A magyar-brazil külkereskedelmi kapcsolatok az EU-MERCOSUR tárgyalások időszakában

Duzs Tímea (2019) A magyar-brazil külkereskedelmi kapcsolatok az EU-MERCOSUR tárgyalások időszakában. Külkereskedelmi Kar.

PDF Duzs Tímea_wc38zv_szakdolg._20190501.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom központi témájának két távoli ország, Brazília és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatokat választottam. A téma aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint a 2018. októberben tartott elnökválasztások Brazíliában, mely egyben radikális politikai, gazdasági változást, új szeleket is hozott az ország életébe, érdemes tehát felkészülnie Magyarországnak és a magyar vállalkozásoknak a jövőbeli átalakulásokhoz, ezen belül is a dél-amerikai óriás külpolitikájára. Ha valamikor, akkor most van az a pont, hogy a magyarok betörjenek még inkább a brazil piacra, és hatékony kapcsolatokat építsenek ki. Hazánk kormánya a 2019-es évben célul tűzte ki, hogy a meghatározott külgazdasági stratégia hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. Ez a lépés azt is jelentette többek között, hogy nyitottá vált az új, de dinamikusan fejlődő és komoly gazdasági potenciállal rendelkező térségek felé is. Így következett be az is, hogy a kormány kiemelt partnerként kezeli Brazíliát, vagyis a kapcsolatok az eddiginél szorosabbá válhatnak a jövőben, ehhez azonban mély, átfogó elemzésre is szükség van, hogy megértsük, mely ágazatokban van a magyar vállalatoknak valódi potenciális piacra lépési lehetőségük. Általános jelenség a világban, hogy minden ország exportálni akar szívesebben, azonban véleményem szerint maga az export is összetettebb ma már, pl. a tőkeexportot tekintve, mely a fogadó államnak is érdeke lehet. Arra a fő kérdésre keresem a választ szakdolgozatomban, hogy hogyan lehet élénkíteni ezeket a kereskedelmi kapcsolatokat, Magyarország számára milyen új, eddig nem kihasznált vagy felfedezett lehetőséget tartogat ez az ország. Brazília nemzetközi integráció részeként közelíthető meg, hiszen a Mercosur tagja, hasonlóan, ahogyan Magyarország is az Európai Unió része. Ezáltal fontos azt látni, hogy a két ország ezen integrációk tagjaiként tud közeledni egymáshoz, ezért is tartom fontosnak szakdolgozatomban az Európai Unió – Mercosur tárgyalásokat. Az mindenképpen erős mértékben látszódik, hogy Brazília számára fontos az Európai Unió, és aktívan nyit felé. A fő kutatási kérdésen belül így olyan kutatási kérdésre is kitérek, hogy az Európai Unió – Mercosur megállapodás folyamatos újratárgyalásai miként hatnak a magyar vállalatok külkereskedelmi tevékenységére a brazil terület vonatkozásában. Érdemes-e fenntartásokkal kezelni az EU-Mercosur tárgyalásokat, vagy bátran álljon bele ezekbe a törekvésekbe Magyarország? Van-e külön megállapodásokra (oktatási, kulturális stb.) szükség Brazília és Magyarország között a közeljövőben, vagy elég a nagyobb integrációk részeseiként közeledni? Mely kis lépések fognak egy nagy egész növekedési utat megalapozni? Hogyan lesznek az ad-hoc exportáló vállalatokból stabil, rendszeresen exportálók a brazil piacon? Hogyan valósulhat meg a magyar vállalatok hálózatosodása, nemzetközi értékláncokba való bevonódása egy ilyen távoli desztináció esetében?

Magyar cím

A magyar-brazil külkereskedelmi kapcsolatok az EU-MERCOSUR tárgyalások időszakában

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdaság és Gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Brazília, MERCOSUR, Latin-Amerika, Külkereskedelmi kapcsolatok
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2019. Máj. 04. 08:34
Utolsó módosítás:	2020. Ápr. 21. 10:53

Actions (login required)

Tétel nézet