót alkalmaztam. A kovariancia- és korrelációmátrix, valamint a többváltozós regressziófüggvény képlete után értelmeztem a paramétereket, valamint vizsgáltam a parciális elaszticitást. A standard lineáris modell feltételrendszer feltételeinek ellenőrzése során vizsgáltam a multikollinearitást, illetve a hibatagok normális eloszlását, valamint szórásának állandóságát, illetve az autokorrelációt. Az eredmény alapján sajnos nem teljesültek maradéktalanul a standard lineáris modell feltételei. A regressziófüggvényben a hipotézisben megfogalmazott 15 magyarázó változóból végül egy 5 magyarázó változót tartalmazó modell bizonyult a legmegfelelőbbnek. A változók 5%-os szignifikanciaszint mellett szignifikánsnak bizonyultak. A dolgozatomban szerepet kapott néhány magyar webáruház elemzése is a szignifikáns magyarázó változók szempontjából. Az eredmények alapján elmondható, hogy a szignifikáns magyarázó változók szempontjából a hazai piac még nem tudott minden kihívásnak megfelelni, azonban az online piac fejlődik, és a sikeres külföldi példák alapján – a hagyományos kereskedelemmel kiegészülve – ígéretes a jövője. Összességében a kutatás korlátaiként meg kell említeni a nem elégséges mintanagyságot, a mintában túlsúlyban szereplő 20-25 éves korosztályt, a válaszok aszimmetrikus eloszlását, és azt, hogy a standard lineáris modell feltételei közül nem teljesült mindegyik. Ezért a levont tanulságokat óvatosan kell kezelni, azonban az eredmények alapját képezhetik egy további kutatásnak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdálkodási Int.

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Statisztika, Regresszió, Online vásárlás, Vásárlási szokások
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2015. Aug. 24. 08:28
Utolsó módosítás:	2016. Már. 24. 10:53

Actions (login required)

Tétel nézet